Csányi szerint nincs jele az OTP felvásárlásának

Az utóbbi időben még senki nem jelentette, hogy egy százalékot meghaladó mértékű OTP papír tulajdonosává vált, vagyis nincs jele annak, hogy a bank felvásárlásába kezdtek volna - mondta Csányi Sándor az OTP Bank elnök vezérigazgatója vasárnap.

Az OTP Bank első embere az m1, A szólás szabadsága című műsorában kijelentette: a bank felvásárlása annál könnyebb, minél olcsóbb a részvény. Bár a bank alapszabálya ezt sok ponton is nehezíti. Az OTP pedig most az egyik legolcsóbb bank - mondta a bankvezető, utalva arra, hogy a jelenlegi részvényárak mellett 3 milliárd euró piaci értékű bank évi egymilliárd eurós nyereséget termel, míg a legrosszabb bankoknál is ez a mutató legalább ötös, vagyis az éves profit legalább ötszörösét teszi ki a bank piaci értéke.

Csányi hangsúlyozta, hogy az OTP tőkehelyzete stabil és likviditása is kiemelkedő. Megismételte, hogy a bank akkor is képes teljesíteni devizában esedékes fizetési kötelezettségeit 2009 végéig, ha egyetlen euró hitelhez sem jut addig. Kiemelte, hogy a bankcsoport nem rendelkezik olyan típusú jelzálog-papírokkal, mint amelyek a jelenlegi pénzügyi válságot elindították, sőt az OTP csoport hiteleinek minősége a válság hatására sem romlott.

Ugyanakkor elmondta, hogy továbbra is rendelkeznek a hitelezéshez szükséges forrásokkal. "Van pénzünk hitelekre, de kevesebb, mint korábban volt" - mondta. Nem állnak le a devizahitelezéssel sem, bár a feltételeket megszigorították. A hitelek összege korábban elérhette a fedezetül szolgáló ingatlan értékének 80-85 százalékát, ezt most 60 százalék alatti szintre csökkentették. A kamatok is emelkedtek a banknál. Csányi utalt arra, hogy a betéti kamatokat is növelik. "A bankpiacon nagy a harc a betétekért" - fűzte hozzá.

Euró kellene bármi áron

Az OTP-részvények értékvesztését elsősorban a pénzügyi válsággal kapcsolatos pánikkal és a forintot övező bizonytalansággal magyarázta. "Az OTP számára a legnagyobb segítség az lenne, ha stabilizálódna a forint" - mondta az OTP első embere, utalva arra, hogy korábban az állam által a bank hiteleire felajánlott garanciát, mint számukra szükségtelent visszautasította.

A bank elnök-vezérigazgatója szerint rövid távon a válságkezelés megköveteli a forint árfolyamának védelmét, ha kell további jegybanki kamatemeléssel és piaci intervencióval, és az államnak meg kell mutatnia, hogy képes az egy éven belül esedékes 5 milliárd eurós fizetési kötelezettségeinek teljesítésére. Csányi vasárnap este hangsúlyozta, hogy drasztikusan csökkenteni kell az államháztartás hiányát - ő személy szerint nullára csökkentené azt -, és ezzel együtt a munkát terhelő járulékokat is mérsékelni kell.

A bankvezető szerint már jövőre be kell vezetni a forintot az ERM 2 árfolyamrendszerbe és minél előbb csatlakoznia kell Magyarországnak az eurózónához. Meg kell próbálni elérni azt, hogy soron kívül csatlakozhasson az ország az eurózónához, és ezért bármilyen feltételeket el kell fogadni. Egy ilyen akció sikerének Csányi 50 százalék esélyt ad.
Szerinte a politikai erőknek konszenzusra kellene jutniuk a nyugdíj, az egészségügy, az oktatás és az önkormányzati finanszírozás reformjának kérdésében. Ezekben az ügyekben nem lehet elvesztegetni még 1-1,5 évet - tette hozzá.

Az adósság 80 százaléka nem jelenthet nehézséget Csányi szerint

A rövid távú intézkedések taglalásakor az OTP Bank első embere hangsúlyozta, hogy abból a mintegy 26 milliárd euróból, amely az ország rövid lejáratú adóssága 16 milliárd euró a bankrendszeré, vagyis a bankok és külföldi tulajdonosaik hitelkapcsolata, azaz nem jelent problémát. A fennmaradó összegből 5 milliárd a cégeké, és azon belül is a multinacionális vállalatoké, vagyis ugyancsak nem okoz problémát.

A bankvezető szerint nem annyira a jelenlegi 280-as euró/forint árfolyama a probléma, hanem az, hogy a 240-es szintről nagyon gyorsan esett a forint erre a szintre. Az egyensúlyi árfolyam 270-körül van szerinte, vagyis korábban felül, most kissé alul értékelt a magyar deviza. Reményei szerint a jegybanki alapkamat 3 százalékpontos emelése és a kapcsolatfelvétel a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) elegendő lesz a magyar deviza helyzetének stabilizálására.