Akik szárnyra kaptak a válságtól

Vágólapra másolva!
A válság elhúzódásával változnak a fogyasztói szokások. Gyárak mennek csődbe, jól menő cégek kényszerülnek megszorításokra, ugyanakkor akadnak olyanok is, akik pont a spórolásból kaszálnak nagyot. Étterem helyett ételrendelés, autó helyett bicikli és tömegközlekedés, kultúrprogram helyett marad a könyvtár.
Vágólapra másolva!

A londoni Domino's Pizza kifejezetten jól járt a válsággal. Mindig irigyelték az utca túloldalán levő éttermeket, amik zsúfolásig teltek a vendégekkel, mára azonban megváltozott a helyzet. Úgy tűnik, hogy az éttermi étkezés helyett inkább pizzát rendelnek az emberek, mivel jóval olcsóbb ez a megoldás.

Londonban ugyanígy kaszálnak a kínai, indiai és egyéb gyorséttermi kiszállítók az emberek pénztárcájának apadásából. Az éttermek sorra húzzák le a rolót, miközben a Domino's például több mint harmadával növelte féléves profitját.

A kiábrándító helyzetben egyes élelmiszer-kereskedők is hasznot húzhatnak az emberek gyengébb anyagi helyzetéből. A lakosság ugyanis az alapvető élelmiszereket legalacsonyabb áron kínáló áruházakban, illetve az úgynevezett keménydiszkont-láncokban szerezhetik be.

Hiperből a diszkontba

Így a hiperek helyett az Aldit és a Lidlt is többen választják a spórolni vágyók közül. Az Aldi - saját véleménye szerint - 25 százalékkal olcsóbb, mint a Tesco és máris nagyobb forgalommal bír, mint tavaly. Az emberek egyébként is kevesebbet szánnak a heti bevásárlásra, a mennyiségen azonban nem szeretnének spórolni, így nagyobb lett az olcsóbb és akciós termék iránt a kereslet.

Jól teljesített a harmadik negyedévben a Wal-Mart is. A világ legnagyobb áruházlánca a kérdéses időszakban több mint 98,64 milliárd dollár bevételt ért el, ami 7 százalékos bővülés az előző év azonos időszakához képest. A gyorsjelentéshez fűzött kommentárjában a vállalat vezetése ugyanakkor nem volt túl optimista a jövővel kapcsolatban. Az éves eredményre vonatkozó korábbi 3,43-3,5 dolláros prognózissal szemben csak 3,42-3,46 dolláros részvényenkénti profittal számolnak.

Tarolt a McDonald's

Az egyik igazi nyertes az akciókkal operáló McDonald's, amely világszintű eladásait is növelni tudta. A világ legnagyobb étteremláncában az élelmiszerek relatív drágulása és a növekvő amerikai munkanélküliség hatásaként sokkal jobban fogytak az 1 dolláros termékek (a magyar 220 forintos ajánlat). A világ összesített eladásait nézve, az elmúlt 13 hónapban 8,2 százalékkal növekedett a gyorsétterem-lánc. A növekedést egyébként nem is Amerika generálta elsősorban, hanem Európa a maga 9,8 százalékos bővülésével, de az Egyesült Államokban elért 5,3 százalékos növekedés is jelentősnek mondható.

Jim Skinner vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a növekedés hátterében Amerikában az 1 dolláros ételek és a kávé, Európában az új hamburgerek és a csirke-szendvicsek rendkívüli sikere áll. Az elemzői várakozások csak 5,5 százalékos bővülést vártak - írja a Bloomberg.

Az amerikai gyorsétterem-lánc a közép- és kelet-európai régióban szeretne terjeszkedni. Az utóbbi években a koncepció inkább a fejlettebb piacokra koncentrált (Franciaország és Nagy-Britannia), mintsem a fejlődésben lévő országokra, mint amilyen például Lengyelország vagy Románia. A Meki most 1-1,1 milliárd dollárt kíván pumpálni az európai terjeszkedésébe, mégpedig leginkább a volt kommunista országok területén. A hálózat vezetői komoly lehetőségeket látnak a közép- és kelet-európai országok piacaiban, hiszen Ukrajna, Lengyelország és Románia együttesen 100 milliónál is több lakossal rendelkezik, és erre a vásárlóerőre alig 350 étterem jut.

Fotó: Hirling Bálint [origo]

A koncepció célpontjai között szerepel Oroszország és Kína is. Lengyelországban - ami a legnagyobbnak számít a volt kommunista blokkban - az első gyorsétterem 1992-ben jelent meg. A McDonald's a következő 3-5 évben 50 százalékkal kívánja növelni egységeinek számát a jelenlegi 214-ről. Londonban például 10 új egységet terveznek nyitni, ezzel 4000 új munkahelyet teremtve.

A versenytárs

A Subway gyorsétterem-lánc immár 24 egységgel rendelkezik hazánkban. Ebből 15-öt Budapesten, 9-et pedig vidéken üzemeltet franchise-rendszerben. Nemsokára újabb egységet nyit, szintén a fővárosban. A Subway 86 országban több mint 29 ezer éttermet üzemeltet.

Angliában ráadásul úgy tűnik, hogy az egészséges szendvicseiről elhíresült lánc a McDonald's címére pályázik és bármennyire is meglepő, nincs vesztésre kárhoztatva. Az angol tinédzsereknél például divat a szendvics-láncot választani a hamburgerezés helyett. A Subway pedig ezen felbuzdulva a tervek szerint meg sem áll 2010 egységig 2010-ig.

Autó helyett tömegközlekedés, koncert helyett könyvtár

A benzinárak emelkedésével - illetve a fogyasztói benzinkiadások csökkentésével - nyertessé válnak a biciklis üzletek. Az emberek átszoknak a gazdaságosabb közlekedésre, így a biciklizés mellett a tömegközlekedési vállalatok is nagyobb bevételre számíthatnak a tél beálltával.

Érezhetően növelte összehasonlító időszaki eredményét például az angol National Express vasút- és busztársaság, megerősítve a várakozásokat, hogy a tömegközlekedés a gazdasági válság egyik haszonélvezője lesz - írja a Financial Times. A vasúton 9 százalékkal lett nagyobb a cég haszna, a buszközlekedésben 7, a távolsági buszok piacán pedig 5 százalékkal.

Egy kicsit továbbgondolva a pénzszűke hatásait, a kulturális szokások is megváltoznak. A KSH adatai alapján már 2005 óta visszaesett a színház-, múzeum- és mozilátogatás, csakúgy, mint a könyvre és koncertre költött pénz összege. A válság miatt ez a tendencia alighanem felgyorsul, valamint átalakul. A költségesebb programokra már nem lesz pénz, lassan a könyvvásárlás is luxusnak számít, ezek kiesésével pedig az abszolút nyertesek a könyvtárak lehetnek.

A válság miatt nem lesz kevesebb beteg

A válság idején a jól teljesítő ágazatok közé tartozik a gyógyszerágazat, a medicinák forgalma ugyanis a nehéz gazdasági helyzet miatt nem esik vissza, vagyis nem kötődik szorosan a makrogazdasági környezethez. Másképpen fogalmazva, nem valószínű, hogy a válság miatt kevesebb lesz a beteg, sőt.

Ennek megfelelően borús piaci időszakban, amikor az árfolyamok lefelé tartanak, a gyógyszerrészvények a legtöbb esetben jobban teljesítenek társaiknál. Ezzel összecseng a Credit Suisse svájci óriásbank londoni vagyonkezelési részlegét vezető szakember véleménye, Cesar Perez néhány héttel ezelőtt budapesti látogatásakor elmondta: stabilan növekvő cégekbe kell invesztálni, ilyen például a francia hátterű Sanofi-Aventis gyógyszergyártó.

A nyertes autómárkák

Az autógyártók nagy része komoly gondokkal küzd a válság miatt. Európában csak a román Dacia, valamint a luxusmárkának számító brit Jaguar és a német Audi tudta növelni eladásait az elmúlt hónapokban, miközben átlagban hatodik hónapja csökken az új autók vásárlása a kontinensen.

Októberben első ízben az EU új tagországaiban is kevesebb új autó kapott rendszámot, mint egy évvel korábban. Az ACEA adatai szerint Magyarországon októberben 12 879 új kocsi kapott rendszámot, 16 százalékkal kevesebb, mint tavaly októberben.

A Renault román leányvállalata a Dacia, a lesújtó körülmények között októberben 78,9 százalékkal több kocsit adott el, mint egy évvel korábban. Az év első tíz hónapjának összevetése az előző év első tíz hónapjával az eladások 45,8 százalékos bővülését mutatta, vagyis a Dacia egyre nagyobb sebességre kapcsol. A brit Jaguar esetében a bővülés októberre 19,5 százalékos, az első tíz hónapban 16 százalékos volt.

Az Audi ennél szerényebb növekedést produkált: októbert tekintve 3,6, az első tíz hónapban 0,1 százalékosat. Újra megerősítette viszont a Volkswagen a 2008-as 1 millió darabos eladási céljait az Audinál. A többi nagy konszern értékesítése éves egybevetésben visszaesett, beleértve például a Jaguar-Land-Rover anyacégcsoportot, amelynek az eladásai összesítve 36,2 százalékkal estek vissza októberben.

A szemfüles Baranya

Meglepő módon a Baranya Megyei Önkormányzat is nagyot szakított a válsággal. Százhatvanhat millió forint nyereséget könyvelhetett el ugyanis azzal, hogy tartalékpénzét másfél hónapig svájci frankban tartotta.

Baranya még a nyáron kötvényt bocsátott ki hárommilliárd forint értékben, hogy ebből fedezze tervezett beruházásainak önrészét. Mivel a beruházások csak jövőre indulnak, a pénzt devizaügyletbe fektették. A megyei közgyűlés felhatalmazta a testület elnökét, hogy legfeljebb 148 forintért vásároljon svájci frankot, és december 22-éig akkor váltsa vissza ezt forintra, ha az árfolyam meghaladja a 151 forintot. Hargitai János augusztus 21-én vásárolt 20 millió frankot, majd 156 forintos árfolyamon visszaváltotta magyar fizetőeszközre.

Keveseknek több luxuscikk

A gazdagok pedig, akiknek nem okoz gondot a benzin, a drágább élelmiszer és az éttermi cehh kiperkálása, a tőzsdékről menekítik a pénzüket és inkább a műtárgyak és a luxuscikkek felé fordulnak. A nyersgyémánt eladása az utóbbi időben 10 százalékkal nőtt De Beersnél, a Cartier pedig 16 százalékkal több ékszert adott el.

Hargitai augusztusban azt nyilatkozta az [origo]-nak, hogy tíz megkérdezett elemzőből tíz szerint a forint gyengülni fog. A megyének akkor hárommilliárd forintja kamatozott, mert tavaly svájci frankban bocsátottak ki kötvényt. Akkor rögtön forintosították is a befolyó pénzt, amin 47 milliót nyertek. Azóta kamatokból több mint százmilliós bevételük volt, amit decemberig megfejelnének a határidős devizaügylettel.

Baranya nem várt decemberig, és előbb visszaváltotta az összeget svájci frankról forintra. Eredetileg egyébként 110 milliós nyereséget akartak elérni az ügylettel.