Mi eddig úgy-ahogy megúsztuk - 2008 az ingatlanpiacon

2008.12.07. 7:58

Több országban az elsők között rombolta le az ingatlanszektort az Amerikából, éppen az ingatlanhitelek piacáról indult pénzügyi válság. Elárverezett házak, értéküket vesztett otthonok, pórul járt befektetők, csődbe jutott cégek maradtak a placcon - ehhez képest idehaza szinte rendben mentek a dolgok 2008-ban. Kérdés, mi lesz később.

Sohasem tudjuk meg, vajon akkor is megroppant-e volna az amerikai és a brit ingatlanpiac (meg egy sor európai, a spanyoltól a baltiakig), ha a válság nem söpör végig a világon. Mindenesetre már a krízis első jelei előtt is pedzegette néhány szakértő, hogy az évtizedes, őrült iramú drágulást a legnagyobbra fúvódott árbuborékok kipukkadása követi majd.

A jóslat azonban csak az után vált valósággá, hogy az Egyesült Államokban a bedőlő másodrendű jelzáloghitelek maguk alá temették a származtatott befektetési termékeik piacát. Sokáig nem volt világos a krach mérete, mígnem idén ősszel a veszteségek súlya alatt egymásután rogytak össze a nagybankok, ami végképp megpecsételte az ingatlanszféra sorsát.

Hitel nélkül nem megy

Az ágazat éltető eleme az olcsó (fejlesztési és vásárlási) hitel volt, márpedig ez, a bankok megpróbáltatásai nyomán, mára gyakorlatilag világszerte megszűnt. Az ingatlanszektor eddig mégsem mindenütt szenvedett el nagy megrázkódtatást - de ahol igen, azok éppen a legfontosabb piacok, ezért bukásuk áttételes hatása hosszú távon, széles körben érződik majd.

Az egyik legnagyobb vesztes természetesen Amerika, ahol sokak szerint az 1930 óta legsúlyosabb ingatlanpiaci recessziót élik meg. A lakásárak július óta húsz amerikai államban zuhannak rekordsebességgel, alig indulnak új építések. Az eladások visszaesését jövőre 12 százalékosra várják, a kereslet már most is nagyon alacsony.

Családok milliói kerültek, illetve kerülnek hamarosan az utcára, miután képtelenek fizetni a törlesztőrészleteket. Az ingatlanukat kényszerárverésen elvesztő középosztálybeliek sátrakban, alkalmi szálláshelyeken húzzák meg magukat az amerikai nagyvárosok környékén.

Az olcsóbb floridai, kaliforniai, texasi ingatlanokban egyre több külföldi kisbefektető lát fantáziát, noha a szakértők egyelőre nem javasolják a vásárlást. A válságnak távolról sincs még vége, az árak továbbra is esnek (2008 harmadik negyedévében, éves összehasonlításban, 15-20 százalékkal), a trend megfordulását a legoptimistábbak is csak 2010 végére teszik.

A briteknél csak most jön a neheze

Egyelőre kisebb a pusztítás Nagy-Britanniában, de úgy 1990 óta ott sem láttak hasonlót. Az idei, 10-12 százalék körüli ársüllyedést csak tompítani tudta a tranzakciós illetékek eltörése, valamint a jegybank kamatvágási sorozata, és elképzelhető, hogy jövőre durvább fejleményekkel kell szembenézni a tulajdonosoknak.

A legnagyobb brit jelzálogkölcsönző, a Nationwide igazgatója azt jósolta, hogy a brit ingatlanárak a tavaly őszi csúcshoz képest 25 százalékot is zuhanhatnak, mire elérik a mélypontot. Sok jót nem ígér, hogy a havi felmérések 1978-as kezdete óta sohasem volt még olyan alacsony az adásvételek száma, mint manapság.

A brithez ezer szállal kötődő, de az elmúlt években még annál is meredekebb drágulást produkáló ír ingatlanpiac mostani mélyrepülése (fél év alatt 36 ezer euróval csökkent a házak átlagára) idehaza is érezteti a hatását, amennyiben a korábban főleg Budapesten nagyon aktív ír befektetők teljesen eltűntek.

Ugyanez igaz a spanyolokra, mivel náluk is hasonló események játszódtak le. Az ezredforduló után a tengerparthoz közeli lakások évente akár 10-25 százalékkal drágultak - egyes értékelések szerint 1997 és 2007 között 18 százalék körüli túlárazottság alakult ki, jórészt a tömegesen megjelenő britek és skandinávok árfelhajtó vásárlásai hatására.

A sor végén a lettek

Az áremelkedés hamar megtorpant, sőt egy ideje kisebb csökkenést regisztrálnak, de ennél is nagyobb gondot okoznak a fejlesztők nehézségei. A hanyatlás miatt az idén már egy olyan óriásvállalat is csődöt jelentett, mint a Martinsa Fadesa, amely Spanyolországon kívül is terjeszkedett, Magyarországon is működik leányvállalata.

A szakemberek több kelet-európai országot is túlfűtöttnek minősítettek már 2007 közepén, közülük a legkényesebbnek Lettország helyzete ígérkezett. Akkoriban a jórészt devizaalapú hitelekre építő, alapvetően spekulatív célú vásárlási láz oda vezetett, hogy Riga óvárosában drágábban lehetett lakást venni, mint Berlinben.

Nem úgy ma: a Globalpropertyguide.com statisztikái szerint a lett főváros árai az egész világon a legnagyobb zuhanást szenvedték el a válság kitörése óta. A 2007 második negyedévében (éves összehasonlításban) mért 25 százalékos növekedés egy évre rá 33 százalékos zuhanásba csapott át, és a tendencia azóta sem változott jelentősen.

A legfrissebb hírek szerint az eddig a kedvezőtlen folyamatokra szinte immunisnak bizonyuló holland piac sem tudja tovább tartani magát. Amszterdamban összességében 4 százalékos az árcsökkenés - még a híres csatornák 17. századi házai is veszítettek az értékükből, 1980 óta először. A következő évre egyenesen 10 százalék körüli mínuszt várnak.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK