A hitelfeltételek olyanok, mint egy harmadik világbeli ország esetében címmel bécsi keltezésű cikkben foglalkozott pénteken a magyarországi belpolitikai és pénzügyi helyzettel a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).

Bevezetőjében a szerző, Reinhard Olt emlékeztetett: nem egészen két héttel ezelőtt Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke még arról beszélt, hogy Budapest nem kívánja felhasználni az Európai Központi Bank által felajánlott 5 milliárd eurós hitelkeretet.

Magyarországnak most mégis igénybe kell vennie az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank 20 milliárd eurós hitelkeretét, hogy eleget tehessen fizetési kötelezettségeinek - írta a lap, utalva arra, hogy a magyar kormánynak kötelezettséget kellett vállalnia mind az államháztartás konszolidálására, mind a szerkezeti reformok elindítására.

Az újság a továbbiakban arról ír, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szocialistái a közelmúltban egy reklámkampány keretében még gyors ütemben növekvő gazdaságot, magasabb jövedelmeket és nyugdíjakat helyeztek kilátásba. Most pedig a kormány tudatta, hogy az országnak recesszióval kell számolnia, és a miniszterelnök takarékossági intézkedéseket jelentett be.

A cikk emlékeztet rá, hogy Gyurcsány Ferenc őszödi beszédében egy ízben már megnevezte a magyar politika mulasztásait, amelyek hozzájárultak a katasztrofális helyzet kialakulásához. Gyurcsány akkor kijelentette, hogy a 2006-os választási kampány populista ígéretei hazugok voltak, és az Európai Unióban a legmagasabbnak számító költségvetési deficit miatt szigorú takarékossági intézkedésekre lesz szükség.

A FAZ utal arra, hogy mindezt a magyarok egyszer már átélték: a 90-es évek közepén a költségvetési deficit fenyegető méreteket öltött, a kormánynak meg kellett húznia a vészféket. Az akkori program sikeres volt, a legtöbb magyarnak azonban csökkent a jövedelme. A következmény a konzervatív ellenzék választási győzelme, majd a reformlendület kifulladása volt, függetlenül a kormány színezetétől.