Drága mulatság a devizahitelek biztosítása

Tőkepiaci eszközökkel lehetőség van a devizaalapú hitelek forintalapúvá "varázslására"; ez azonban drágábbá tenné a hitelt, mintha forintban vették volna fel - mondták pénzügyi szakemberek az [origo]-nak. Az adósoknak azonban lehetőségük van az euró, vagy a svájci frank erősödésére számítva fedezeti ügyelettel ellensúlyozzák a törlesztőrészletük emelkedését.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

A pénzügyi válság súlyosbodása igazán októberben hagyott nyomot a magyarországi hitelkamatokon. Az átlagos teljes hiteldíjmutató jelentősen növekedett a forintkölcsönök és a svájci frank alapú hitelek esetében egyaránt. A svájci frankban folyósított lakáshitelek relatív kamatelőnye növekedett a forintkonstrukciókhoz képest, előbbi hitelek teljes hiteldíjmutatója 21 bázisponttal emelkedett szeptemberhez viszonyítva, utóbbiaknál pedig 77 bázispontos gyarapodást mért a Magyar Nemzeti Bank. A több mint 1 millió forintos, magyar fizetőeszközben kihelyezett, illetve euróalapú hitelnél a teljes hiteledíjmutató127 bázisponttal, illetve 21 bázisponttal hízott.

Az idén nagyon széles sávban mozgott a forint euróhoz mért árfolyama, így a svájci frank jegyzése is, ez pedig rengeteg embert érint, hiszen a lakossági kölcsönök egy jó részét az alpesi ország devizájában folyósították a bankok. A jegybank hivatalos devizaárfolyamai alapján a frank kurzusa az idén 141,31 és 188,13 forint között mozgott.

Ilyen szélsőséges elmozdulások esetén joggal vetődhet fel egy adósban a kérdés, hogy van-e megoldás az árfolyamváltozások kivédésére, oly módon, mint ahogyan azt számos exporttal és importtal foglalkozó társaság teszi.

Van biztosítás, de...

Egyénileg is fedezhető a devizahitelek árfolyamkockázata, annak költségei azonban olyan magasak is lehetnek, hogy túlszárnyalják az alkalmazásukból származó hasznot - mondta az [origo]-nak Szeles Nóra tőkepiaci szakértő, akinek irányításával kezdődött a határidős BUX-kereskedés a pesti tőzsdén, majd a Concorde Értékpapír határidős üzletágvezetője volt, jelenleg a Macrogamma Befektetési Alapkezelő vezetője, valamint a Corvinus Egyetem oktatója.

Egy devizahitel törlesztőrészletének nagyságát három tényező befolyásolja és mindhárom tényező kockázatot jelent a hitel felvevője számára - hangsúlyozta Szeles Nóra. Az egyik a hiteldeviza jegybanki alapkamatának változása, illetve az arra vonatkozó bankközi kamat. A kettő közti különbözet megnövekedésének kockázata az utóbbi időszakban különösen megnőtt, és még devizapiaci szereplők számára is nehezen fedezhető. A másik a hitelt folyósító bank kamatfelárának változása, költsége, ami szintén nem jelezhető előre.

Ráadásul a bankok a hitelfolyósítási és a hiteltörlesztési árfolyamuk közötti, - akár 4 százalékos - különbséget maguk határozzák meg, és érdekük, hogy a forintgyengülést azonnal érvényesítsék is az árjegyzésben. A harmadik, a forint-deviza árfolyamkockázat azonban a tőzsdén és a bankközi devizapiacon lefedezhető, és rövidtávon a forint gyengülése ellen érdemes is lehet ezen elgondolkodni.

A deviza árfolyammozgásából keletkező kockázat a hitelfelvevő számára azt jelenti, hogy a devizában meghatározott törlesztőrészleteket magasabb árfolyamon kell visszafizetni, mint amilyen árfolyamon a hitelt felvette - azaz ha a forint gyengül, drágul a törlesztőrészlet. Ha a hitelszerződés szerint a kamatperiódus fél év, akkor azon belül a havi törlesztéseket érintően csak árfolyamkockázat van, az viszont jelentős is lehet; így rövid lejáratra érdemes megvizsgálni az árfolyamfedezeti lehetőségeket. Persze, ha a forint erősödik, akkor a határidős ügyleten fogunk veszíteni! A fedezeti ügylet lényege, hogy bár a veszteséget mérsékeli, vagy kizárja, a nyereségről is le kell mondani.

...elég drága dolog

Egy határidős ügyletnek költségei is vannak: bankköltség keletkezik, illetve a brókercégnek jutaléka van (bár ez nem jelentős) , emellett a hitel futamideje alatt előírt nagyságú letétet kell tartani a végrehajtó cégnél vezetett számlán. Ezek nagyságától is függ, hogy érdemes-e az ügyletet az árfolyamkockázat fedezéseként megkötni.

A devizahitel törlesztőrészletére kötött fedezeti ügylet célja az, hogy a határidős ügyleten annyit nyerjünk, amennyit a változó törlesztőrészleten elveszítünk. A jövőbeli hiteldrágulás elleni fedezeti ügylet során a két említett piac valamelyikén a törlesztőrészlet esedékességének napjára (vagy azzal későbbi időpontra) azzal megegyező összegű devizát vásárolunk, vagyis most rögzítjük a deviza jövőbeli árfolyamát. Az ügylet eredményét forintban számolják el, így valójában nem vásároljuk meg a devizát, csak az előre meghatározott összeg és a napi árfolyam közötti különbséget kapjuk, illetve fizetjük meg. Így szintetikus forint hitelt hozunk létre úgy, hogy továbbra is az alacsonyabb devizahitel-kamatot kell fizetnünk. Ez a különbözet ma költségek előtt svájci frankban akár 7 százalékpont, mert ennyivel olcsóbb a frankhitel a forintalapúnál. A megnyert különbözetből azonban még ki kell fizetni a banki törlesztő-és a folyósítási árfolyam közti ársávot, az - említett akár 4 százalékos - különbséget és az ügyletkötési költséget.

Csak nagy tételnél érdemes fontolgatni

A bankközi piacon csak nagy tételben lehet kereskedni, így magánszemélyek, kisebb vállalkozások számára a tőzsdei határidős ügylet nyújthat megoldást. A kontraktusméret a Budapesti Értéktőzsdén a bankközinél kisebb, 1000 euró, illetve 1000 svájci frank, vagyis a tőzsdén is csak a legalább ekkora törlesztőrészletű hitelek fedezését lehet megoldani, a tört összegre pedig nyitva, azaz fedezetlenül kell hagyni a pozíciót. Fenti levezetés alapján pedig csak akkor érdemes fedezeti ügyletet kötni, ha a rövidtávon is legalább 5 százalékos árelmozdulást várunk.

Összegezve tehát, rövid számolás után az derül ki, hogy jelentősebb, tehát havi több ezer svájci franknyi törlesztőrészlet és nagyobb - 10-20 forintos - árfolyamváltozás-várakozás esetén érdemes tőzsdei ügyletet kötni. Arra is ügyelni kell, hogy ennek feltétele az ügylet minimum 5 százaléknak megfelelő letét elhelyezése a brókernél.

Elméleti lehetőségként felmerül, hogy opciókkal is ellensúlyozható az árfolyamkockázat. Ez azt jelenti, hogy ha az árfolyam bizonyos szintet felülmúl, vagy egy szint alá megy, akkor az árfolyamtól eltéréssel arányos összeg jár az opciót vásárlónak. Így opciók vételével előre meghatározott árfolyamok közé szorítható a devizaváltáskor fizetendő összeg. Opció vásárláskor azonban a brókercég díjai mellett az opció eladójának is kell díjat fizetni, ezért ezt a módszert csak az ügyletről sokat tudó magánszemélyeknek javasolja a szakértő.

Nem ingyen dolgoznak a brókerek

A devizahitelek árfolyamkockázatát valóban lehet a határidős ügyletekkel fedezni, azok költsége azonban olyan magas, hogy drágábbá teszik az így fedezett hiteleket a közvetlenül forintban felvetteknél - tájékoztatták az [origo]-t brókercégeknél dolgozó pénzügyi szakértők. Kovács Imre, a GlobalFX munkatársa a brókercég díjaira és a határidős ügyletek fedezetének költségeire, Mayer László, a Concorde Értékpapír munkatársa pedig a jelenlegi és jövőbeli devizaárfolyamok közötti különbségre hívta fel a figyelmet. A határidős ügyletek megkötéséért a bankok és a brókercégek díjat, a pozíció fenntartásáért fedezetet kérnek az ügyféltől - mondta az [origo]-nak Kovács Imre a GlobalFX szakértője.

Tájékoztatása szerint az ügylet megkötésének díja a biztosított összeg 0-0,5 százaléka között szokott lenni, jellemezően 0,15 százalékot kérnek érte. Ez azt jelenti, hogy egy 50 ezer eurós, azaz 13 millió forintos hitel esetében legfeljebb 65 ezer, általában 19 500 forintjába kerül az hitelfelvevőnek.

A letét kamata és árfolyamkülönbség is drágítja az ügyletet

Komoly, akár több százezres vagy milliós tételt is jelenthet az ügylet fenntartása is, ez eurónként és naponként 1-2 fillér. További jelentős terhet ró a hitelfelvevőre, hogy az általa kötött ügylethez fedezet kell elhelyeznie az azt végrehajtó banknál, vagy brókercégnél. Az alapletét a fedezett összeg 5 százaléka. A bróker szerint az az általános, hogy emellé további legalább 5 százaléknyi, úgynevezett változó letétet kell elhelyezni, amelyet az árfolyam napi változásának mértékben növelni kell. Persze a két letét visszajár, ezeket csak az esetleges árfolyamveszteség fedezetére kell az ügyfélnek elhelyeznie.

A jelentős, akár 20 százalékos árfolyammozgásnál a letét összege a változóhitel futamideje alatt 10 és 30 százalék között is mozoghat. Ha abból indulunk ki, hogy az ügyfél a letéteket is hitelből finanszírozza, akkor neki a tervezettnél 20 százalékkal több hitelt kell felvennie, és annak kamatait fizetnie. Ez további 2-3 százalékkal növeli meg a felvett hitel költségeit. De ha ennél nagyobb devizakockázattal számol, akkor megéri megkötnie az ügyletet.

Az eddig felsoroltaknál is súlyosabb tényezőre, a devizaárfolyamok jelenlegi és jövőbeli közötti különbségére hívja fel a figyelmet Mayer László, a Concorde szakértője. Szerinte az alacsonyabb kamatozású valuták jövőbeni árfolyama általában annyival magasabb, mint amennyivel kisebb kamat kapcsolódik a devizához. Ez logikus, mert ha nem lenne így, akkor deviza- és tőkepiaci spekulánsok kihasználnák a helyzetet és az olcsóbb devizában hitelt vennének fel és a magasabb kamatozású valutában nyilvántartott befektetésben helyeznék el az így szerzett tőkét.

Egyénileg nem érdemes

A hitelfelvevő számra ez azt jelenti, hogy ha devizában felvett hitelét a tőzsdén vagy a bankközi piacon költségmentesen fedezi, akkor úgy jár, mintha forint hitelt venne fel (ezt az említett szintetikus forinthitelnek). Mivel azonban ezért díjakat kell fizetni és fedezetet elhelyezni, ezért fedezeti célú határidős ügyletet csak viszonylag nagy törlesztőrészlet esetén, a kamatperióduson belül, és csak (az egyébként manapság jellemző) nagy kamatkülönbözet és nagy árfolyam-változékonyág esetén éri meg, különben az ügyfél rosszabbul jár, mintha közvetlenül forint hitelt venne fel. Mindezt némileg árnyalhatja, hogy a magyarországi bankok a felvázolt helyzetet és a pénzszűkét kihasználva nagyobb mértékben emelik meg forintban számított hiteleik kamatait, mint nyugat-európai társaik, vagy ahogy ezt saját devizahiteleiknél teszik. Ennek mértékét azonban a fedezet lehetőségénél is jobban korlátozza a pénzintézetek közötti verseny.

A felsorolt terhek alapján úgy tűnik, nem érdemes a devizahiteleket tőkepiaci eszközökkel forinthitelekké alakítani. A határidős ügyletek azonban lehetőséget adnak az adósoknak arra, hogy a hitel felvételétől és törlesztésétől függetlenül a forint erős helyzeténél az euró, vagy a svájci frank erősödésére spekulálva ilyet kössenek és valamilyen mértékben ellensúlyozzák a törlesztőrészlet emelkedéséből származó többletkiadásaikat.

Talán a bankok majd megoldják

Szenes Nóra azonban úgy elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben a hitelt folyósító bankok olyan konstrukciót találnak majd ki, amelyben a maguk kötik meg a fedezett hitelpozíciót, s bár annak költségeit nyilván beépítik az ügyletbe, ezáltal mentesítik majd hitelfelvevőit az árfolyamkockázattól, ekképpen magát a nemfizetési partnerkockázattól.