Váratlanul vágott az MNB

A magyar jegybankárok a piaci várakozásokkal ellentétben hétfői ülésükön 50 bázisponttal csökkentették az alapakamatot. A Magyar Nemzeti Bank egyúttal közzétette legfrisebb inflációs jelentését, amely szerint jövőre 3,1-3,4 százalékos infláció mellett 0,2-1,7 százlékkal csökkenhet a GDP.

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa hétfői ülésén a 11,5 százalékos alapkamatot 50 bázisponttal 11 százalékra csökkentette. Ez meglepetést jelent, hiszen a piac a kamat tartására számított. A forint árfolyama a döntés nyomán a korábbi - 262 alatti euróig jutó - erősödés után vetett ugyan egy hullámot, amikor 264 fölé is szaladt az euró, ám hamarosan ismét 262 közelébe gyengült a közös deviza jegyzése, majd még tovább erősödött.

Hosszas vita után döntött úgy a monetáris tanács, hogy lehet csökkenteni a rátát. Három javaslatot tárgyalt a testület, tartás mellett 50 és 100 bázispontos csökkentés vetődött fel az egyeztetés során, végül nagy többséggel a fél százalékpontos mérséklés mellett szavaztak a jegybankárok.

Növekedés vs. inflációs cél

Simor András jegybankelnök a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón elmondta: az elmúlt egy hónapban jelentősen változott a helyzet. A monetáris tanács áttekintette a gazdasági folyamatokat, s megállapította, hogy a növekedési kilátások jelentősen romlottak.

Recessziós állapothoz közelítő gazdaságban az inflációs célokat felül kell vizsgálni. Ilyen helyzetben a jegybankároknak lehetősége nyílik arra, hogy lazítsanak a monetáris feltételeken - fogalmazott Simor.

Csökkent a tartalékolási ráta is

A magyar gazdaságnak alkalmazkodnia kell az új helyzethez. Az elmúlt időszakban belső megtakarítások nem keletkeztek, külföldi forrásokból gyarapodott Magyarország. Ajövőben csak akkor tud növekedni a gazdaság, ha az országon belül a korábbinál jóval több pénz képződik, vagyis a magyar gazdasági szereplők megtakarításainak kell növekednie - hangoztatta a jegybank elnöke.

Egy típusú gazdasági szereplő tud megtakarítani, mégpedig a lakosság. Mindenképpen szükség van az átrendeződésre, így lesz elegendő pénz, amihez a vállalkozások a beruházásaik finanszírozása érdekében hozzájuthatnak. A megtakarítók és a vállalkozások között a kapocs a bankrendszer, amely közvetít a két oldal között.

A Magyar Nemzeti Bank az átrendeződést segíteni tudja, a nemzetközi fejlemények miatt a magyar rendszerben kialakult feszültséget igyekezett oldani, nem elsősorban a kamat oldaláról, hanem más, a likviditás bővítését célzó monetáris lépéssel. Hasonló megfontolásból, tehát a bankrendszer zökkenőmentes működése érdekében a tartalékolási rátát 5 százalékról 2 százalékra csökkentette a Magyar Nemzeti Bank - zárta szavait Simor András.

Megjelent az inflációs jelentés

A jegybank hétfőn a kamatdöntésről szóló közlemény kiadásával párhuzamosan publikálta legfrissebb inflációs jelentését, amely a megváltozott gazdasági helyzetnek megfelelően jóval eltér az előző - augusztusban publikált - elemzéstől. A jegybank szakértői szerint az idén várható 6,2 százalékról jövőre 3,1-3,4 százalékra, egy évvel később pedig 1,5-1,9 százalékra csökkenhet az infláció üteme. Utóbbi értékek jóval elmaradnak a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos inflációs céljától.

A külső konjunktúra, a finanszírozási feltételek és az állami kiadáscsökkentés együttes hatásaként prognózis a gazdaság átmeneti visszaesésével számol. A várható európai recesszió jelentős mértékben lassítja a magyar export növekedését, a hitelezési aktivitás csökkenése pedig visszaveti a vállalatok és a lakosság beruházását és fogyasztását. Emellett a 2009-es költségvetésben megfogalmazott intézkedések részben közvetlenül, részben a lakossági juttatások csökkenésén keresztül visszafogják a keresletet.

A csökkenő infláció mellett tehát a gazdaság igen szerény teljesítményére van kilátás, a jegybanki előrejelzés 2008-ra 1-1,1 százalékos GDP-bővülést feltételez, jövőre azonban 0,2-1,7 százalékos visszaesést, 2010-ben pedig már ismét elképzelhető a növekedés, ám a bővülés mértéke a 0,5-2 százalékos sávban lehet.