Gazdaságélénkítést akar a Fidesz és a kormány is

Bajnai Gordon gazdasági miniszter 1400+2000 milliárd forintos gazdaságélénkítő programot jelentett be csütörtökön. A válságcsúcson hangsúlyozta: strukturális reformok és azonnali intézkedések egyaránt szükségesek a munkahelyek megtartására. A mai helyzetben a foglalkoztatottság megőrzése is komoly eredmény lenne szerinte. Gyurcsány Ferenc kevesebb napi politikust szeretne és azt, ha mindenki elgondolkodna, hogy hol rontotta el. Matolcsy György a Fidesz hétpontos javaslatát ismertette a válság leküzdésére. Az Orbán-kormány gazdasági minisztere szerint döntően a 2002 óta folytatott gazdaságpolitika a felelős a mostani válságért. Az MDF is élénkítene; adócsökentéssel és a luxus adóztatásával. A csúcs rendszeres lesz, szükség szerint félévente összeülnek mostantól a felek.

• Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

A béreket nem szabad visszafogni, mert ezzel csökken a kereslet - hangoztatta Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke. A közszféra nem azonos a bürokráciával. A közszférában meg kell határozni a feladatokat, és ennek elvégzéséhez biztosítani kell a feltételeket - tette hozzá. Kuti László egyetértett azzal, hogy a reformokat meg kell lépni. Úgy vélekedett, hogy rövid távon meg kell oldani a piac problémáit a kereslet és a kínálat oldalán egyaránt.

Rendszeressé válik a csúcs

Rendszeressé válik a gazdasági csúcs, ami félévente fontos kérdéseket vitat meg - az erről szóló javaslatot egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés gazdasági bizottsága. Van igény a magyar társadalom, a politika és a gazdaság részéről, hogy időnként legyen egy nagyobb, a közös gondolkodásnak teret adó tanácskozás - hangsúlyozta Podolák György, a testület szocialista elnöke a négy és félórás tanácskozást lezárva.

Hozzátette: félévente, nagy és fontos kérdések esetén hívnák össze a tanácskozást, ha indokolt és szükség van rá, a leginkább érintettek részvételével. Mint mondta, hívhatják nemzeti gazdasági csúcsnak, de más elnevezést is találhatnak. Podolák György felhatalmazást kért a testülettől, hogy Bajnai Gordon gazdasági miniszterrel a csúcson elhangzott három-öt témakört hozzák a bizottság elé, döntsenek róla és végül azok kerüljenek az Országgyűlés elé.

Szavai szerint az Országgyűlés gazdasági bizottsága méltó keretet adott a tanácskozásnak. Úgy vélte, kiderült, szükség van arra, hogy a felvetődött kérdések az ország házában dőljenek el, vagyis ott, ahol a megállapodásokat következetesen végig lehet vinni.

A pénzmozgás hiánya okozza a legnagyobb visszaesést

Veres János elodázhatatlannak nevezte az önkormányzati-, a szociális- és az adórendszer átalakítását csütörtökön a gazdasági csúcson a Parlamentben. A pénzügyminiszter megerősítette: a kormánynak továbbra is az a szándéka, hogy az ország 2009-ben teljesíteni tudja azokat a feltételeket, amelyekkel csatlakozhat az ERM II. árfolyam-mechanizmushoz. Az ERM-II. árfolyamrendszerbe való belépés az euróövezeti csatlakozáshoz vezető első lépés.

Hangsúlyozta azt is, hogy a gazdaság kifehérítéséből nem lehet több ezer milliárd forintos többletbevételre számítani, legfeljebb néhány tízmilliárdra. Az IMF-Világbank-EU hitellel kapcsolatban kifejtette: a likviditás fenntartása rendkívül fontos, a gazdaság működéséhez szükséges feltétel. A legnagyobb gazdasági visszaesést az okozza, a nincs pénzmozgás a gazdaság szereplői között.

Veres János egyetértett azokkal a felszólalókkal, akik a strukturális reformok szükségességéről beszéltek, megjegyezve, hogy a kormány által már elindított átalakítások mélysége és terjedelme - elsősorban politikai okok miatt - nem volt elégséges.

Ki hol rontotta el?

Gyurcsány Ferenc szerint, aki szembe akar menni a pénzügyi és gazdasági válsággal, annak szembe kell mennie a politikai ellenségképzés gyakorlatával, a kormányfő ezért az általa kezdeményezett csütörtöki gazdasági csúcs résztvevőitől azt kérte, hogy először mindenki magának tegye fel a kérdést, hogy hol rontotta el.

A miniszterelnök, az MSZP elnöke hangsúlyozta: a nemzeti csúcs és a gazdasági csúcs azért fontos eszköz, hogy az összerendeződés politikájához keressék meg az utat. Mint mondta, ahhoz nem kell politikai bátorság, hogy dörgedelmekkel illessék egymást, ahhoz viszont kell, hogy egymás felé tegyenek lépéseket, és ne csak arról beszéljenek, hogy mások mit rontottak el, hanem tegyék hozzá azt is, hogy mit rontottak el ők maguk.

Több államférfi, kevesebb napi politikus - fogalmazott a pártelnök. A kormányfő szerint az elmúlt évtizedben Magyarország gondjai azért szaporodtak, mert elindult a politikai ellenségképzésnek egy olyan átfogó gyakorlata, amelyben valamennyi politikai tényező végveszélyben érezhette magát ezért, hogy ebből meneküljön, a szociális rálicitálás politikáját folytatta.

"Túlköltöttük magunkat"

A miniszterelnök a gazdasági csúcs legfontosabb tanulságának nevezte, hogy a vállalkozások, a munkaadók képviselői szerint a kormány válságkezelő programja jó irányban keresi az utat. Arra kérte a politikusokat, fogadják el fontos referenciának azok véleményét, akik a gazdaságot képviselik. A jelenlegi helyzet tanulsága, hogy amit sok éven keresztül tettünk, nem visz minket előre - fogalmazott. Hozzátette: úgy nem lehet kilépni ebből, hogy mindenki ugyanazt teszi, mint eddig.

A válság egyik oka, hogy 2001 és 2006 között túlköltöttük magunkat, de nemcsak ez a baj - mondta Gyurcsány Ferenc. Példaként a Cseh Köztársaságot hozta fel, amelynek államkötvényeit szintén nem veszik a befektetők, pedig államadóságuk, költségvetési hiányuk, fizetőeszközük irányadó kamata is töredéke a magyarnak. A miniszterelnök szerint először a valóságot kell megismerni, abból kell következtetéseket levonni.

Először a kormány által javasolt hat pontban kellene megállapodni, ezután a munkavállalóknak és munkaadóknak kellene egyezségre jutniuk a munkahelyek megvédéséről - mondta Gyurcsány Ferenc. Fontosnak nevezte, hogy a jegybank értse: a válságkezelés közepette az inflációs célkövetés indokolható monetáris politikája új környezetbe került. Úgy vélte, első számú feladat a likviditás biztosítása, és olyan kamat- és árfolyampolitika működtetése, ami segíti a válság legyőzését. A miniszterelnök üdvözölte a Futó Péter által bejelentett reformszövetség megalakulását.

Kóka ötpontos ötpártit javasolt

Az SZDSZ azt kezdeményezi, hogy a kormány azonnal hozzon létre egy 100 milliárd forintos hitelalapot a kis- és középvállalkozások számára, amelyben e cégek az IMF-hitel kamatszintje körül juthatnának hitelhez - mondta Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője a gazdasági csúcson. Az SZDSZ a válságkezelést, a gazdasági növekedést, a recesszió megfékezését szolgáló ötpontos javaslatcsomagot, vitairatot készített - közölte Kóka János, és azt kérte, hogy erről a dokumentumról induljon ötpárti tárgyalás.

A vitairatban a liberális párt javaslatokat tesz új adópolitikára, a felelősség és az átláthatóság szorgalmazására, állami és önkormányzati reformra, illetve arra, hogy a lehető legkorábban, 2012-ben vezesse be Magyarország az eurót. Kóka János szerint a gazdaság szereplőinek stabilitásra, olcsó és elérhető hitelre, forintkamat-csökkenésre, a lehető leghamarabb euróra, adóreformra és a bürokrácia nagy részének "kihajítására" van szüksége.

Adóegyszerűsítés, kedvezmények szűkítése

Az adóreformot az SZDSZ adóegyszerűsítéssel, a kedvezmények, kivételek, mentességek szűkítésével, az élőmunkát és a vállalati versenyképességet növelő adók csökkentésével képzeli el, de áfa-növelés nélkül, mert annak inflációs kockázata van - szögezte le az SZDSZ frakcióvezetője. Azt mondta: az szja-sávhatár, a járulékcsökkentés forrása a kedvezmények, kivételek, mentességek, az állami működési költségek szűkítésében, a jóléti támogatások rászorultsági alapúvá tételében megtalálható.

Fontos a hitelképesség fenntartásának szükségessége, ezért azt SZDSZ azt javasolja, hogy a kormány azonnal hozzon létre egy 100 milliárdos hitelalapot, amelyet a kis- és középvállalkozásoknak nyithatnának meg, és amelyben az IMF hitelkamat szintje körül, vagy afelett juthatnának hitelhez. A kormány az összeomlás elkerülése érdekében az első hetekben helyes lépéseket tett, de a reálgazdasági válság kezelésére eddig kísérleteket sem láttunk, helyette késlekedés, bizonytalanság tapasztalható - fogalmazott Kóka János. Szerinte a kormány a munkahelyek elvesztésének megakadályozására eddig semmilyen értékelhető lépést sem tett.

Plafontörvény

Az egyetlen sikerrel kecsegtető javaslat a plafontörvény - mondta Kóka János, aki e fórumon is azt kérte a pártoktól, hogy a törvényt a jövő héten szavazzák meg. A kormány törvényjavaslatai, a költségvetés, az azt megalapozó törvények, az adótörvények nem javítanak az ország helyzetén - szögezte le Kóka János, szerint nincs bennük megoldási javaslat a recesszió megfékezésére.

Magyarország azért ilyen sérülékeny a gazdasági válságban, mert az állam és a gazdaság nagy részében velünk maradt a szocializmus - szögezte le Kóka János. Velünk maradt a bürokratikus állam, a korrupció, az igazságtalanul osztott támogatások, a versenyképtelen oktatás és egészségügy, a pazarló önkormányzati rendszer, az adófizetők pénzét herdáló több száz közhivatal, az adófizetőket ellenségnek tekintő APEH, nem járulnak hozzá a közöshöz a kamu rokkantnyugdíjasok százezrei és a körülbelül egymillió álminimálbéres. A változások elmaradásáért az egész politikai elit felelős, lépnünk kell - szögezte le.

MSZOSZ: A béreken spórolni életveszélyes

Pataky Péter a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint a béreken spórolni "életveszélyes" dolog, mert azzal leértékelődik a magyar munka. A béreken lehet spórolni rövidtávon, de piacot védeni, megtartani, bővíteni ezen az úton nem lehet - mondta a szakszervezeti vezető. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek szorgalmazzák a ténylegesen minimálbérből élők jövedelmének növelését, ezt a gazdaság kifehérítése egyik eszközének is tartják.

A szakszervezeti vezető az asztalon lévő stabilizációs és gazdaságélénkítő elképzelések négy veszélyére hívta fel a figyelmet. Elsőként a munkahelyek veszélyeztetettségéről szólt. Kiemelte, hogy a munkahelyek megőrzése érdekében strukturális változtatásokra, összetett eszközrendszer alkalmazására van szükség a támogatásokon túlmenően. A támogatások viszont kizárólag világos és szigorú eszközrendszer és ellenőrzés mellett lehetnek eredményesek - mutatott rá az MSZOSZ elnöke, egyben felajánlotta a szakszervezetek közreműködését és segítségét ebben.

Másodikként szólt a munka értékének megőrzéséről, azt üzenve a munkáltatóknak, hogy a jelenlegi bértárgyalási ajánlatuk - amely a bérek szinten tartását tartalmazza - elfogadhatatlan. Pataky Péter arra hívta fel harmadikként a figyelmet, hogy egészében a munkát, és nem csak a munkáltatók terheit kell csökkenteni. Vagyis a munkavállalók terheit, a jövedelemadót és az általuk fizetet járulékokat is mérsékelni kell. Végezetül az adórendszer egészét ostorozta a szakszervezeti vezető. Rámutatott, hogy nem megfelelő az arány a munkajövedelmeket, a fogyasztást, a tőkejövedelmeket és a vagyonokat terhelő adóelemek között. A MSZOSZ elnöke nem zárta ki, hogy a nyugdíjrendszerhez hozzányúljanak, de hangsúlyozta, hogy ez csak rendszerszerűen, a társadalmi és magánnyugdíj-pénztárakba fizetendő járulékok arányának megváltoztatásával lehetséges.

A hazai bankokat támogatása fontos

A kis- és középvállalkozások támogatását, valamint a külföldi tulajdonú bankok helyett a hazai tulajdonúak támogatását javasolták a gazdasági csúcson felszólaló kormánypárti és ellenzéki képviselők. Gúr Nándor, az Országgyűlés foglalkoztatási bizottságának MSZP-s elnöke egyebek mellett az adminisztrációs korlátok elhárításáról és a munkahelymegtartásról beszélt. Mint mondta, áthidaló megoldásokat kell biztosítani főként a kis- és középvállalkozások számára, hogy ne leépítsenek, hanem foglalkoztassanak, tartsák meg a munkahelyeket. Úgy vélte: a jól funkcionáló, de mára tévpályára futott alkalmi foglalkoztatás tekintetében is változtatásra van szükség, mert nem szabad, hogy olyan helyzet alakuljon ki, amelyben a munkaadók úgy gondolhatják, hogy a határozott vagy határozatlan idejű jogviszonyokat érdemes vagy szükségszerű ebbe az irányba átvinni.

A politikus fontosnak nevezte, hogy a hatóságok működése ebben az időszakban preventív, segítő szándékú legyen, és ne feltétlenül a minden áron való bírságkiszabás jellemezze őket. Hangsúlyozta azt is, hogy ne zárjanak ki pályázatok hozzáférési lehetőségeiből, közbeszerzési lehetőségekből munkát adó vállalkozásokat, csak azért mert hibákat követnek el.

"A pénzügyi gondolkodás nem vezet ki a válságból"

Molnár Béla (KDNP) szerint a pénzügyi gondolkodás nem vezet ki a válságból, mivel a magyar vállalkozások 80 százaléka nem vett fel és nem is fog felvenni hitelt, mert kérelmét a bankok elutasítják. Nem hitel kell, hanem piac - hangsúlyozta. Az ellenzéki politikus szerint a pénz önmagában nem segíti a válságból való kilábalást, mert az a bankokhoz megy, azokat tartja életben. Ha a bankok bajban vannak, akkor a kormánynak kötelezettsége csak a magyar tulajdonú bankokkal, az OTP-vel és a takarékszövetkezetekkel szemben van - vélekedett, megjegyezve, hogy a külföldi bankok esetében anyavállalataik felelősek, és nem a magyar kormány. Elkerülhetetlennek nevezte az adóreformot, és a családi adózás bevezetését.

Szanyi Tibor (MSZP) szerint megtakarításorientált, az innovációt előtérbe helyező és a szolidaritással is számoló gazdaságpolitikára lenne szükség. Elmondta: sterilen növekedésorientált gazdaságpolitikát válság idején meghirdetni finoman szólva is ambiciózus. Ehelyett inkább egy takarékos gazdaságpolitikát kell folytatni - fűzte hozzá. Azt kérte, hogy a kormányhivatalok "gyúrják össze" az elhangzott javaslatokat, amelyek alapján meg tudnak állapodni egy nemzeti gazdasági minimálpaktumban. Szanyi Tibor úgy vélte, nagy veszélyben van a cigányság, őket küldik el először, ezért arra kérte a vállalkozásokat, ne tegyék ezt.

A hétpontos csomag

Matolcsy György, az Orbán-kormány gazdasági minisztere a válságcsúcson bejelentette a Fidesz hétpontos válságkezelő tervét. Matolcsy szerint először is átfogó adó- és járulékreformra van szükség, amely a járulékcsökkentéssel kezdődhetne. A fiatalok, az idősek és részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében 0 százalékos járulékot javasolt, míg a munkaadók esetében 20 százalékos egységes járulékfizetést szeretne a Fidesz.

A Bajnai Gordon jelenlegi gazdasági miniszter által meghirdetett gazdaságélénkítő csomaggal összhangban a Fidesz második pontja is az EU-támogatások átcsoportosítására vonatkozik. Matolcsy szerint a kis- és középvállalkozások támogatása fontos, kár, hogy eddig ez nem történt meg, és a kkv-k mindössze az EU-források 3,3 százalékához jutottak hozzá. A Fidesz a nagyvállalkozásoknak nyújtandó hitelgaranciát is javasolja.

Energiahatékonyság, mezőgazdaság, építőipar

A harmadik pont a Fidesz szerint a bürokrácia és az adminisztráció hatékony csökkentése lenne, ami jelentős gazdaságélénkítést hozna magával.

A negyedik pont az energiahatékonysági alap felállítása lenne. Matolcsy szerint 2002 óta a kormány nem reagált az energiapiaci folyamatokra, és az Orbán-kormány utolsó évéhez (2002) képest 2003-ra tizedére csökkentették a hatékonyabb energiaforrások felhasználására szánt támogatásokat.

A Fidesz ötödik gazdaságélénkítő pontja az építőipart célozza. 400 milliárd forintért ki kéne vásárolnia Matolcsy szerint az államnak a lánctartozásokat. Állami hitelgaraniára is szükség lenne az iparágban.

A hatodik pont a mezőgazdaságot, a kertészet fejlesztését, az agrárpiaci drágulásra való reagálást érintené. Új nagybani piac létrehozását is felvetette a volt gazdasági miniszter. (A kertészet fejlesztését egyébként Bajnai Gordon is említette a válságcsúcson.)

Ki a felelős?

A hetedik fideszes javaslat a korrupció leküzdését szolgálná. Matolcsy szerint enélkül az állami pénzek elvesznének.

Matolcsy hangsúlyozta, hogy a Bajnai Gordon gazdasági miniszter által felvázolt program jó irányban halad, egyetlen probléma van csupán: a hitelesség kérdése. Szerinte gazdasági foprdulat immár csak poltikai fordulat révén jöhet létre. Matolcsy szerint 2008 őszén ugyanis felmerült az államcsőd veszélye, és nagyon sokat kockáztatott hibás gazdaságpolitikájával a kormány. Szerinte a mostani magyarországi válság egy 2006-ban kezdődött krízis folytatása.

Ellentétben a nagyvilággal, nálunk a gazdaságban kezdődtek a probllémák, és utána terjedt át a pénzügyi szektorra a krízis. Ennek oka a hibás, reform nélküli béremelés volt a közszférában, majd a szintén hibás 2006-os kiigazítás, amely nem tartotta szem előtt a foglalkoztatottságot. Így a 2006-os egyensúlyi válság növekedési, majd pénzügyi válsággá terebélyesedett Magyarországon, amelynek döntően a 2002 óta érvényes gazdaságpolitika volt az oka a volt miniszter szerint.