Kötvényaukciók nélkül is van élet az ÁKK-nál

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az év hátralévő részében a diszkontjegy aukciókon eladott mennyiségekből, az eddigi kibocsátásokból felhalmozott tartalékokból, szükség esetén az új nemzetközi hitelkeretből való lehívással finanszírozza a költségvetést, mondta Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese csütörtökön az MTI-nek.

Az ÁKK az IMF, a Világbank és az Európai Unió közös, 25 milliárd dolláros hitelkeretének bejelentése után, szerda délután jelentette be, hogy törli az év végéig a korábban tervezett kötvényaukciókat, a diszkontjegy-aukciókon pedig a piaci helyzethez igazítja a meghirdetett mennyiségeket. November-decemberben 120 milliárd forint kötvényt vittek volna aukcióra, mondta Borbély László András. A kötvényaukciók törlésével a cél a piac építése, az állampapírok másodpiacán mutatkozó kínálati nyomás enyhítése - mutatott rá a vezérigazgató-helyettes.

Az év hátralévő részében sem forint-, sem devizakötvény lejárat nem lesz, így diszkontjegy lejáratokat és a központi kormányzat november-decemberi hiányát kell az ÁKK-nak finanszíroznia. Az utolsó kéthavi pénzforgalmi szemléletű hiányt a Pénzügyminisztérium nemrég közzétett, az idei nagyobb hiánycsökkentést már tükröző előrejelzése 184 milliárd forintra teszi.

A diszkontkincstárjegy-kibocsátások sikerét illetően Borbély László András optimista. Megjegyezte, hogy a héten mindkét aukció sikeres volt, 75 milliárd forintnyi kincstárjegyet adtak el. A hozam persze nagyon magas, de ez már csak a 3 százalékponttal megemelt jegybanki alapkamat miatt sem meglepő. További forrás a növekvő lakossági állampapír értékesítés, a lakosság naponta nettó 300-500 millió forintért vásárol állampapírokat, tette hozzá.

Borbély László András felhívta a figyelmet: tévedés, hogy a szerdán bejelentett hitelkeret teljes egészében automatikusan az államadósságot növelné. Az adósság jövőre a jövő évi - a korábbi tervekhez képest lecsökkentett - államháztartási hiánnyal nő, mondta. A lejáró adósság megújítása nem növeli az adósságot, csupán a régi helyébe lép vele azonos értékű (új adóssal szembeni) tartozás. Hozzátette: a fő probléma nem a magyar államadósság nagysága - amely valamivel alatta van a 27 EU-tag GDP-arányos 67 százalékos mutatójának -, hanem a nagy fizetésimérleg- hiány, és a nagyra nőtt hazai devizahitel-állomány deviza finanszírozási igénye.

A nemzetközi hitelkeret felhasználása a forint állampapírpiac újjáépítésének, az egyensúlyi viszonyok fenntartásának rendelődik alá, vagy olyan ütemben fog megvalósulni, hogy az kellő mértékben csökkentse az államkötvények piacán jelentkező túlkínálatot, mondta az ÁKK vezérigazgató-helyettes.

Az állampapírok másodpiacán kialakult túlkínálat részben a külföldi nyomás, részben a hazai magánnyugdíj-pénztárak portfólió- átrendezésének következménye. A külföldiek forint állampapír túlkínálata elsősorban az utóbbi évben fő vásárlónak bizonyult külföldi kockázati alapok (hedge fundok), kisebb részben a külföldi befektetési alapok eladásai miatt alakult ki. Ezek a külföldi alapok részben saját befektetőik pénzkivonása miatt, részben a csökkenő árak miatt a portfoliójukon elszenvedett veszteség korlátozása érdekében adtak el. Az ÁKK honlapján szereplő adatok szerint a külföldi kézben lévő állampapír állomány szeptember közepe óta mintegy 573 milliárd forinttal 2813 milliárd forintra csökkent október 29-ére.