Simor: más is viselhetné a kiigazítás terheit

A jegybank elnöke szerint a kiigazítás terheit másra is háríthatta volna a kormány, politikai döntés volt, hogy ezeket a gazdaság viselje - adónöveléssel és a beruházások visszafogásával - és ne például a szociális rendszer.

Simor András a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének MGYOSZ Csúcstalálkozó című rendezvényén elmondta: a "megérzés" játszotta a főszerepet az októberben végrehajtott, 300 bázispontos kamatemelés mértékének meghatározásában. Szerinte már megmutatkoznak a Magyar Nemzeti Bank válsággal kapcsolatos döntéseinek első pozitív eredményei, normalizálódik az állampapír és a devizapiac.

A jegybankelnök közölte: kamatcsökkentés olyan ütemben és mértékben lehet, ahogy a piac ezt elviseli, a folyamatot a jegybank nemhúzza el, mert az infláció ugyanis nem indokolja a kamatok ilyen szinten tartását. Megjegyezte, hogy a legutóbbi, 50 bázispontos kamatcsökkentéssel kockázatot vállalt a jegybank, de számítása bejött.

A további kamatmérséklés a stabilizálódástól függ, és az előző csökkentés óta is sokat javult a helyzet a jegybankelnök szerint. A jegybank elnöke megjegyezte: a "medréből kiszakadt forintárfolyam" hihetetlen károkat okozott volna a gazdaságban, lakossági körben és a vállalatoknál egyaránt.

A jegybankelnök szerint csak rövid távon elegendő a Magyarországnak nyújtott 20 milliárd eurós hitel a stabilizáláshoz és a bizalom visszaszerzéséhez, hosszabb távon azonban, reformok nélkül lemarad a gazdaság és nem lesz az a pénz, ami ismét helyreállítja a bizalmat.

Hozzátette: a válság lehetőséget ad arra, hogy "szembenézzünk hibáinkkal" és a régóta fennálló problémákat megoldja az ország. Hangsúlyozta, hogy a pénzügyi segítség fontos, de nem elégséges, a bankok a megfelelő források ellenére sem hiteleznek, csak akkor, ha elhiszik, hogy beindul a gazdasági növekedés.

A jegybankelnök úgy véli akár 3 százalék alá is csökkenhet az idén az államháztartás bruttó hazai termékhez viszonyított (GDP) hiánya. Szerinte a kormány által várt 3,4 százaléknál alacsonyabb lehet idén a deficit, ha az utolsó hetekben a kormány nem költ túl sokat.

Simor András kifejezetten rossznak tartja a "bankmentő" csomag elnevezést , de véleménye szerint szükség van rá, mert "mások" is hoztak ilyen döntést. A Magyar Nemzeti Bank elnöke kifejtette: a magyarországi bankoknak nincs szükségük mentőcsomagra, mert megfelelő a tőkeellátottságuk.

A mentőövre azonban azért van szükség, hogy a magyarországi pénzintézetek ne szenvedjenek versenyhátrányt más olyan országok bankjaival szemben, ahol megalkottak ilyen csomagokat. Hozzátette: a csomagban nem lehet olyan feltételeket támasztani, ami elveszi az irányítási jogokat, inkább olyat kell, ami vészhelyzetben vétójogot ad az államnak.

Újabb, a magyarországi bankok likviditását növelő lépéseket dolgoz ki a Magyar Nemzeti Bank a következő hetekben - mondta Simor András.

A jegybankelnök kifejtette: "Lesznek még ötleteink, hogy hogyan lehet forrásokat és likviditást pumpálni még a bankrendszerbe". Hozzátette: átmeneti időszak van, hosszú távon csak a megtakarítások növekedése jelentheti a hitelezési biztonságot. Hangsúlyozta azt is: a jegybanknak nincs befolyása arra, hogy a bankok hogyan hitelezzenek a vállalkozásoknak.