Afrikai segélyek, magyar esélyek

A rendszerváltás után Magyarország gyakorlatilag kivonult Fekete-Afrikából, és manapság már inkább a civil szervezetek éltetik a kapcsolatokat, a hivatalos, állami szintű fellépés helyett. Az egyik budapesti egyesület, az Afroaid immár a negyedik zenei fesztiválját szervezi Budapesten, amellyel szeretné felhívni a figyelmet az afrikai problémákra. Az állami segélyezés egyébként a magyar cégek előtt megnyithatna új piacokat, feltéve, hogy sikeresen lépnek fel a nemzetközi pályázatokon.

Magyarország a rendszerváltás óta jelentősen csökkentette afrikai tevékenységét, leépítette külképviseleteit. Különösen Fekete-Afrikával lazultak a kapcsolatok, a korábban itt működő nyolc nagykövetség közül hatot bezártak (Guinea, Tanzánia, Ghána, Mozambik, Angola és Etiópia).

Mára mindössze három diplomáciai képviseletünk maradt a Szaharától délre, miután Dél-Afrikában 1991-ben az egyetlen rendszerváltás utáni új nagykövetségünk megnyílt a térségben. Emellett megmaradt a kenyai és a nigériai képviselet. Ugyanakkor a Földközi-tenger partvidékén, Afrika legészakibb sávjában mind az öt arab államban (Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia, Egyiptom) működnek magyar nagykövetségek.

Elengedtük Mozambik tartozását

Jelenleg Magyarországnak Afrikában összesen nyolc nagykövetsége van, miközben Ázsiában huszonhetetet, Amerikában tizenhármat, Európában pedig 61-et tartunk fenn, beleértve a nemzetközi szervezetek mellett működő, nagykövetségi rangú képviseleteket is.

Ezek után nyilvánvaló, hogy a magyar állam humanitárius segítségnyújtása is finoman szólva "korlátozott" Fekete-Afrikában. Az egyik legnagyobb tétel az volt az utóbbi időszakban, hogy tavaly hazánk elengedte Mozambik 17,3 millió eurós tartozásának 96,75 százalékát.

125 millió euró

Magyarország nemzetközi szervezeteknek is ad pénzt humanitárius célokra. Az Európai Unió és az OECD aztán ezeket a pénzeket szétosztja a rászoruló államok, így Afrika, Ázsia és a karibi térség egyes országai között.

Az Európai Fejlesztési Alapba (EDF), ennek tizedik fejlesztési programjába például Magyarország 2008 és 2013 között mintegy 125 millió eurót fizet majd be, és ennek a pénznek a nagy részét Afrikára költik majd. Mindez nem csupán a segélyezés miatt lehet fontos: a program révén a magyar résztvevők új lehetőségekhez juthatnak az afrikai, a karibi és a csendes-óceáni országokban tervezett uniós projektek megvalósításakor.

A Külügyminisztérium támogatásával korábban többnapos szemináriumot szerveztek a hazai vállalatok, civil és non-profit szervezetek számára az EDF lehetőségéről. Ismertették az EDF pályázati rendszerét, a pályázatok fő típusait (szolgáltatási, beszállítói, építési), a fejlesztési projektek jellemzőit és a nyertes pályázatok lebonyolítását. Külön kiemelték az afrikai hagyományokhoz és körülményekhez igazodó, mezőgazdasági és feldolgozóipari beruházásokat.

Angoláról kár lenne lemaradni

A gazdasági kapcsolatok élénkítésére a magyar cégeknek is nagy szüksége lenne, hiszen Afrika közismerten a nyersanyagok egyik legnagyobb és legfontosabb lelőhelye a Földön.

A rendszerváltás óta megszűnt az angolai és a mozambiki külképviseletünk, és a két országgal is ennek megfelelően esett vissza a kapcsolatok intenzitása. Ma már viszont érdemes arra is felfigyelni, hogy Angola például Afrika és a Föld egyik legdinamikusabban fejlődő országa, jelentős energiahordozó-készleteket tártak itt fel, és világviszonylatban is az egyik legmagasabb a GDP-növekedés e délnyugat-afrikai államban.

A budapesti külügyminisztérium - úgy tűnik - ismét felismerte Fekete-Afrika jelentőségét. Ennek egyik jele, hogy idén áprilisban megkezdte működését a Magyar Afrika Platform, amelynek első rendezvényén a külügyminiszter, Göncz Kinga mondott beszédet. A platform tíz, Afrikában aktívan tevékenykedő civil szervezetet tömörít. Tagja például az Afrikáért Alapítvány, az AHEAD Global Kht., a Hello Afrika Egyesület, a Szahara Alapítvány és az Afroaid Magyarország Közhasznú Egyesület.

Növekszik a kereskedelem

A szövetség célja a külügyminisztérium szerint az, hogy összefogja azokat a hazai székhelyű szervezeteket, amelyek Afrikában a fejlesztés, a kutatás, a humanitárius segélyezés területén tevékenykednek. Göncz Kinga szerint a korábban ideológiai alapon szerveződő kapcsolataink újjáélesztésében az üzleti-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére, a magyar vállalatok külpiaci tevékenységének elősegítésére és a civil szféra kapcsolatépítésének támogatására szeretnének nagyobb hangsúlyt fektetni.

A magyar-afrikai gazdasági kapcsolatok folyamatos élénkülését mutatja az elmúlt években, hogy a kereskedelmi forgalom 2006-ban - a rendszerváltás óta először - meghaladta az 1 milliárd dolláros szintet, majd 2007-ben - 26 százalékos növekedés után - elérte az 1,33 milliárd dollárt.

Afrika-csúcs és Magyarország

A magyar külügyminiszter idén szeptemberben konkrétabban is kifejtette Budapest szándékait. Göncz a New York-i Afrika-csúcson így fogalmazott: a nemzetközi fejlesztési együttműködés keretében Magyarország Afrikában a Szaharától délre fekvő területre összpontosítja erőfeszítéseit.

A magyar kormány is javítani kívánja a támogatás minőségét azért, hogy az az eddiginél jobban segítse elő az érintett országok fejlődését. Göncz jelezte, hogy a magyar segélyezésben a jövőben nagyobb hangsúlyt kapnak a kötött segélyhitelek.

Régi és új

A nemzetközi segélyezés egységes kezelése újdonságnak számít itthon. A Külügyminisztériumban 2002 novemberében jött létre a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Főosztály.

Ezután 2003 volt a tárca szerint "a Magyar Köztársaság OECD és EU-konform donor tevékenységének" kezdő éve. Ettől függetlenül már korábban is voltak - nem egységesen kezelt - nemzetközi fejlesztési és támogatási programok, amelyekre 2001-ben 4,1, más becslések szerint 5,7 milliárd forintot költött Magyarország.

Az Afroaid tevékenysége

A magyar külpolitika által hagyott űrt igyekeznek betölteni a civil szervezetek. Ezek egyike, az Afroaid Egyesület éppen most szombaton szervez világzenei fesztivált, a pesti Gödör Klubban, immár negyedszer, 2004 óta.

Csapó Attila, az egyesület önkéntese az [origo]-nak elmondta, hogy a rendezvény célja nem elsősorban a bevételek növelése, sokkal inkább fel szeretnék hívni a figyelmet a tevékenységükre, és új pártoló tagokat szeretnének verbuválni. A korábbi hasonló rendezvények után ugyanis megugrott a szervezet iránt érdeklődők száma.

Csapó elmondta, hogy az egyesület jelenleg elsősorban Libériában tevékenykedik, de Kenyában és újabban Ghánában is megjelentek. Legfontosabb tevékenységük a gyerekek iskoláztatása. Libériában, ebben a rendkívül szegény, másfél évtizedes polgárháború sújtotta országban ugyanis fizetni kell a tanulásért. Minthogy a lakosság hetven százaléka munkanélküli, az iskoláztatás rendkívül nehézkes.

Nem a családok kapják a pénzt

Az Afroaid egyébként nem a rászoruló családokhoz juttatja el a Magyarországról begyűjtött pénzeket, hanem a libériai iskolákhoz. Az intézmények és a helyi önkéntesek - akik a dologi kiadásokra kapnak pénzt a magyar egyesülettől, de fizetést ők sem vesznek fel, akárcsak az egyesület magyar tagjai - kiválasztják a rászoruló gyerekeket, és az Afroaid ezután állapodik meg az érintettek tanításának finanszírozásáról.

Hasonló a metódus Kenyában is. Ghánában, Kenyában és Libériában a taníttatás költségei azonban különbözőek, néhol nincs is tandíj, ilyenkor a támogatást a tanszerek vagy az iskolai egyenruhák beszerzésére fordítják.

Magyar nevelőszülők

Az Afroaid erre fejlesztette ki az úgynevezett táv-örökbefogadási procedúrát. Egy gyerek egy évig tartó taníttatását így 36 ezer forint befizetésével lehet fedezni Magyarországról, Kenyában ez az összeg 54 ezer forint.

A magyar "nevelőszülők" - akik lehetnek magán- és jogi személyek, tehát cégek, egyesületek, csoportok is - az Afroaidtől ezután rendszeres tájékoztatást kapnak arról, hogy mi történt a diákkal. Sajátos "szülői értekezletet" tartanak ugyanis az adományozóknak, amikor az egyesületi tagok visszatérnek Magyarországra.

A donorok is gyakran kilátogatnak az adott országba - természetesen saját pénzükön -, és részt vesznek az egyesület afrikai tevékenységében is.

Iskolaszervezés

Csapó elmondta, hogy igyekeznek afrikai önkéntesek bevonásával iskolákat szervezni. De van, amikor esetleg egy hidat kell építeni, mert két település között egyébként 10 kilométeres kerülőt kéne megtenni.

Az Afroaid honlapján hangsúlyozza, hogy tevékenysége "humanista és nem humanitárius", elsősorban nem anyagi támogatást nyújtanak, hanem "olyan szervezési és közösségfejlesztő tapasztalatokat adnak át, amelyek által az adott település lakói maguk eredményezik a változásokat mind a közösségükben, mind pedig a személyes életükben".