Válság fenyegeti Szlovákiát és Romániát is

Az elmúlt hetekben a nemzetközi hitelválság térségünkben a legnagyobb csapást Magyarországra mérte, de ezt végül elhárította a Nemzetközi Valutaalap, az EU és a Világbank mentőhitele október 28-án. A további bajokat megelőzendő az IMF Romániában, a Világbank Bulgáriában kért kiigazítást az állami gazdaságpolitikában. A szlovák GDP egynegyedét előállító autóipar dekonjunktúrája viszont északi szomszédunknak okozhat bajokat.

Magyarország októberben az egész térség destabilizáló tényezője volt a 25 milliárd dolláros IMF-EU-Világbankhitel megadásáig, hiszen a lengyel pénzügyminiszter is azt nyilatkozta, hogy a zloty esését nem belső ok, hanem a forint zuhanása váltotta ki. Magyarország "BBB plusz" adósosztályzatának kilátását a Fitch Ratings e hónap közepén stabilról negatívra rontotta, a Standard & Poor's pedig negatív kihatású figyelőlistára helyezte.

A román kormányfő, Calin Popescu Tariceanu november 3-án bejelentette: tárgyalni akar magyar és lengyel kollégáival egy közös álláspont kialakításáról a térségi valutaspekulációk megelőzésére. A román lejt, a forintot és a zlotyt az elmúlt hetekben intenzív spekulációs támadások érték, amelyek gyengítették a valutákat - emlékeztetett az MTI.

Bajok a Balkánon

A brüsszeli bizottság nemrégiben aggodalmakat fogalmazott meg a román és csekélyebb mértékben a bolgár gazdaság miatt is. A román gazdaságot például "túlhevültnek" minősítette az Európai Bizottság, a növekedés lassulását kilátásba helyezve. Minderről, a román gazdaság erőn felüli növekedéséről korábban az [origo]-n már beszámoltunk.

Romániát - az EU-tagállamok közül egyedüliként - az S&P október utolsó harmadában befektetési szint alá, "BB plusz"-ra minősítette vissza. A Moody's Investors Service szeptember végén Bulgária és Lettország adóskockázati osztályzatainak kilátását rontotta, az előbbiét pozitívról stabilra, az utóbbiét stabilról negatívra. Ugyanez a cég október első felében egyszerre mindhárom balti köztársaság szuverén adóskockázati besorolását minősítette vissza.

Románia lehet a következő segélyezett?

Magyarország után Románia lehet a következő európai uniós tagállam, amely nemzetközi pénzügyi segítségre szorul - írta november másodikán a Welt am Sonntag tekintélyes német gazdasági szakértőket idézve. A német újság által idézett szakértők szerint több jel is utal arra, hogy a pénzpiaci zavarok elsősorban az új uniós tagállamokat sújtják erősen, az eurótérség tagállamaiban bekövetkezett stagnálás komoly hatással van az ezekre az országokra.

A német szakértők szerint a román gazdaság legsúlyosabb problémája az, hogy az elmúlt években bekövetkezett gyors ütemű növekedést elsősorban külföldi adósságokból finanszírozták. A külföldi bankok nagy része egyre erőteljesebben vonja ki tőkéjét Romániából, ahol mind a vállalatok, mind a magánszemélyek mind nehezebben jutnak hitelhez.

A kialakult hitelszűke következtében pedig a válság további éleződése esetén egy olyan ország, mint Románia - amely rendkívül erőteljesen függ a külföldi beruházásoktól - különösen sebezhetővé válik - vélekedtek a Welt am Sonntag által idézett német szakértők.

Október közepén sorra emelték a kamatokat ügyfeleik számára a bankok Romániában, mert ott is szűkössé vált a bankközi finanszírozás. A Román Nemzeti Bank napi ármegállapításában a ROBOR - a bankközi piacon nyújtott lejhitelek átlagkamata - október 21-én elérte a 49,81 százalékot, három hónapos lejáratra.

A jegybank alapkamata hónapok óta változatlanul 10,25 százalék, október 30-án sem változtattak rajta, mert az infláció a júliusi 9,04 százalékról szeptemberben 7,3 százalékra csökkent. Korábban Mugur Isarescu jegybankelnök személyesen intette a kereskedelmi hitelintézetek vezetőit: ne emeljék a kamatokat, mivel a pénzügyi piacon uralkodó jelenlegi állapotok csak átmenetiek.

IMF: Ne legyen béremelés!

Az IMF azt ajánlotta október 28-án a román kormányzatnak, hogy a tanároknak nyújtandó 50 százalékos béremelést fontolja meg, különös tekintettel annak a jövő évi GDP-t csökkentő hatására és arra a tényre, hogy az állami szektorban dolgozók bére már most is magasabb, mint a magánszektorban.

A Valutaalap becslése szerint a béremelés nem befolyásolja jelentős mértékben az idei költségvetési hiányt, de 2009-ben a többletkiadás a GDP 0,75 százalékának felelne meg. A kiadási többlet meghaladhatja a hazai össztermék 4 százalékát is, ha valamennyi közalkalmazottra kiterjesztik az 50 százalékos béremelést. Mindennek nyomán jövő év áprilisára halasztotta a román kormány a pedagógusok béremelését.

A Ziarul Financiar üzleti napilap szerint egyébként a román költségvetés hiánya idén akár a GDP 2,3 százalékát is elérheti. eredetileg 1-2 százalék közötti deficitet terveztek, de év közben kiderült, hogy egyes bevételek nem realizálódnak, a kiadások viszont magasabbak a tervezettnél.

Elbocsátások Erdélyben

Elbocsátások fenyegetik már az erdélyi munkavállalókat is, a munkáltatók a nemzetközi válság következményeire hivatkoznak. Sepsiszentgyörgyön (Sfantu Gheorghe) a cigarettagyár alkalmazottainak harmadát bocsátja el, az autóalkatrész-gyártók többszáz alkalmazottjuktól válnak meg, Tordán (Turda) három üzem hétszáz munkavállalót küld az utcára - írta október 31-én a bukaresti Új Magyar Szó összeállításában. Az üveggyár 400, a CESOM 140 és az Ariesul 160 dolgozójától válik meg.

Az Arad melletti autóalkatrész-gyárak szintén többszáz alkalmazottat fognak elbocsátani, a Leoni egyedül több mint százat. A Delphi Packard is csökkenti a létszámot, a Takata üzemnél egyrészt felfüggesztették a termelést, másrészt csökkentették a munkaidőt, a jelentősen megcsappant kereslet miatt.

A magyar napilap szerint a kereslet csökkenését a kisebb cégek is megérzik. A székelyföldi építési vállalkozók már szembesülnek azzal, hogy Bukarestben kevesebb új építkezés kezdődik. Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség vezetője szerint a gazdasági válság hatásának tulajdonítható az intézkedés. Információi szerint a háromszéki nadrággyárak is elbocsátásokat terveznek.

Egymillió munkanélküli lesz?

Romániában jelenleg körülbelül háromszázezer munkanélkülit tartanak számon, a kormány jövőre sem várja számuk növekedését, egyes független előrejelzések szerint azonban a külföldről is hazaáramló munkaerő megnöveli a számot, amely akár az egymilliót is elérheti - írta az Új Magyar Szó.

A kereslet csökkenése miatt október 30-án kényszerszabadságra küldte alkalmazottait az Automobile Dacia gépkocsigyár Romániában. A francia Renault tulajdonában lévő gyár pénteken is zárva tart, majd november 13-án és 14-én is leáll. Az Automobile Dacia az idénre tervezett gépkocsigyártási kapacitását az eredetileg tervezett értékhez képest 50 ezerrel csökkenti.

A mérséklődő keresletre hivatkozva a romániai Galati (Galac) városában lévő és 14 ezer főt foglalkoztató acélmű csökkenti termelését - jelentette be október 13-án a vállalkozás tulajdonosának, a világ legnagyobb acélipari vállalatának szóvivője. Az Arcelor Mittal 2001-ben szerezte meg a galaci acélművet, ahol évi 4,7 millió tonna acélt állítanak elő. Szakszervezeti források szerint két kohót állítanak le öt hónapra és két hengermű kapacitását kétharmadával csökkentik.