Elkóborló voksok nélkül nem lesz büdzsé

Az Országgyűlésben ma lezárul a 2009-es költségvetési törvényjavaslat általános vitája, melyet hétfőn kezdtek meg a képviselők. A jövő évi költségvetés bevételeit 8270 milliárd forintban, kiadásait 8933,7 milliárd forintban, hiányát 663,7 milliárd forintban határozza meg a Pénzügyminisztérium által benyújtott módosító javaslat. A Fidesz pusztítást és nyomorba döntést vizionál, a KDNP szerint a kistelepülések ellehetetlenülnek, a szocialisták lehangolónak tartják a vitát. Az MDF úgy látja, jövőkép nélküli költségvetést nem lehet elfogadni. Az SZDSZ is kitart a nem szavazat mellett.

Kovács Tibor (MSZP) felszólalásában hangsúlyozta: a kormány idejében hozta meg a válsággal szembeni intézkedéseket, a költségvetési törvényjavaslat módosításai elkerülhetetlenek voltak. Emlékeztetett: 2002-ben minden parlamenti párt egyetértett az olyan kiadásnövelő intézkedésekkel, mint a szociális és közszférában történő béremelés, a nyugdíjak felzárkóztatása.

A Gyurcsány-kormány éppen ezért 2006-ban az állami túlköltekezéssel találkozott szembe, amely számos megszorító intézkedést tett szükségessé, az elmúlt másfél év gazdasági politikájának helyességét pedig egyebek mellett a költségvetési hiány radikális csökkenése is indokolja - fűzte hozzá.

A szocialista képviselő lehangolónak nevezte az elmúlt napok költségvetési vitáját. Elmondása szerint az ellenzék oldaláról egyetlen konkrét módosító javaslat sem hangzott el, sőt a Fidesz "visszatért a régi lemezhez", és ismét az állami kiadások "vég nélküli" növelését követeli.

Nem minden rossz van a válság miatt

Tilki Attila (Fidesz) szerint, a "harmadik és közel sem biztos, hogy végleges" költségvetés "falurombolást, vidékpusztítást és több százezer ember nyomorba döntését" eredményezi. Az ellenzéki képviselő szerint a kormány azt a látszatot akarja kelteni, hogy "minden ami rossz, a világválság miatt van", holott az ország problémái a kabinet hozzá nem értésének és tehetetlenségének a következményei.

Kifejtette: a jövő évi költségvetés alapjaiban rengeti meg az önkormányzati rendszert, hiszen 2008-hoz képest mintegy 150 milliárd forintot von el a területtől, a kisebb települések állami támogatása pedig 6-8 évvel ezelőtt szintre esik vissza.

Megjegyezte: 2009-ben "ezres nagyságrendben" válhatnak működésképtelenné az önkormányzatok, a vidéki iskolabezárások miatt pedig a kormány minden negyedik gyerektől "elveszi az iskolába járás jogát", valamint munkanélkülivé válhat minden negyedik tanár.

KDNP: Nem akkora sikertörténet

Godó Lajos (MSZP) szerint az agrárium állami támogatásának emelkedése minden más ágazaténál magasabb a költségvetési tervezetben, így 2009-ben az ideinél 40-45 milliárd forinttal több, vagyis 480 milliárd forint jut a mezőgazdaság számára. Hozzátette: a "büdzsé nagy része irányul a vidék felé", hogy a gazdák minél eredményesebben szerepelhessenek az európai uniós pályázatokon.

Móring József (KDNP) nem látja akkora "sikertörténetnek" a kormány vidékfejlesztési politikáját, mint Godó Lajos; az ellenzéki képviselő szerint az ágazat támogatása az elmúlt években "politikai alapon szerveződött", és működését számos esetben kísérték botrányok.

Az önkormányzati reform kétségbe vonta a körjegyzőség költséghatékonyságát, a rendszerrel csak Budapesten lehetne megtakarításokat elérni, ahol a közigazgatás hatékonyságnövelésében még "rengeteg tartalék van" - fejtette ki. Móring József szerint a kistérségi normatívák csökkenése miatt a vidék szinte minden területe számára kevesebb forrás jut jövőre, a kistelepülések működése pedig ellehetetlenül.

Parlamenti taktikák, mindenféle módszerek

Bőhm András (SZDSZ) azt emelte ki, hogy a liberális párt is felelősséggel tartozik a 100 napos program következményeiért. Közölte: véleménye szerint, és pártja szerint is, ez a költségvetés jelenlegi formájában nem támogatható.

Hozzátette: a költségvetés támogatásához "parlamenti taktikákkal, mindenféle módszerekkel néhány elkóborló szavazatot meg lehet szerezni", és akkor egy olyan költségvetés születik majd, ami átmenetileg segít a bajokon, de semmit nem változtat a struktúrákon. Ha csak megszorítások lesznek, melyekhez nem tartoznak majd reformok, akkor ahhoz nem tud a kormány liberális támogatást szerezni - jelentette ki.

Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt mondta: a költségvetés nem képes arra, hogy reformlépéseket fogalmazzon meg. Hozzátette: egyébként még nincsenek kidolgozott reformjavaslatok, melyeket a költségvetésben meg lehetne jeleníteni.

A semmire nem lehet igent mondani

Hock Zoltán (MDF) azt hangsúlyozta: szerinte a költségvetésnek nincs jövőképe, se víziója, ezért tárgyalni ugyan lehet róla, de elfogadni nem. A semmire nem lehet igent mondani - tette hozzá Hock Zoltán, megerősítve, hogy pártja nem fogja megszavazni a 2009-es költségvetést.

Az MDF-es politikus szerint a költségvetés előterjesztője csak arra koncentrált, hogy megfeleljen a valutaalap elvárásainak, és nem gondolta végig, hogy a törvénynek milyen társadalompolitikai következményei lesznek.

"Liliputi élő panoptikummá silányította" a magyar hadsereget a kormány - mondta Simicskó István (KDNP) a jövő évi költségvetés vitájában, és hozzátette: a magyar szárazföldi haderő mindössze két dandárból, 8200 főből áll, és csak békehadrendje van, tartalékosok nincsenek. "Mások pénzén utazunk a biztonságunkra (...) a NATO potyautasa lesz Magyarország". A 2009-es büdzsében csupán a GDP 1,11 százaléka jut a honvédségre a NATO által elvárt 2 százalék helyett, és a tervezett növekedés is csupán egyszázad százalék, ami az inflációt figyelembe véve reálértéken csökkenést jelent - fűzte hozzá az ellenzéki szakpolitikus.

Keller László (MSZP) pénzügyi államtitkár ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetés honvédelmi fejezetét a parlament illetékes bizottságának ellenzéki elnöke is megértéssel fogadta.

Jogsértést követ el az Országgyűlés

Csáky András (MDF) felszólalásában többször is hangsúlyozta: az Országgyűlés súlyos jogsértést követ el a jövő évi költségvetés törvényjavaslatának tárgyalása során. A parlament házszabályának 94. paragrafusa ugyanis megtiltja, hogy egy törvényjavaslat előterjesztője saját indítványához nyújtson be módosító javaslatot, ahogy azt Veres János pénzügyminiszter tette - fejtette ki.

Az ellenzéki képviselő szerint elfogadhatatlan, hogy a gazdasági válságban a kormány a társadalom "védtelen" és leginkább rászoruló rétegein - a nyugdíjasokon, a tanulókon és a betegeken - próbál spórolni, ahelyett, hogy az ő "túlélésüket" segítené.

Katanics Sándor (MSZP) visszautasította az ellenzék elmúlt hat évről festett "borús képét"; elmondta: "nincs olyan érzése (...), hogy tömegek fogyasztanának visszafogottan". A szocialista képviselő megjegyezte továbbá: az elmúlt két év politikai csatározásai megakadályozták a "szükséges és sürgető" reformokat, ami "anarchiához, diktatúrához vezethet".