A számvevőszék bírálja a költségvetést

Vágólapra másolva!
A kormány idén gyakorlatilag a harmadik költségvetést terjeszti a parlament elé (bár tulajdonképpen csak a második változatot fogja módosító indítványokkal átdolgozni), és a második adócsomagot is csak csütörtökön tárták a honatyák elé. A költségvetés sokadik változatát is bírálja azonban az Állami Számvevőszék, amely szerint már a kiindulási alapok, a "bázisszámok" is kockázatosak.
Vágólapra másolva!

Itt találhatja a válságról szóló összes hírt!

A kormány jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott módosításai a korábbi változtatásoknál nagyobb összhangot mutatnak a világgazdasági változásokkal; ám elsősorban bevételi oldalon még mindig túl nagy kockázatokat hordoz - mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a parlament költségvetési bizottságának rendkívüli ülésén vasárnap.

Kovács szerint a foglalkoztatottak létszámának alakulása jelenti a módosított makropályával rendelkező költségvetési javaslat egyik legnagyobb veszélyét. Az ÁSZ előrejelzése szerint ugyanis jelentős, a Pénzügyminisztérium által prognosztizáltnál jóval nagyobb, 2-2,5 százalékos csökkenés is elképzelhető a foglalkoztatottak számában - fejtette ki.

Technikailag megvalósítható

Az ÁSZ-elnök szerint rendkívül bizonytalannak mutatkozik a külkereskedelmi forgalom jövő évi alakulása is, különösen a 3,9 százalékos export növekedési várakozás. Az ülés végén Kovács kifogásolta, hogy a törvény által előírt három éves előretekintés - amit minden költségvetési javaslatnak tartalmaznia kellene - mind a visszavont, mind az újra beterjesztett javaslatból, mind pedig a most benyújtott módosításból hiányzik.

Az ÁSZ - a szervezet jelentésében részletesen kifejtett fenntartásai ellenére - technikai szempontból megvalósíthatónak tartja a kormány által most benyújtott módosító indítványt - fűzte hozzá.

Az ÁSZ hivatalos véleménye

Az ÁSZ által kiadott írásos vélemény szerint a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott pénzügyminisztériumi módosításban a bevételek egy része megalapozatlan, és a számvevőszék már a bázisszámokban is nagy kockázatokat lát.

A költségvetési törvényjavaslat adóbevételi előirányzataihoz benyújtott módosító indítvány döntően az általános forgalmi adónál (66 milliárd forint) és a személyi jövedelemadónál (58 milliárd forint) jelez csökkenést, azonban ennek mértéke - figyelemmel az előirányzatok nagyságrendjére - az általános forgalmi adónál 3 százalékos, a személyi jövedelemadónál pedig 2,7 százalékos - nem számottevő, áll az ÁSZ véleményében.

ÁSZ: Nincs összhang

A társasági adó 15,9 milliárd forint, a társas vállalkozások különadója 5,8 milliárd, a hitelintézeti járadék 2 milliárd, az egyszerűsített vállalkozói adó 4,9 milliárd forint csökkenése a tervezési hibahatáron belüli érték, amely nincs összhangban a Pénzügyminisztérium (PM) által közzétett makro-paraméterekkel, így a GDP 1 százalékos, a háztartások fogyasztási kiadásainak 3,8 százalékos, a reálbérek 2,7 százalékos csökkenésével.

Az adótörvények módosítását tartalmazó törvényjavaslatban szerepel a cégautó-adó, azonban a központi költségvetésben ez az új adónem önálló előirányzatként nem szerepel - állapítja meg az ÁSZ.

Miért csak 66 milliárdos áfakieséssel számol a kormány?

A benyújtott törvényjavaslat áfabevételi előirányzata 2201 milliárd forint volt, amely a módosító indítvány szerint - a nagyságrendhez képest - csak minimális összeggel (66 milliárddal) csökkent, annak ellenére, hogy az áfabevételeket meghatározó makrogazdasági paraméterek alapvetően megváltoztak.

Így például ezek közül az ÁSZ szerint kiemelkedő a háztartások fogyasztásnövekedési ütemének -3,8 százalékra csökkenése. A vásárolt fogyasztás 0,5 százalékra esik majd vissza. Az áfából származó bevételek növekedésére hathat a prognosztizált infláció 3,9 százalékról 4,5 százalékra emelkedése, valamint az egy keresőre jutó reálbér 2,7 százalékos csökkenése. A háztartások fogyasztási kiadását, egyúttal a 2009. évi áfabevételeket befolyásolja a foglalkoztatottság alakulása is.

Figyelembe véve, hogy sem a benyújtott törvényjavaslat, sem a módosító indítvány áfa-előirányzatának részletes számításai nem, vagy csak töredékesen álltak az ÁSZ rendelkezésére, így is vélelmezhető, hogy az előirányzat összege - még az óvatosabb tervezés ellenére is - túlzott.

Szerény tartalék

A kiadási oldalról a lakástámogatások előirányzatát a módosító indítvány 10 milliárd forinttal kívánja növelni. Az emelést indokolhatja, hogy a lakosság devizában történő hitelfelvételei a fennálló körülmények hatására csökkenhetnek, és növekedhet a támogatott (forintban való) hitelezés iránti igény.

A kamatok növekedése miatt a kamattámogatások növekedésével is számolni kell. Ezen tényezők elmaradása esetén a módosításra javasolt összeg a kiadásokon belül szerény tartalékot jelenthet - állapítja meg az ÁSZ a módosításhoz fűzött véleményében.