Nagyon kicsi a hazai büdzsé mozgástere

Czirják Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vezérigazgatója, az MNB volt alelnöke szerint a válság nehéz helyzetben érte Magyarországot, és a piaci logika alapján a valóságos helyzeténél is nagyobb terheket rótt rá; a teendők hasonlóak, mint más országokban, a magyar költségvetés mozgástere azonban csekély.

• Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

Czirják Sándor a Piac & Profit által rendezett szerdai konferencián úgy vélekedett, az ország számára megszűnt a tőkepiac, ott sem a magyar állam, sem a magyar cégek nem tudnak forráshoz jutni. Az MFB-nek vannak olyan nemzetközi megállapodásai, amelyek révén a kis- és középvállalatok fejlesztését képes lesz finanszírozni a nehéz helyzetben is, de ez csak "csepp a tengerben" - mondta.

Úgy vélekedett: nem gondolták végig, hogy egy tőkepiaci instrumentumnál, ha egyszer megszűnik a likviditás, évekbe telik, amíg visszaépítik azt, ezért ilyenkor a jegybanknak életben kell tartani az adott eszközt. A kamatszinttel kapcsolatban megjegyezte: a bázis - az általa szükségesnek ítélt 3 százalékpontos kamatemelés előtt - nagyon magas volt, ezért nem lehet gyorsan csökkenteni.

A vezérigazgató arra számít, hogy az előrejelzettnél jóval nagyobb recesszió lesz a világban. Hozzátette, a pénzügyi válságnak sincs még vége, mert ezután következhetnek a biztosítók, és még mindig nagy a bizonytalanság a bankközi és a banki hitelezésben is, ahová a bizalom még nem tért vissza.

Azt jósolta, a világpiac és a világ maga átrendeződéssel fog tisztulni, a fejlett országok fogyasztása és pazarló életformája a mostaninál alacsonyabb szinten fog stabilizálódni, míg a potenciálisan fejlődni képes országok - Kína, India - a mainál magasabb színvonalon fognak élni. Mindez nem jelenti a kapitalizmus végét, hiszen nem sikerült még kitalálni egy olyan formációt, amely összességében hatékonyabb volna, ám jelentős változásoknak - ha úgy tetszik, paradigmaváltásnak - kell végbemennie.

Czirják Sándor hangsúlyozta: le kell számolni néhány illúzióval. Ilyen illúzió volt például, hogy a piac mindent megold, vagy hogy folytatódhat az a hitelezésen alapuló piramisjáték, ami folyamatos fogyasztásnövekedést, a Föld erőforrásainak mértéktelen felhasználását követeli meg. Újra végig kell gondolni azt is, fenntartható-e, hogy a profit az egyetlen cél és az egyetlen mérce, hogy nem kellene-e egyéb szempontokat is figyelembe venni a döntések során - tette hozzá.

Nyilvánvaló, hogy a tevékenységek nagy részében a piaci mechanizusoknak kell működniük. De vajon tényleg piac-e az, amelyet néhány nagy monopólium ural? - tette fel a kérdést. Példaként a telefonszolgáltatókat hozta fel, amelyek - bár gyilkos verseny folyt - csak az Európai Bizottság nyomására csökkentették áraikat.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa nem lát gyors kitörési lehetőséget a válságból. A stabilizáció még nem fejeződött be, és mivel nem reformokon, hanem alapvetően mennyiségi megszorításokon alapul, nincsenek szilárd alapjai a költségvetési költekezésnek - mondta.

Mivel tekintettel kell lenni a befektetői bizalomra, nem lehet gyorsan kamatot csökkenteni. Nem járható út a költségvetési deficit növelésével folytatott anticiklikus gazdaságpolitika sem, a nemzetközi finanszírozás bizonytalanságai közepette ugyanis nem engedhetjük meg a deficit növekedését. Sőt, mint látható, a hiányt az előirányzottnál is nagyobb mértékben csökkenteni kell - emlékeztetett.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese, Karsai Gábor a konferencián elmondta: az intézet november első felében végzett felmérése szerint a fogyasztói bizalmi index és az üzleti bizalmi index az elmúlt két hónapban drámaian zuhant. A GKI konjunktúraindexe ezt tükrözi: amióta mérik, nem volt ilyen alacsony szinten.