Akik nem buktak eddig a válságon

Vágólapra másolva!
A globális válság eddig kevéssé érintette az olaj- és nyersanyagkitermelő országokat. Most valószínűleg ők is nehéz helyzetbe kerülnek. A krízisből hosszabb távon Kína és India profitálhat a legtöbbet, rövid távon viszont az amerikai dollár, illetve a japán jen értékelődött fel.
Vágólapra másolva!

A mostani, nyolcvan éve nem látott globális válság idején nem beszélhetünk arról, hogy a világ bármelyik országa is "jól járna", az [origo] mégis összegyűjtötte azokat a régiókat, amelyeket kevésbé érintett az Amerikából kiindult jelzálogválság, illetve az ennek következtében világszerte kialakult hitelpiaci krízis, majd a reálgazdaság lassulása, a GDP visszaesése.

Néhány meglepő következtetésre jutottunk a mostani válság számait elemezve. Kiderült, hogy korábban lesajnált térségek, elmaradottnak hitt országok "profitálhatnak" a mostani krízisből.

A fejletlen államok sokat nyerhetnek

Azok az országok ugyanis, amelyek eddig nem kapcsolódtak be igazán a globális pénzügyi rendszerbe, fejletlen volt a tőzsdéjük, és nem adósodtak el túlságosan - nos, ezek most relatíve előnyösebb helyzetbe kerülhetnek a fejlettebb államokhoz képest.

Közéjük tartozik sok afrikai állam, Vietnam és néhány feltörekvő dél-amerikai és szegény dél-ázsiai, óceániai ország. Vietnamban a gazdasági növekedés idén elérheti a 7,3 százalékot, Indonéziában a 6,1 százalékot, Malajziában az 5 százalékot, a Fülöp-szigeteken pedig az 5,8 százalékot.

Ami a tőzsdéket illeti, a délkelet-ázsiai régióban a Srí Lanka-i tőzsde mindössze 31,4 százalékot veszített 12 hónap alatt, Malajzia 36,6 százalékkal esett vissza. Új-Zéland csupán 33,6 százalékot csúszott lefelé. (Új-Zéland nem szegény és nem dél-ázsiai állam, de messze van a nyugati válság gócpontjaitól.) Új-Zéland és Ausztrália GDP-je idén várhatóan 2 és 3 százalékkal bővülhet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslései szerint, e két fejlett, de félreeső ország tehát nagyon jól kerülhet ki a mostani válságból.

A legnagyobb nyertesek: Kína és India?

A legnagyobb nyertes azonban a feltörekvő országok közül a Föld két legnépesebb állama lehet: a hatalmas devizatartalékokkal és exporttöbblettel rendelkező Kínáról és a dinamikusan fejlődő Indiáról van szó, amelyek most átrendezhetik a globális gazdasági hatalmi rendszert, ha élni tudnak a számukra kínálkozó lehetőségekkel.

Kínában óriásit bukott a sanghaji tőzsde egy év alatt (64 százalékot) és a hongkongi Hang Seng index is 54 százalékot zuhant. Ezzel egyidejűleg jelentősen lassult az ipar bővülése (10 százalék alá, 8,2 százalékra októberben, éves szinten), és a GDP-növekedés is várhatóan rég nem látott szintre, 10 százalékos bővülés alá mérséklődik, ám a hatalmas ázsiai ország még így is rendkívül dinamikusan fejlődik. A pekingi kormány éppen a napokban fogadott el egy tízpontos gazdaságélénkítő tervet, elsősorban a lakásépítés és az infrastruktúra fejlesztésére.

A kínai gazdaság dinamizmusát jelzi, hogy a külkereskedelmi többlet rekord szintre emelkedett a legfrissebb statisztikák szerint - elsősorban az EU-ba (24,5 százalékkal) és az USA-ba (11,4 százalékkal) emelkedő idei első tíz havi export miatt. Októberben egyébként 35,2 milliárd dollárt tett ki a külkermérleg havi többlete, ami 17,6 százalékos növekedés éves szinten. Igaz azonban, hogy az export bővülése lassulóban van, 19,2 százalékra csökkent a szeptemberi 21,5 százalékról.

Indiában is csökken a GDP-növekedés üteme, de még így is irigylésre méltó a hatalmas dél-ázsiai ország teljesítménye. A bruttó hazai termék 2008-ban várhatóan 7,6 százalékkal bővül (a korábban tervezett 7,9 százalék helyett) az Unctad, az ENSZ szakosított szervezetének közlése szerint.

Mi lesz a kitermelőkkel?

Szintén sokat profitálhattak - hangsúlyozzuk: eddig - az olajtermelő országok, amelyek az idei nyár közepéig a rekord drága energiahordozó eladásából "éltek".

Az olajtermelők nyeresége azonban aligha lesz tartós, hiszen az energiahordozó ára immár kétéves mélypont körül ingadozik. Aligha folytatódik tehát az eddigi ütemben a konjunktúra az Öböl-menti és az észak-afrikai arab államok jelentős részében, továbbá Venezuelában és Angolában.

Eddig azonban impozánsak voltak az adatok, hiszen a prognózisok szerint az ázsiai és észak-afrikai olaj- és gázkitermelő országok közül Algériában 6,5, Azerbajdzsánban 13, Bahreinben 7,4, Iránban 5,9, Kuvaitban 9, Líbiában 10, Katarban 14, Szaúd-Arábiában 5,3, az Arab Emirátusokban 8, Türkmenisztánban pedig 13 százalékos GDP-bővülésre számít az IMF 2008-ban.

A fekete-afrikai olajtermelők közül Angolában idén az IMF szerint 16 százalékos lehet a GDP-bővülés, a nyersanyagokban gazdag Kongóban pedig 9,1 százalék. A világon is a legnagyobb olajkitermelők közé tartozó Nigériában 6,2 százalékos növekedésre lehet számítani. A szintén olajtól függő Egyenlítői Guineában 7,4 százalékos a GDP-bővülés.

Venezuelában és Chilében a legjobb a tőzsde

A szintén olajkitermeléséről ismert dél-amerikai állam, Venezuela tőzsdéje a Wall Street Journal (WSJ) adatai szerint a világon az egyik legjobban teljesített az elmúlt 12 hónapban, hiszen a Caracas General mindössze 8,2 százalékkal apadt. Ez egyedülállónak számít a WSJ által összeszedett adatok szerint, hiszen 10 százalék alatti bukás máshol nem is fordult elő. (A világ összes tőzsdéje mínuszban jár az elmúlt egy évben, Venezuela ehhez képest kiváló teljesítményt nyújtott, a többiek ugyanis legalább 20 százalékot zuhantak.)

Bizonyos mértékig a nyersanyag-kitermelő országok is profitáltak eddig a válságból (Chile), de a réz és más fémek, illetve ásványok árának zuhanása miatt ezek az államok sem sokáig tarthatják fenn az eddigi fejlődési ütemüket. Chilében a tőzsde 22,5 százalékot esett 12 hónap alatt, ezzel a második legjobb eredményt érte el a WSJ szerint.

A latin-amerikai országok közül még Mexikót érdemes kiemelni, ahol szintén relatíve jól megy a tőzsdének, hiszen csak 32 százalékot apadt 2007 novembere óta.