Az eur�z�na biztos�tja a bankokat

2008.10.12. 21:28

Az eur�z�na 15 tagorsz�g�nak vezet�i vas�rnap v�ls�gtan�cskoz�sra gy�ltek �ssze. Nem �llapodtak meg az amerikai 700 milli�rdos bankment� csomaghoz hasonl� int�zked�sekr�l, de garant�lj�k az eur�z�na bankk�zi hiteleit. H�tf�n t�bb orsz�g - k�zt�k Berlin �s P�rizs - egyszerre jelenti majd be saj�t ment�csomagj�t. A Sarkozy francia eln�k �ltal szervezett tan�cskoz�s csak az eur�z�na tagjair�l sz�lt, Magyarorsz�g �gy kimaradt bel�le.

Itt tal�lja a v�ls�ggal kapcsolatos �sszes h�rt!

Az eur�z�na orsz�gainak politikai vezet�i k�z�s akci�tervben �llapodtak meg a p�nz�gyi v�ls�g lek�zd�s�re, melynek l�nyege a bankk�zi hitelek �llami garant�l�sa �s sz�ks�g eset�n a bankok �jrat�k�s�t�se a banki cs�d�k megakad�lyoz�s�ra - jelentette be vas�rnap Nicolas Sarkozy. A francia eln�k az Eur�pai Uni� soros eln�kek�nt kezdem�nyezte a francia eln�ki hivatalban a 15 orsz�g vezet�inek tal�lkoz�j�t.

A politikai vezet�k nem d�nt�ttek olyan egys�ges, az eur�z�n�t �rint� bankment� csomagr�l, mint az amerikai�700 milli�rd doll�ros Paulson-terv vagy a 250 milli�rd fontnyi brit program, hanem az elfogadott nyilatkozatnak megfelel�en minden korm�ny azonnali hat�llyal maga d�nt az orsz�g�ban sz�ks�ges int�zked�sekr�l. Franciaorsz�g, N�metorsz�g, Olaszorsz�g "�s m�s orsz�gok" h�tf�n egyszerre jelentik be bankment� csomagjaiknak r�szleteit - hangs�lyozta Sarkozy.

A francia eln�k szerint az akci�terv a v�ls�g minden dimenzi�j�t kezeli, az int�zked�seket az eur�csoport orsz�gai 2009. december 31-ig �rv�nyes�tik.

Garant�lj�k a bankk�zi hiteleket

A jelenlegi v�ls�g k�z�ppontj�ban a bankk�zi piac leb�nul�sa �ll, ugyanis a cs�dt�l val� f�lelem miatt a bankok k�z�tt egyszer�en le�llt a hitelez�s. A bankok a v�llalatoknak �s a lakoss�gnak is egyre nehezebben ny�jtanak k�lcs�nt, s ez a teljes gazdas�gi �s p�nz�gyi rendszert leb�n�thatja.

Az eur�z�na korm�nyai ez�rt arr�l d�nt�ttek, hogy garant�lj�k a bankk�zi hiteleket �s minden sz�ks�ges int�zked�st megtesznek minden olyan bankcs�d elker�l�s�re, amely az eg�sz p�nz�gyi rendszert fenyegetn�, "bele�rtve az �jrat�k�s�t�st is", azaz �tmenetileg a r�szleges �llamos�t�st.

N�metorsz�g egyeztet Franciaorsz�ggal

"N�metorsz�g holnap a d�nt�si folyamat r�szek�nt bejelenti saj�t int�zked�seit. Ezt egyszerre tessz�k meg Franciaorsz�ggal, ebben megegyezt�nk, �s m�s orsz�gok is hamarosan d�nt�seket fognak hozni" - er�s�tette meg Angela Merkel n�met kancell�r P�rizsban.

Jos� Manuel Barroso, az Eur�pai Bizotts�g eln�ke rem�ny�t fejezte ki, hogy az akci�terv v�get fog vetni a piacok t�lz� pesszimizmus�nak. �gy v�lte, hogy az �sszehangolt akci�terv megfogalmaz�sa a piacok bizalm�nak fokozatos helyre�ll�t�sa miatt volt l�nyeges.

�sszehangolt strat�gia az eur�z�n�ban

Az eur�t haszn�l� orsz�gok �llami vezet�inek els�dleges c�lja az volt, hogy a piacok �s t�zsd�k h�tf�i nyit�sa el�tt �sszehangolt strat�gi�t jelentsenek be a p�nz�gyi v�ls�g lek�zd�s�re. Azt rem�lik, hogy ez el�g hat�konynak bizonyul ahhoz, hogy megakad�lyozza a t�zsd�k m�lt h�ten tapasztalt folyamatos zuhan�s�nak folytat�d�s�t.

Az akci�tervet az Eur�pai Uni� �llam- �s korm�nyf�i is megvitatj�k szerd�n �s cs�t�rt�k�n br�sszeli cs�cstal�lkoz�jukon. A francia eln�k jelezte: az Eur�pai Uni� fel fogja k�rni az Egyes�lt �llamokat - ahonnan a v�ls�g elindult - egy a "nemzetk�zi p�nz�gyi rendszer �jraalap�t�s�t" c�lz� cs�cstal�lkoz� megszervez�s�re.�

Az eur�z�na 15 orsz�ga: Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnorsz�g, Franciaorsz�g, G�r�gorsz�g, Hollandia, �rorsz�g, Luxembourg, M�lta, N�metorsz�g, Olaszorsz�g, Portug�lia, Spanyolorsz�g �s Szlov�nia.

Magyarorsz�g nincs a Tizen�t�k k�z�tt

Magyarorsz�g nem tagja az eur�z�n�nak. Budapest ugyanis nem teljes�tette az �gynevezett Maastrichti krit�riumokat (ezekr�l r�szletesebben sz�l keretes �r�sunk), amelyeket a bel�p�s felt�tel��l szabtak az Eur�pai Uni� tag�llamai. Magyarorsz�gon t�l magas az �llamh�ztart�s hi�nya, nagyon magas az infl�ci� �s a forint �rfolyama is t�lzottan ingadozik. Mindemellett a hossz� t�v� kamatok, vagyis az �llampap�rok hozama is rendk�v�l magas itthon.

Kor�bban az [origo]-nak�t�bb szak�rt� is �gy nyilatkozott, hogy az �llampap�rpiacon a szerepl�k a magyar eur�csatlakoz�st 2015 ut�nra �razt�k be. B�r a korm�nyzat nem t�z�tt ki hivatalos eur�-csatlakoz�si c�ld�tumot Magyarorsz�gon, Gyurcs�ny Ferenc minisztereln�k �ppen vas�rnap tett javaslatot arra, hogy jussanak egyezs�gre a politikusok ebben a k�rd�sben.

A szlov�kok �s a szlov�nek m�r eur�ban gondolkodnak

A magyar �llampap�rpiac helyzete mindazon�ltal az elm�lt h�ten rendk�v�l rossz volt: a vev�k elt�ntek, az �llamad�ss�g Kezel� K�zpont �gy hi�ba is emelte volna a hozamokat (ezzel egyre t�volabb ker�lve a Maastrichti krit�riumokt�l), nem akart senki v�s�rolni a magyar �llampap�rokb�l. Mindez azt bizony�tja, hogy Magyarorsz�g kock�zatosnak min�s�lt a befektet�k szem�ben. (A Magyar Nemzeti Bank aleln�ke, Karvalits Ferenc�p�nteken azt mondta,�hogy Magyarorsz�g sebezhet�s�ge cs�kkent az ut�bbi id�ben. �m az aleln�k is elismerte, hogy "ennek ellen�re a megv�ltozott glob�lis k�vetelm�nyek miatt az orsz�ggal szembeni elv�rt hozam emelkedett".)

Sok �vvel ezel�tt ugyan m�g voltak konkr�t c�ld�tumok haz�nk eur�csatlakoz�s�ra, de ma m�r err�l is csak t�rgyalnak a politikusok. K�zben Szlov�ni�ban m�r id�n bevezett�k az eur�t, j�v�re pedig Szlov�kia is �tt�r a k�z�s p�nz haszn�lat�ra. Mindez a mostani v�ls�g idej�n jelent�sen jav�tja a szlov�k p�nz helyzet�t, hiszen a szlov�k korona kev�sb� ingadozott az elm�lt hetekben, mint a magyar forint. A lengyel p�nz�gyminiszter is azt nyilatkozta a napokban, hogy a forint miatt esett a zlotyi.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK