Az osztr�k �llam tulajdon�ba ker�l gyakorlatilag teljes eg�sz�ben Ausztria nagys�gra nyolcadik bankja, a Kommunalkredit.

Itt tal�lja a v�ls�ggal kapcsolatos �sszes h�rt!

A b�csi p�nz�gyminiszt�rium h�tf� d�lut�ni bejelent�se szerint az �llam egy-egy eur�t fizet a k�t eddigi tulajdonosnak, az �sterreichische Volksbanknak (�VAG) �s a francia-belga DexiaKomnak. A k�t p�nzint�zetnek r�ad�sul hozz� kell j�rulnia a Kommunalkredit t�k�j�nek felfejleszt�s�hez fedezet n�lk�li k�telezetts�gv�llal�suk r�szesed�si t�k�v� t�rt�n� �talak�t�s�val. Az �VAG-ra 173 milli� eur�, a DexiaKomra 200 milli� eur� esik.

Maga az osztr�k �llam a bank saj�tt�ke-�llom�ny�t duzzasztja fel, m�ghozz� sz�zmilli� eur�s nagys�grendben. Ezzel a Kommunalkredit t�rzst�k�j�nek a kint l�v� hitelekhez viszony�tott ar�nya 8-9 sz�zal�kra emelkedik. Az �llam sz�les k�r� fedezetet v�llal a bank �ltal ny�jtott hitelek�rt, ezzel nagy m�rt�kben n�velve a p�nzint�zet likvidit�s�t.

Az �tv�telre az osztr�k bankok sz�m�ra kidolgozott �s a parlament �ltal j�v�hagyott, sz�zmilli�rd eur�s int�zked�segy�ttes keret�ben ker�l sor. A ment�csomagb�l 15 milli�rd eur�t a bankok saj�tt�ke-�llom�ny�nak n�vel�s�re tettek f�lre, 75 milli�rdot pedig szavatoss�gv�llal�sra. A t�rv�ny sz�ks�g eset�n jogi lehet�s�get biztos�t arra, hogy az �llam mag�ra ruh�zza a bajba jutott p�nzint�zetek tulajdonjog�t.

A t�zsd�n nem jegyzett Kommunalkredit f�leg az �llami �s k�z�ss�gi infrastruktur�lis beruh�z�sokhoz ny�jt hiteleket. Az ausztriai telep�l�sek t�bb mint hatvan sz�zal�k�val van �zleti kapcsolata, �s vezet� szerepet j�tszik a tartom�nyok hitelig�nyeinek finansz�roz�s�ban is. Fontos partner az �llami v�llalatok sz�m�ra is.

Bankcsoportk�nt jelen van a k�z�p- �s kelet-eur�pai orsz�gokban, k�zt�k Magyarorsz�gon is.

M�rlegf��sszege mintegy 34,5 milli�rd eur�, ezzel Ausztria nyolcadik legnagyobb hitelny�jt� int�zete.