Megsz�nhetnek a lusta befektet�si alapok

2008.11.21. 16:22

Ha�a P�nz�gyi Szervezetek �llami Fel�gyelete (PSZ�F) felf�ggesztette egy ny�lt v�g� befektet�si alap jegyeinek forgalmaz�s�t �s a felf�ggeszt�s el�rte a 180 napot, akkor a fel�gyelet - hat�rozatban - elrendeli az alap megsz�ntet�s�t - a t�kepiaci t�rv�ny ilyen m�dos�t�sa a Magyar K�zl�ny p�nteki sz�m�ban jelent meg.

A parlament h�tf�n fogadta el a Magyar Fejleszt�si Bankr�l (MFB) sz�l� t�rv�ny m�dos�t�s�t, amelyhez kieg�sz�t�sk�nt ker�lt a t�kepiaci t�rv�ny m�dos�t�sa. A j�v� h�tf�n hat�lyba l�p� m�dos�t�s kieg�sz�ti a ny�lt v�g� alapok jegyei forgalmaz�s�nak a felf�ggeszt�s�t.

Eddig az ide vonatkoz� szab�ly �gy sz�lt: "A Fel�gyelet meghat�rozott id�re, de legfeljebb t�z napra felf�ggesztheti az adott sorozatot alkot� befektet�si jegy folyamatos forgalmaz�s�t, ha az alapkezel� nem tesz eleget a t�j�koztat�si k�telezetts�g�nek vagy ha azt a befektet�k �rdekeinek v�delme egy�bk�nt sz�ks�gess� teszi." A befektet�k �rdekei miatti felf�ggeszt�s kiker�lt ebb�l a mondatb�l, viszont kib�v�tve beker�lt �j szab�lyk�nt.

A befektet�k �rdekeinek v�delme miatt - az alapkezel� k�relm�re - m�r 180 napra f�ggesztheti fel a fel�gyelet a befektet�si jegyek folyamatos visszav�lt�s�t.

N�h�ny okot fel is sorol a t�rv�ny m�dos�t�sa, �gy p�ld�ul ha az egym�st k�vet� 10 forgalmaz�si nap alatt a visszav�ltott jegyek �ssz�rt�ke el�ri az alap nett� eszk�z�rt�k�nek a 10 sz�zal�k�t, vagy ha 20 egym�st k�vet� forgalmaz�si nap alatt a jegyek darabsz�ma 10 sz�zal�kkal cs�kken, illetve ha a visszav�lt�sok k�vetkezt�ben az alapban a likvid eszk�z�k ar�nya a saj�t t�ke tizen�t sz�zal�ka al� cs�kken.

Amennyiben a t�nyleges felf�ggeszt�s el�ri a 180 napot, akkor a PSZ�F elrendeli - hat�rozattal - a ny�lt v�g� befektet�si alap megsz�ntet�s�t.

A m�dos�t�s kit�r arra is, hogy ny�lt v�g� nyilv�nos befektet�si alap tov�bbra sem alakulhat �t z�rt v�g� nyilv�nos alapp�, viszont megengedi az ilyen �talakul�st az ingatlanalapoknak. Az �talakul�s el�tt azonban biztos�tania kell a jegyek visszav�lt�s�t.

Szint�n az ingatlanalapokat �rint� m�dos�t�s, hogy az ilyen t�pus� alapok a portf�li�jukban l�v� ingatlanok �ssz�rt�k�nek 50 sz�zal�k�ig hitelt vehetnek fel ingatlanfinansz�roz�sra, illetve likvid eszk�z biztos�t�sa c�lj�b�l.

Az MNB t�rv�ny m�dos�t�sa a fejleszt�si banknak enged�lyezi, hogy a fejleszt�si c�l� hitelek mellett - �j tev�kenys�gk�nt - gazd�lkod� szervezetek �s �nkorm�nyzatok r�sz�re �ven t�li lej�rat� forg�eszk�z hitelt ny�jtson.

KAPCSOLÓDÓ CIKK