A p�nz�gyi v�ls�g ak�r Nobel-d�jat is hozhat

2008.10.13. 8:44

Sok n�v vet�d�tt fel az idei k�zgazdas�gi Nobel-d�j oda�t�l�se el�tt. Az id�zetts�gi mutat�k alapj�n hatan es�lyesek a Thomson Reuters �sszes�t�se szerint, de rajtuk k�v�l m�g legal�bb k�tszer ennyi n�v forog a k�ztudatban. Mindenesetre a p�nz�gyi v�ls�g �rny�k�ban fel�rt�kel�dhet a megj�solhatatlan piacok viselked�s�nek vizsg�lata.

Itt tal�lja a v�ls�ggal kapcsolatos �sszes h�rt!

A Thomson Reuters id�n is, ak�rcsak 1989 �ta minden esztend�ben, megpr�b�lja megj�solni, hogy kik nyerik el a Nobel-d�jakat. Ebben az �vben m�r volt egy tal�latuk, a k�miai d�jat ugyanis Roger Y. Tsien, a University of California San Diego-i r�szleg�nek kutat�ja kapta, megosztva k�t olyan tud�ssal, akik nem szerepeltek a Thomson Reuters el�rejelz�s�ben.

Annak, hogy a h�r�gyn�ks�g tudom�nyos rovata k�pes n�mi es�llyel eltal�lni a d�jazottakat, az a legf�bb oka, hogy a Thomson Reuters a d�j oda�t�l�s�nek egyetlen m�rhet� aspektus�t vizsg�lja: azt, hogy mennyit id�zik tudom�nyos munk�kban a sz�ban forg� kutat�kat. B�r az el�rejelz�sek pontoss�ga hull�mz�, az�rt �rdemes odafigyelni a h�r�gyn�ks�g j�slataira.

Kornai vagy Nordhaus?

A k�zgazdas�gi Nobel-d�j el�tt is zajlanak a tal�lgat�sok, kik kaphatj�k a legnagyobb tudom�nyos elismer�st. R�gi �s �j nevek �z�ne �rasztotta el az internetes f�rumokat, r�szben a Thomson Reuters kor�bbi id�zetts�gi mutat�i, r�szben pedig a szem�lyes szimp�tia �s id�nk�nt a hazafias �rzelmek alapj�n.

�gy p�ld�ul magyar nickn�vvel bejelentkez� f�rumoz�k ism�t bedobt�k Kornai J�nos nev�t, aki a szocializmus idej�n �tt�r� jelleg� - t�bbek k�z�tt a hi�ny k�zgazdas�gtan�r�l is �rt - kutat�sokat v�gzett, �s a rendszerv�lt�skor is k�sz�tett egy �tfog� m�vet a szocialista orsz�gok gazdas�g�r�l. (Sok �vvel ezel�tt Kornait a t�nyleges es�lyesek k�z�tt emlegett�k, a magyar kutat�nak azonban pechje volt: kutat�si ter�lete gyakorlatilag megsz�nt a szocialista orsz�gok �sszeoml�s�val.)

Kornain k�v�l ismert n�v m�g William Nordhaus�, aki olyan tank�nyvet �rt a Nobel-d�jas Samuelsonnal egy�tt, amelyet m�sf�l tucat nyelvre, k�zt�k magyarra is leford�tottak. Nordhaus fontos k�zgazdas�gi tanulm�nyok szerz�je�is, t�bbek k�z�tt a szint�n Nobel-d�jas Tobinnal egy�tt az els�k k�z�tt fogalmazta meg gondolatait�a fenntarthat� fejl�d�sr�l.

Az id�zetts�gi bajnokok

De n�zz�k az id�zetts�gi bajnokokat, vagyis azokat, akiket a Thomson Reuters es�lyesnek tart a k�zgazdas�gi Nobel-d�j elnyer�s�re! Az els� h�rom potenci�lis jel�lt: Lars Hansen a Chicag�i Egyetemr�l, Thomas Sargent a New York-i Egyetemr�l �s Christopher Sims a Princetonr�l. Mindannyian az �gynevezett dinamikus �konometriai modellek kidolgoz�s�val v�ltak ismertt�.

Ezek az elm�letet �s a statisztik�t egyes�t� konstrukci�k a k�zgazdas�gtan alapelveit hivatottak tesztelni, �s k�z�ns�ges haland�k sz�m�ra �rthetetlen �s borzalmas matematikai m�dszereket tartogatnak. Az �konometria az egyik leggyakoribb tudom�nyter�let, amelyben k�zgazdas�gi Nobel-d�jakat osztogatnak, �s m�r az els� d�jazottak is - a hatvanas �vekben - matematikai statisztik�val foglalkoztak. Az ut�bbi �vekben ism�t t�bben kaptak e tudom�ny�g k�pvisel�i k�z�l Nobel-d�jat. (Eg�szen pontosan Nobel-Eml�kd�jr�l van sz�, amelyet a sv�d nemzeti bank, a Sveriges Riksbank hozott l�tre, �s csak a hatvanas �vek v�g�t�l osztj�k ki ezt az elismer�st.)

A h�rom eml�tett tud�s k�z�l Sargent id�sorokkal, monet�ris (p�nzpiaci) politik�val �s makro�kon�mi�val foglalkozik, de elm�let�be be�p�tette a racion�lis v�rakoz�sok k�zgazdas�gtan�t is - ut�bbi az 1995-�s Nobel-d�jas Lucas nev�hez f�z�dik. A racion�lis v�rakoz�sok elm�let�nek l�nyege az, hogy a piac szerepl�i be�p�tik cselekedeteikbe a v�rakoz�saikat is. Ezzel az elm�lettel a kor�bbin�l k�nnyebben megj�solhat�k a bizonytalan - p�ld�ul a hat�rid�s - piacok viselked�se.

A m�sik esetleges jel�lt Lars Peter Hansen, aki Sargenttel is �rt k�z�sen tanulm�nyt. Hansen - ak�rcsak a harmadik eml�tett tud�s, Sims - szint�n makro�kon�mi�val foglalkozik, de � az �rt�kpap�rpiacok mozg�s�t tanulm�nyozta ink�bb. Egy �konometriai m�dszert, a GMM-et is � dolgozott ki, amely a�momentumok m�dszer�t, egy statisztikai becsl�si elj�r�st �ltal�nos�tott.

Alchian �s Demsetz is es�lyes

Ha nem a makro�kon�musok kapnak d�jat, akkor j� es�lye van az elismer�sre a Thomson Reuters szerint Armen Alchiannak �s Harold Demsetznek, a University of California Los Angeles-i kutat�inak az elismer�s megszerz�s�re. �k v�llalatgazdas�gtannal �s a tulajdonjog gazdas�gi probl�m�ival foglalkoznak.

K�l�n�sen Demsetz ismert, aki a tulajdonjog elm�let�t dolgozta ki k�zgazdas�gtanilag.�Mindemellett ��volt az els�, aki a szennyez�anyagok kibocs�t�s�nak kereskedelm�t felvetette. Ma m�r ez nem egy elvont k�zgazdas�gi �tlet, a sz�n-dioxid-kv�t�k ad�sv�tele a ki�t�i egyezm�ny �ta mindennapos az �llamok �s v�llalatok �let�ben.

Szint�n felvet�d�tt Martin Feldstein neve az esetleges d�jazottak k�z�tt. � a Harvard Egyetem professzora, �s Ronald Reagan eln�k gazdas�gi f�tan�csad�ja volt a nyolcvanas �vekben. A jelenlegi eln�k, George W. Bush 2006-ban nevezte �t ki a k�lf�ldi h�rszerz�si tan�csad�test�let tagj�v�.

Feldsteinnek el�nye �s h�tr�nya is az ismerts�g: szakmai tekint�lye hatalmas, de �ppen az�rt nem lehetett kor�bban az amerikai jegybank szerep�t ell�t� Fed eln�ke, mert az AIG biztos�t�n�l igazgat�i posztot t�lt be a nyolcvanas �vek v�ge �ta. Az AIG-n�l egy vitatott �gy robbant ki, pont a Fed-eln�ki jel�l�s idej�n, s b�r ehhez Feldsteinnek semmi k�ze nem volt, az eln�k el�llt az � jel�l�s�t�l.

Buk�sok �rny�ka

Mostan�ban az AIG a jelz�logv�ls�g miatt ker�lt ism�t a h�rek �l�re, az amerikai korm�nynak 85 milli�rd doll�ros seg�lyt kellett adnia a c�gnek ahhoz, hogy fennmaradjon, �s ne omoljon �ssze a kr�zis miatt. �gy a mostani Nobel-d�j oda�t�l�sekor Feldstein lehet, hogy furcsa helyzetbe ker�lne. A kilencvenes �vekben egy�bk�nt a d�jat oda�t�l�k egyszer m�r megj�rt�k: Robert C. Merton �s Myron Scholes, az akkori k�t d�jazott belekeveredett a gazdas�gt�rt�net egyik legnagyobb buk�s�ba, az LTCM c�g �sszeoml�s�ba. A k�t k�zgazd�sz igazgat�s�gi tag volt a befektet�si v�llalkoz�sban, amely az orosz �s az �zsiai v�ls�g nyom�n omlott �ssze 1997-98 sor�n.

Visszat�rve Feldsteinre, Charles Horiok�val egy�tt � dolgozta ki a k�l�nb�z� orsz�gokra �rv�nyes befektet�si magatart�sok elm�let�t. Hosszabb t�von szerinte a t�ke a saj�t haz�j�t keresi, oda t�r vissza. �ltal�ban v�ve teh�t egy orsz�g megtakar�t�sait a helyi befektet�si lehet�s�gekre haszn�lj�k fel. Ezt szokt�k nevezni a "Feldstein-Horioka puzzle"-nak.

Hansen, Sargent, Sims, Feldstein, Alchian �s Demsetz az a hat tud�s, akit a Thomson Reuters a leges�lyesebbnek tart id�n. Rajtuk k�v�l Robert J. Barro, Eugene F. Fama, Kenneth R. French, Paul Micheal Romer, Richard H. Thaler �s Paul Krugman neve is gyakran felmer�lt az elm�lt �vekben esetleges d�jazottk�nt. K�z�l�k Fama a mostani hitelv�ls�g miatt az �rdekl�d�s k�z�ppontj�ba ker�l� probl�m�kkal foglalkozott. M�r a hatvanas �vekben bebizony�totta p�ld�ul, hogy a t�zsdei �rmozg�sok el�re megj�solhatatlanok.

Krugman vagy m�giscsak Tirole?

Paul Krugmant szint�n sokan emlegetik, � nemr�giben h�vta fel mag�ra a figyelmet, amikor a v�ls�g sor�n azt bizonygatta, hogy m�r a Lehman Brothers �ri�sbankot is meg kellett volna menteni. (A bank �sszeoml�sa a t�rt�nelem legnagyobb cs�dje volt, a p�nzint�zet t�bb mint 600 milli�rd doll�ros ad�ss�got hagyott maga ut�n.)

Az esetleges d�jazottak k�z�tt lehet m�g Jean Tirole, Elhanan Helpman, Gene M. Grossmann, Robert B. Wilson �s Paul R. Milgrom is. R�luk tavaly m�r �rtunk az [origo] oldalain, az akkori es�lylatolgat�skor.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK