A forintbetétek viszik a pálmát

Mélypontra - 20 százalék alá - csökkent a megtakarítással rendelkező háztartások aránya - derül ki a GfK Piackutató legfrissebb felméréséből, amely szerint a lakosság bizalmatlanabb a bankokkal szemben.

A válság miatt 19,2 százalékra csökkent a pénzügyi megtakarítással rendelkező háztartások aránya Magyarországon. Ilyen alacsony értékre a felmérés 1995 óta íródó történetében nem volt példa - derül ki a GfK Hungária Piackutató felmréséből

A legutóbbi - szeptemberben elvégzett - kutatás során a spórolt pénzzel rendelkezők aránya még 23 százalék volt, ami szintén mélypontot jelentett. A mostani felmérés során a GfK Hungária kutatói nagy hangsúlyt fektettek a pénzügyi válság és a hazai pénzügyi kultúra összefüggéseinek vizsgálatára.

Lakásvásárlás helyett -felújítás

A korábbi felmérésekhez képest jelentősen változtak a megtakarítási célok: 10 százalékkal - 68 százalékra -emelkedett a váratlan kiadásra spórolók aránya. A megtakarítások során mintegy 8 százalékkal többen - a megkérdezettek 39 százaléka - veszi figyelembe a hosszú távú - péládul a nyugdíjra történő - takarékoskodás szempontjait. Kevesebben spórolnak lakásra és autóra: 2008 első felében 20 és 10 százalék volt az említett beruházásokra takarékoskodók aránya, míg a legfrissebb felmérésben csak a megkérdezettek 10, illetve 6 százaléka jelölte meg ezekeet a célokat.

A lakásvásárlási hajlandóság visszaesésével párhuzamosan a lakásfelújítást tervezők aránya 21 százalékról 25 százalékra emelkedett. Ez arra utal, hogy egyre több háztartás vélekedik úgy, hogy lakásvásárlás helyett inkább jelenlegi lakásukban rendezkednek be hosszabb távra.

Forintbetéteké a pálma

A megtakarítási formák közül továbbra is a forintbetétek viszi a prímet, ezeket a megtakarítással rendelkező háztartások 62 százaléka választotta. Két százalékponttal 16 százalékra nőtt azok aránya, akik megtakarásaikat készpénzben tartják, addig az értékpapírral és devizabetéttel rendelkezők aránya 2 százalékpontos csökkenést mutat.

A GfK Piackutató szakértői kiemelték: a pénzügyi válság hatására leginkább a lakossági attitűdök terén figyelhető meg változás. A lakosság bizalmatlanabbá vált a pénzintézetekkel szemben. Ezt mutatja az is, hogy az első félévi 46 százalékkal szemben, novemberre 60 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint fennáll annak a veszélye, hogy egy esetleges bankcsőd miatt sokan elveszíthetik megtakarításaikat. Ennél lényegesen kisebb mértékben emelkedett azok aránya, akik nem bíznak meg a hazai pénzintézetekben. A felnőtt lakosság körében az első féléves 17 százalékhoz képest most 21 százalék az arányuk.