Hitelközvetítők diktálhatnak a bankoknak

A hitelközvetítő cégek és bankügynökök térnyerése rontja a pénzintézetek hiteleinek minőségét, ráadásul a bankok kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek a legnagyobb hitelközvetítő cégekkel szemben - derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, a pénzügyi stabilitásról szóló jelentéséből. Egy külföldi tanulmány alapján a bankok okozták maguknak ezt a helyzetet.

Egy, a jegybank által ismertetett, a kereskedelmi bankok között végzett reprezentatív felmérés szerint 2005-ben a jelzálogalapú hiteleknek még csupán mintegy 30 százalékát értékesítették ügynökök, és a maradék 70 százalékot a bankok fiókjaikon keresztül adták el. Tavaly viszont már 55 százalékra nőtt az ügynöki csatorna súlya, a fióki értékesítésé pedig 45 százalékra esett vissza.

A pénzügyi közvetítők szerepének ilyen gyors növekedése előnyökkel és hátrányokkal is jár a bankok és az ügyfeleik számára. Gyors térnyerésük több kezelendő jogalkotási, fogyasztóvédelmi és ellenőrzési problémát is felvet. A folyamat azonban a legkomolyabb veszélyeket a bankok számára tartogatja.

Ügynökeik szorangatják meg a pénzgyárakat

A jegybanki jelentés szerint ugyanis rövid idő alatt nagyon komoly mértékűvé vált az ügynökök bankokkal szembeni alkupozíciója. Több bank esetében ugyanis a teljes ügynöki értékesítés 30-40 százaléka a három legnagyobb forgalmú ügynökhöz köthető. Az ő alkupozíciójukat elért magas piaci részesedésük mellett a bankinál jóval alacsonyabb fix költségeik is fokozzák.

Így a bankok könnyen olyan helyzetbe kerülhetnek a nagy hitelközvetítőkkel szemben, mint a például a pékek, vagy a mezőgazdasági termelők a hipermarketekkel való kapcsolatukban. Ez utóbbiak pozíciója annyira erős, hogy az árak alakítása mellett bele tudnak szólni beszállítóik számlázási és informatikai rendszerébe is.

Kockázatosabbá válnak a hitelek

A hitelközvetítők és ügynökök térnyerésének másik komoly veszélye a bankok számára, hogy a tapasztalatok szerint a fióki értékesítésnél rosszabb minősítésű hiteleket közvetítnek a bankok számára. Így az ügynöki értékesítés előretörése a banki a hitelportfolió romlását okozhatja.

A már említett, a kereskedelmi bankok körében végzett felmérés eredményei alapján az ügynöki értékesítésű jelzáloghiteleknél a 90 napot meghaladó késettségben levők aránya több mint kétszerese a fióki értékesítésben kihelyezett hitelekéhez képest.

Kevésbé óvatosak a közvetítők

Ez a hitelminőségbeli különbség a lakáscélú és szabadfelhasználású jelzáloghiteleknél egyaránt jelen van. Jelentős különbségek figyelhetők meg a hitelek késettségében akkor is, ha az ügynöktípusok szerint megoszlást vizsgáljuk.

Azon ügynökök esetében, amelyeknek nem elsődleges jövedelemszerzési forrása a hitelközvetítés, sokkal jobban teljesítenek a behozott hitelek. Ennél lényegesen rosszabb a saját ügynökök által behozott portfolió minősége, és még ezt is alulmúlja a független brókereken keresztül szerzett adósok teljesítménye.

Az értékesítési csatorna és a hitelminőség közötti összefüggésre több magyarázat is kínálkozik. Egyrészt a minél nagyobb hitel kihelyezésében érdekelt és a hitelkockázatra érzéketlen ügynök esetenként rosszul mérheti fel az ügyfél pénzügyi korlátait, így jobban "kifeszített" pénzügyi pozíció felvételére beszélheti rá.

Ezenkívül az ügynökök több bank adósminősítés rendszerének alapos megismerésével képesekké válnak azok kijátszására. Például tudják, melyik ügyfelet melyik bankkal fogadtathatják be. Sőt még az is lehetséges, hogy eleve a pénzügyileg kevésbé képzett és ezzel összefüggően rosszabb jövedelmi helyzetű adósok fordulnak nagyobb előszeretettel az ügynökökhöz.

Banki mulasztások miatt kerültünk az élvonalba

Nemzetközi összehasonlításban elmondható, hogy a fejlettebb piacokon a közvetítő ügynökök szerepe a jelzáloghitelezésben a hazaihoz hasonlóan magas, az ügynöki csatorna súlya pedig a legtöbb országban általában véve is alapvetően emelkedő trendet mutat. Arról viszont nincsenek adatok, hogy mindezt hogyan befolyásolta a másodrendű jelzáloghitelekhez köthető válság tavalyi kitörése.

Egy, az Oliver Wyman cég által az Európai Pénzügyi Menedzsment és Marketing Társaság (EFMA) felkérésére készített tanulmány szerint alapvetően négy tényező okozhatja az ügynöki értékesítés magasabb súlyát egy-egy piacon. Ha a bankok közötti verseny kiélezett; ha a termékek bonyolultak ezért ügynökök tanácsadói funkciója felértékelődik; ha az egy főre jutó bankfiókok száma alacsony, vagy azok nem kielégítően működnek; ha a lakosság pénzügyi képzettsége alacsony. Magyarországon mind a négy tényező jelen van, jórészt a bankok tevékenysége miatt.

Laza jogszabályok segítik az ügynökcégeket

A felvetődő problémák közé tartozik még, hogy Magyarországon a hitelközvetítés szabályozottsága nagyon laza. A jogszabályok csak rendkívül nagyvonalakban határozzák meg a hitelközvetítés kereteit, erre vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályok pedig egyáltalán nincsenek. A közvetítői tevékenység felügyeletével a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet ugyan foglalkozhat, de ellenőrzései a gyakorlatban a banki szereplőket és nem a hitelközvetítőket érintik, míg például a brit felügyelet az ügynököket is ellenőrzi.

Az ügynököktől megkövetelt pénzügyi ismeretekről, szakmai alkalmasságról nincsenek hatályban intézkedések, ami azt jelenti, hogy lényegében bárki lehet ügynök. A hitelközvetítők pedig nem kötelesek az ügyfeleknek beszámolni a bankoktól kapott jutalékokról sem. A független ügynökök számára nincs meghatározva, milyen termékskálából kell ajánlaniuk, így egy hitelközvetítő például akkor is nevezheti magát függetlennek, ha több hitelintézettel is kapcsolatban áll, de terméktípusonként mindig csak az egyikük termékét ajánlja.