Évente 5 milliárdot hoz az óraátállítás

Az óraátállítás közel 30 évvel ezelőtt történő bevezetése a tavaszi váltásnál 5 milliárd forintos megtakarítást eredményez, a most szombaton esedékes átállás miatt pedig egy órával többet alhatunk. A váltás kapcsán a Mavir közölte, adatai szerint az energiatakarékos izzók térnyerése nem befolyásolja kedvezően a fogyasztást, mert ezzel párhuzamosan a közterületek és a háztartások is egyre jobban fénybe borulnak. 

Most szombaton - hajnali három órakor - kell átállítani az órákat a téli időszámításra. Magyarország 1980-ban vezette be a váltást, amely az energia-megtakarítást célozza. Az átállást szabályozó 1996-os kormányrendelet szerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.

Bár a spórolás mértékével kapcsolatban sok számítás jelent meg, egyesek szerint például az energiatakarékos izzók térnyerése miatt nincs szó komolyabb fogyasztáscsökkenésről. A magyar villamosenergia-rendszer biztonságáért felelős Mavir nem foglal állást az ügyben, adatai szerint ugyanakkor a világításra fordított teljesítmény körülbelül a hazai csúcsterhelés 4-5 százalékára, 300 megawattra tehető, és ez az egyre korszerűbb világítótestek alkalmazása ellenére sem változik jelentősen. Az energiatakarékos izzók népszerűségének növekedésével párhuzamosan ugyanis a háztartásokban és a közterületeken is egyre erősebb a megvilágítás is - derül ki a Mavir közleményéből.

A társaság mérései alapján az óraátállítás, azaz a nyári időszámítás beveztése évente 120-140 gigawattóra megtakarítást jelent, éves szinten naponta megközelítően 1000 háztartás energiafogyasztását spórtolja meg az ország. A tavaszi átállással az 5 milliárd forintos évi megtakarítás egyenlően oszlik el a fogyasztók között, az időszak végén pedig legalább annak örülhetünk, hogy a hétvégénk egy órával hosszabb lesz.