Ötpárti tárgyalás a 13. havi pénzekről

2008.10.28. 15:23

Az MSZP és az SZDSZ támogatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök stabilizációs és növekedési javaslatait, valamint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötendő megállapodást a keddi ötpárti tárgyaláson. A Fidesz lemondásra szólította fel Gyurcsány Ferencet, és a KDNP-hez hasonlóan aggályosnak nevezte az IMF-től kért támogatást, amivel kapcsolatban az MDF-nek is voltak kérdései. A Pénzügyminisztériumban eközben újabb büdzsé készül, még pesszimistább forgatókönyv alapján.

Stabilizációs és növekedési megállapodásra van szükség a pártok és a társadalmi partnerek között - közölte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az általa kezdeményezett ötpárti megbeszélésen, kedden az Országházban. A kabinet szerint a stabilizációt szolgálja az átdolgozott költségvetéshez képest is újratervezett - alacsonyabb - hiány. A büdzsé csökkentett gazdasági növekedéssel számol, illetve az államot, az állami vezetőket, a közigazgatást érintő megszorításokat tartalmaz.

A miniszterelnök elmondta, hogy a növekedést biztosíthatná, ha létrehozzák a stabilizációs és reformalapot, már jövőre csökkentik a munkát terhelő járulékot az adórendszeren belüli átcsoportosítással, és létrehoznak egy ezermilliárd forintos növekedési alapot.

Recesszióval számol a pesszimista forgatókönyv

A miniszterelnök a parlamenti pártokkal kezdeményezett egyeztetésen azt mondta, hogy a legrosszabb esetre kell készülni, vagyis egy recesszióval küszködő európai környezetre, amelyben az államháztartás bevételei 323 milliárd forinttal csökkennek, miután a GDP egy százalékkal mérséklődik 2009-ben az előző évhez képest.

Az infláció 4,5 százalék lesz, a lakossági fogyasztás 3,7 százalékkal csökken, az export 3,9 százalékkal szűkül, a reálbérek 2,7 százalékkal, a beruházások 0,9 százalékkal mérséklődnek. Ezen feltételek mellett a költségvetés hiánya 2009-ben 2,6 százalék lesz a GDP-hez képest.

Az IMF segítségéért tehát 300 milliárd forinttal kell csökkenteni a jövő évi hiányt. A deficit további mérséklését a közszférában dolgozók bérének befagyasztásával és 13. havi fizetésük eltörlésével, valamint a 13. havi nyugdíjak korlátozott kifizetésével érhetik el.

A stabilizáció az IMF-re támaszkodna

A stabilizáció finanszírozásáról Gyurcsány Ferenc elmondta: a kormány javasolja, hogy Magyarország kössön megállapodást az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal. Azt is leszögezte, hogy nyilvános lesz az IMF-egyezmény.

A megállapodás célja, hogy ha Magyarország számára a finanszírozás a piacokról nem, vagy csak nem elfogadható feltételekkel lenne biztosítható, akkor legyen olyan szabad forrás, amelyhez hazánk hozzáfér, azaz a legszélsőségesebb pénzügyi válság közepette se fenyegessen bennünket államcsőd - fogalmazott a kormányfő.

Gyurcsány Ferenc szerint az unió és a valutaalap két ésszerű kívánságot fogalmazott meg: "ne vállaljatok több fizetési kötelezettséget, mint amennyi pénzetek biztosan van", illetve "ebben az időszakban ne mondjatok le bevételekről". Sem szakpolitikai, sem strukturális reformigényt nem fogalmazott meg a két szervezet - emelte ki a kormányfő.

Saját kiadások és a tizenharmadik havi juttatások esnek áldozatul

A kormányfő hangsúlyozta, csökkenteni kell az állam saját kiadásait is: arra utasítják az állami vagyonkezelőt, hogy tíz százalékkal csökkentse az állami vállalatok igazgatósági, felügyelőbizottság tagjainak tiszteletdíját, és az állami vállalatok vezetői ne kapjanak jutalmat, prémiumot, 13. havi juttatást.

 Videó az ötpárti egyeztetésről

Le kell állítani azokat a kormányzati kommunikációs költségeket, amelyek nem állnak közvetlen kapcsolatban az ország számára életbevágó döntésekkel, illetve a központi igazgatás autó-, telefon- és bútorbeszerzéseit  - tette hozzá.

A kormányfő szerint  a kormány nem tud kötelezettséget vállalni a közszféra jövő évi béremelésére és a 13. havi bér automatikus kifizetésére, ennek nem látszik a forrása.

Először az EU-hoz fordultunk, de ott nincs erre gyakorlat

Veres János pénzügyminiszter a frakciók képviselői által feltett kérdésekre válaszolva azt mondta: az IMF előtt elsőként az unióhoz, valamint az Európai Központi Bankhoz fordultak, de ennek a helyzetnek a kezelésére az EU-ban nincs gyakorlat, sem forrás.

A kormány azt tervezi, hogy átfogó módosítási javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek a javasolt intézkedésekről, de nyitott arra, hogy ebbe más pártok indítványait is beépítse - közölte a miniszterelnök a keddi ötpárti egyeztetésen.

Jövőre csökkenhetnek a munka terhei

A kormány már 2009-ben hajlandó csökkenteni a munkabérek terheit úgy, hogy ennek forrását az adórendszeren belüli átcsoportosítás adja, ebben a parlamenti pártoknak kellene megállapodniuk - szögezte le.

A miniszterelnök indítványozta, hogy hozzanak létre egy ezermilliárdos növekedési alapot annak érdekében, hogy csökkentsék a vállalkozások működési kockázatait, a recesszió hatásait, segítsék a növekedést és a munkahelyek megőrzését. A kabinet továbbra is szorgalmazza, hogy alakítsák át a segélyezés rendszerét.

A kormányfő beszéde elején kifejtette, hogy szerinte a magyar gazdaság speciális sérülékenységének négy oka van: a veszélyesen alacsony lakossági megtakarítások, a túlzott költségvetési tehervállalás, a reformok elutasítása és devizahitelek nagyon magas aránya.

Fidesz: nem lehet megkerülni a parlamentet

A Fidesz nevében felszólaló Kósa Lajos azt mondta: a Fidesz kész arra, hogy az ország megmentése érdekében együttműködjön, de ennek megvan a megfelelő rendje, nem lehet megkerülni a parlamentet. Hangsúlyozta: válságkezelő kormányra van szükség és arra, hogy a miniszterelnök visszaadja mandátumát, mert "annak az esélye szinte zéró, hogy Gyurcsány Ferenccel kilábal az ország a válságból".

A Fidesz és a KDNP is úgy vélt: egyetértenek azzal hogy Magyarország az Európai Központi Bankhoz fordult, de nem helyeslik a Nemzetközi Valutaalaphoz fordulást.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az IMF készenléti hitelének hátteréről több információt kellene kapniuk a pártoknak. Az IMF-megállapodással kapcsolatban vannak megválaszolatlan kérdések, például nem tudni, mik a valutalap követelései - mondta a pártelnök.

Közgazdászok a kormány terveiről

A GDP 1 százalékos visszaesése reálisabb forgatókönyv a korábbiaknál, a kiadások csökkentése pedig mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a bizalom visszatérjen - mondta László Csaba, a KPMG adópartnere, volt pénzügyminiszter az MTI-nek Gyurcsány Ferenc miniszterelnök keddi bejelentéseire reagálva. László szerint a mostani javaslatok nem tartós megoldások, a strukturális reformokra továbbra is szükség van. Az adók terén jó lenne megmenteni azokat a korábban tervezett intézkedéseket, amelyek nem csökkentik a költségvetési bevételeket, ám jelentősen megkönnyítenék a vállalkozások életét.

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója pozitívan értékelte annak felismerését, hogy olyan mértékű legyen a hiány, amit finanszírozni tud az ország. Jónak tartotta, hogy a költségvetési tervezet ténylegesen csökkenő gazdasági teljesítményre épül, s emellett 2,6 százalékos hiányt céloz meg. A szakértő kiemelte: a mostani körülmények között különösen fontos, hogy olyan államháztartási hiányt vázoljon fel a kormányzat, ami belső forrásból finanszírozható.

KAPCSOLÓDÓ CIKK