Fontos, hogy "mennyit fogyaszt" az új lakás

2008.12.03. 21:02

Aki 2009-ben tervezi új építésű lakás vásárlását, már az alapján is összehasonlíthatja a kiszemelt ingatlanokat, hogy mekkora energiaszámlákat ígérnek, ami az árak alakulását elnézve nem közömbös szempont. A megbízandó szakemberek egyelőre nem tolonganak a lehetőségért, de így is elegen lehetnek.

A két illetékes kamara már vizsgáztatja azokat a mérnököket, akik január 1-jétől jogosultak lesznek a lakások energetikai tanúsítványának elkészítésére. Az érdeklődés alacsonyabb a vártnál, az év végéig 65-70 szakember kaphatja meg a képesítést a remélt 200 helyett - tudta meg az [origo] Medgyasszay Pétertől, a Magyar Építész Kamara (MÉK) vizsgabizottságának tagjától.

Magyarországon most lép érvénybe a 2002/9l/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, amely szerint az ingatlanokról energiafelhasználási jellemzőik alapján energiatanúsítványt kell készíteni (az új lakásokhoz már január 1-jétől kötelező lesz, a használtakhoz csak három évvel később, eladás vagy hosszabb bérbeadás esetén).

A zöldkártyának vagy lakcímkének is nevezett dokumentum megmutatja, hogy az adott ingatlanban mennyire gazdaságos az energia fűtési, világítási és egyéb célokra való felhasználása. Üzemeltetési információval szolgál a tulajdonosoknak, és alapját képezi a későbbi felújítási terveknek. A kormány reményei szerint később banki hiteleket is egyre inkább csak ennek a birtokában lehet majd igényelni.

Maximált fizetség a mérnököknek

Az energiatakarékosság szempontjából fontos rendszer elindításának alapfeltétele a kellő számú szakember. Bánhidi László, a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke kérdésünkre úgy vélekedett, a jövő év elejére lesz elég felkészített szakértő. Hogy később hányra lesz szükség, az leginkább az építőipari aktivitás alakulásától függ - ahogy most állunk, egy ideig vélhetően nem hiányoznak majd tömegesen.

Kérdésünkre Medgyasszay Péter azt nevezte meg a jelentkezők viszonylag alacsony számának valószínű okaként, hogy a vonatkozó kormányrendelet 5500 forintban maximálja a tanúsítvány elkészítésének óradíját, a munkára pedig legfeljebb két órát engedélyez.

"Sokan biztos, hogy előbb-utóbb kiskapukat fognak keresni, ami senkinek sem jó. Egy piacgazdaságban az efféle hatósági ár mindenképp előnytelen, különösen, ha túl alacsonyan határozzák meg, mint ebben az esetben is. A legrosszabb viszont, hogy legfeljebb két óra fordítható a feladatra" - mondta Medgyasszay Péter.

Ugyancsak furcsa, hogy új lakásra a tanúsítvány elkészíthető a kivitelezési dokumentáció alapján, ha a felelős műszaki vezető igazolja, hogy az épületet a terv alapján húzták fel. Ő ugyanis egy korábbi jogszabály-módosítás értelmében a kivitelező alkalmazásában áll, ami megkérdőjelezi a nyilatkozata függetlenségét - hívta fel a figyelmet Medgyasszay Péter.

Életszerűtlen a változtatás hiánya

Hozzátette, eleve életszerűtlen a terv szerinti nyilatkozat alapján történő tanúsítás, hiszen az épületek elsöprő többsége nem az eredeti terv szerint épül meg, a kivitelezés során sok minden változik. "Az lenne a korrekt, ha nem lenne elég a nyilatkozat, hanem igazolni kellene a tartalmát. Ezt megtehetné a műszaki ellenőr, csakhogy ilyen szakértőt nem minden esetben kell alkalmazni."

Medgyasszay Péter a meglévő lakások tanúsítási módszerét is kritizálta, mondván, a fogyasztási adatok alapján teljesen azonos kialakítású lakásokat különböző kategóriákba sorolnak majd, pusztán a tulajdonosok eltérő szokásai és igényei miatt. Elismerte ugyanakkor, a korszerű hőfényképes vizsgálat irreálisan megdrágítaná a folyamatot, hiszen egy-egy erre alkalmas műszer beszerzési költsége milliós nagyságrendű.

Belházy Miklós, a Magyar Energia Auditorok Egyesületének elnöke megkeresésünkre szintén rossz ötletnek nevezte a fogyasztási tapasztalatok figyelembevételét. Véleménye szerint a falak hőátbocsátási tényezőjével kellene számolni - ez az adat minden falszerkezet esetében könnyűszerrel hozzáférhető.

A rendelettervezet ismeretében már több szakmabeli szóvá tette, hogy nem derül ki a szövegből, mi lesz a következménye annak, ha valakinek kötelessége a tanúsítás elkészíttetése, mégsem teszi meg. A kérdés a kihirdetés után is időszerű maradt.

Nem világos a szankció

"A pontatlan szóhasználat miatt az esetleges szankciókra csak értelmezéssel következtethetünk. A 2006 szeptembere után indult engedélyezési eljárásokban kiadott építési engedélyek esetében, úgy véljük, tanúsítvány hiányában használatbavételi engedélyt nem lehet kiadni" - mondta felvetésünkre dr. Szécsényi László, a Schönherr Szécsényi Ügyvédi Iroda vezető partnere. (Hasonlóan nyilatkozott nemrég egy konferencián Frigy Antal, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium főtanácsosa.)

A meglévő lakások esetében azonban a 2012-ben lejáró moratórium utáni időszakra sem olvasható ki szankció a rendeletből. A célja túlmutat a jogi követelményrendszeren: olyan környezettudatos fogyasztókat képzel el, akik nem a szankciórendszer miatt használják ezt a fontos eszközt - fűzte hozzá dr. Szécsényi László.

Mivel tehát a moratórium lejártakor már számos olyan új építésű ingatlan lesz a piacon, amelynek lesz tanúsítványa, a használt épületek piacképességét a tanúsítvány beszerzésével lehet javítani - feltéve persze, hogy az megfelelő minőségű energetikai mutatókat tartalmaz.

Az uniós irányelv eredeti célja, hogy viszonylag olcsón alaposan informálni lehessen az érintetteket egy adott épület energetikai tulajdonságairól. A hűtőszekrényeknél ez pár év alatt bevált, fontos szempont lett az energiahatékonyság. Ebbe az irányba kellene mennie az ingatlanpiacnak is, mert az összes európai energiafelhasználás 40 százaléka az épületekhez köthető - magyarázta érdeklődésünkre az Energia Klub programvezetője, Király Zsuzsanna.

Túl szűk az intézményi kör

A magyar szabályozás azonban sokat késett, az eredeti határidő 2006 januárja volt. Emellett a rendelet nagyon szűkre szabja azon közintézmények körét ("hatósági rendeltetésű"), amelyeknek el kell készíteniük a tanúsítványt - holott éppen ezeknek kellene a jó példával elöl járniuk, jól látható helyen kifüggesztve az eredményt. Kimaradnak, például, a kórházak, iskolák - említette Király Zsuzsanna.

A szankciók hiányát ugyanakkor nem nevezte problémásnak. - Az Energia Klub érteni véli a jogalkotó szándékát, amennyiben nem egy "energiarendőrség" működtetése volna a cél, hanem a fogyasztói szemlélet alakítása, ami aztán kedvezően hathat a cégek és az eladásra, bérbeadásra készülő magánszemélyeket gondolkodására is - vélekedett a programvezető.

A vonatkozó uniós direktívát egyébként valószínűleg jövőre megújítják. Információink szerint egyebek mellett eltörlik azt a küszöbértéket, amely a felújítandó épületek tanúsítványkészítési kötelezettségét az 1000 négyzetméternél nagyobbakra korlátozza.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK