Csőd szélén a közjegyzői irodák

Vágólapra másolva!
Közjegyzőnek lenni csak akkor nagy üzlet, ha az iroda megfelelő helyen található, vagyis a fővárosban, illetve a fejlettebb régiókban. A szakma januártól új jogköröket kap a megélhetés biztosítására, a hagyatéki ügyektől viszont örömmel megszabadulna, azok ugyanis semmit sem hoznak a konyhára.
Vágólapra másolva!

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) tavalyi évről szóló beszámolója szerint a közjegyzői irodák csaknem ötöde kapott a fenntartáshoz szükséges 1300 ügyszámnál kevesebbet. Sok iroda a bezárás szélén áll, főként azokban a vidéki városokban, ahol nincs bank, nincsenek nagyobb cégek, és nem is nagyon alakulnak új társaságok, vagyis elvétve lehet szükség szerződések hitelesítésére, pedig érdemi nyereség ebből származhat - mondta Tóth Ádám, a MOKK elnöke.

Meglepő, de a hagyatéki ügyekben történő eljárás gyakorlatilag semmit nem hoz a közjegyzőknek, mert az ingatlanokat annyira alulértékelik az önkormányzatok az illetékterhek minimalizálása érdekében. Sok a munka, és az adminisztratív költség a hagyatéki ügyekben, ráadásul több örökös esetében, ha vitás helyzet alakul ki, számtalan tárgyalási fordulót kell tartani - tette hozzá Tóth Ádám. A szakma szerint az lenne a legjobb, ha a közeli hozzátartozók esetében eltörölnék az örökösödési illetéket, velük méltánytalan megfizettetni a terhet, a közjegyzőknek pedig inkább nyűg az ilyen ügyek intézése - mondta egy a neve elhallgatását kérő közjegyzőhelyettes.

A fix díjas ügyek - például másolathitelesítés, vagy aláírás tanúsítása - sem járnak haszonnal, arra elegendők, hogy fedezzék a költségeket. A közjegyzők szigorú elszámolási rend szerint dolgoznak, mindenről számlát adnak, vagyis az összes bevételük után megfizetik az adót.

A közjegyzők ugyan hatósági jogkört töltenek be, ennek ellenére költségvetési támogatást nem kapnak, vagyis a jogszabályban megállapított díjakból kell megélniük, mivel más tevékenységet a közjegyzőségen kívül nem vállalhatnak. Az ügyérték alapján, százalékban meghatározott díjakat még 1992-ben állapították meg, a fix tarifákat pedig utoljára tíz éve emelték, ezért a közjegyzők dolgoznak jelenleg a legalacsonyabb hatósági díjakkal - hangsúlyozza Tóth Ádám.

Nem díjemelést kérnek

Ennek ellenére a kamara nem díjemelést kért a nehéz helyzetben lévő irodák megmentésére, hanem új feladatköröket, és kapott is. A közjegyzők a jövő évtől elektronikus letéti tárat hozhatnak létre, amelyben az állampolgárok a féltett irataikról készített beszkennelt, a közjegyző elektronikus aláírásával ellátott hiteles másolatot kérhetnek.

Januártól a bíróságok mellett a közjegyzők is lefolytathatnak előzetes bizonyítási eljárást, amit akkor alkalmaznak, ha egy ügyben a bizonyíték elenyészhet, mire a tárgyalást kitűzik. Ha egy házépítésnél például a kivitelezőnek kötbért kellene fizetni késedelmes teljesítés miatt, mire a bíróság elé kerül az ügy, nagy valószínűséggel már a használatba vételnél tartanak. Ilyen esetben érdemes lesz kihívni a közjegyzőt, aki egy szakértővel megjelenik a helyszínen és tanúsítja az épület készültségi fokát.

Ugyancsak januártól vita nélküli esetekben a közjegyzők felbonthatják a regisztrált élettársi kapcsolatot is. Az új polgári törvénykönyv tervezete szerint a közjegyzők megkapnák a jogot házasság bontására is, ám kérdés, hogy a parlament ezt megszavazza-e. Tóth Ádám szerint jóval gyorsabban dolgoznának, ma vita nélküli esetekben is legalább egy évig tart a bíróságon egy ilyen eljárás, a közjegyzők viszont 60 napon belül lefolytatnák.

A kamara szeretné megszerezni a jogot 2010-től a fizetési meghagyások elektronikus ügyintézésére, az elnök szerint erre a nagy lemaradások miatt van is esélyük. Ezzel végképp megoldhatnák a kisebb forgalmú irodák helyzetét, mivel az illetékességet az elektronikus rendszer miatt rájuk testálhatnák.

Egyszemélyes üzlet mindhalálig

A közjegyzői irodák öt éve már a kedvezőbb adózású társasági formát is választhatnák az egyéni vállalkozás helyett, ám többségük nem váltott. Tóth Ádám szerint azért, mert nem biztosították az átalakulási szabályokat, az egyéni vállalkozást először meg kellene szüntetni, ami magas költséggel járna. A közjegyzőhelyettes azonban úgy véli, azért nem lett sikertörténet a cégalapítás, mert adózási szempontból nincs különbség a két vállalkozási forma között, a közjegyzőség viszont egyszemélyes üzlet.

Társaságot csak akkor érdemes létrehozni, ha annyi a munka, hogy a közjegyző több helyettest is bevon, akik részesednek a haszonból.Néhány évvel ezelőtt megnövekedett az igény a közjegyzők iránt, ezért több közjegyzői székhely is alakult, mára viszont jelentősen csökkent a kereslet, a székhelyek megszüntetése viszont nagyon körülményes - tette hozzá a közjegyzőhelyettes, aki szerint sokkal rugalmasabb megoldást jelentett volna, ha a helyettesi pozíciók számát növelik, azok ugyanis megszüntethetők, ha kevesebb a munka.

A közhiedelem szerint a közjegyzőség apáról fiúra száll, amit a közjegyzőhelyettes cáfol: minden állást meg kell pályázni, és a közjegyzőt az igazságügyi tárca vezetője nevezi ki a kamara ajánlásai alapján. A szakma örülne, ha csak az tölthetne be közjegyzői posztot, aki korábban helyettesként dolgozott, ám előfordul, hogy ügyvédet, vagy jogtanácsost neveznek ki, főként budapesti helyekre, amelyekért egyébként is tülekednek a jelentkezők. Azért abban van igazság, hogy a közjegyzői állásokhoz kihalásos alapon lehet hozzájutni, a legtöbben ugyanis kivárják a nyugdíjazást, vagyis a 70 éves kor betöltését, amellyel a szolgálat megszűnik.