Visszakapcsol az orosz növekedés

Oroszország gazdasági növekedése 6,2 százalékosra lassult a harmadik negyedévben a második negyedévi 7,5 százalékról, rendre az egy évvel korábbihoz mérve, közölték az orosz szövetségi statisztikai szolgálatnál kedden előzetes becslésként.

Az első negyedévben 8,5 százalékos, az első háromnegyed év átlagában 7,3 százalékos volt a GDP-növekedés. Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium novemberben 6,8-7,0 százalékra csökkentette az idei egész évre szóló GDP-növekedési előrejelzését a korábban várt 7,8 százalékról.

Az építőipar teljesítménye az első negyedévben 28,3 százalékkal, a második negyedévben 18,7 százalékkal, a harmadikban 9,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a kedden megjelent hivatalos összesítés szerint.

A nyersanyag-kitermelés egyenest visszaesett, habár a romlás lassult: a második negyedévben a teljesítmény 0,4 százalékos csökkenése követte a második negyedévi, 1,5 százalékos romlást, rendre éves összehasonlításban.

A feldolgozóipar növekedése a második negyedévben 4,9 százalékosra lassult a második negyedévi, 5,6 százalékos ütemről, rendre az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Oroszország hazai összterméke a tavalyi utolsó negyedben még 9,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és tavaly évi átlagban 8,1 százalékkal, ebben az évtizedben a leggyorsabban bővült.

Az orosz elnök gazdasági tanácsadója nem zárja ki, hogy Oroszország gazdasági növekedésének üteme jövőre 3 százalékra is lassulhat az idei, 7 százalék körüli ütemről. Arkagyij Dvorkovics a globális gazdasági-pénzügyi válsággal indokolja a nagy ütemvesztést, bár egyik novemberi nyilatkozatában megjegyezte, hogy azért valószínűbb 4 és 5 százalék közötti GDP-növekedés. A szakember az inflációra igen rossz, akár a 14 százalékot meghaladó rátát valószínűsít 2009-re.

A gazdaságfejlődés lassulása összefügg szerinte a recesszió szélén lévő Nyugat-Európa mérséklődő nyersanyagkeresletével, "az olajtól az acélig". Oroszország folyómérlegének ez idő szerint 91 milliárd dollárt meghaladó többlete akár hiányba is átcsaphat jövőre, állítja a tanácsadó.

Az egyik vezető orosz pénzintézet, a Vnyestorgbank (VTB) saját számítása szerint a GDP-növekedés most októberre már 5 százalékosra lassult éves összevetésben. A megelőző hónapokban 6,2 és 7,4 százalék között alakult, utóbbi csúcsértéket júniusban érte el. A bank szerint az idei GDP-növekedés az első tíz hónapban átlagosan 6,5 százalék körül volt.

A múlt hónapban a Világbank is csökkentette az orosz növekedési előrejelzését az idei és a jövő évre, ugyanakkor dicsérte Moszkvát a pénzügyi válságra adott gyors és átfogó válaszért.

A Világbank most az idei évre 6 százalékos orosz GDP-növekedést vár, jövőre 3 százalékot. Korábbi előrejelzése 6,8 illetve 6,5 százalékra szólt.

A Világbank szerint "míg Oroszországot rövid távú makrogazdasági alapjai több felzárkózó gazdaságnál felkészültebbé tették a válság kezelésére, alapvető szerkezeti gyengeségei és erős függése egyetlen nyersanyagcsoport (a szénhidrogének) árától, a hatást kifejezettebbé tették, mint az különben lett volna".

Az orosz olajtermelés napi átlagban 9,82 millió hordó volt a múlt hónapban, 0,4 százalékkal kevesebb, mint októberben.

Ezzel az első tizenegy hónapban Oroszország kőolajtermelése napi átlagban 9,79 millió hordó volt, összesen 447,364 millió tonna, 0,5 százalékkal kevesebb a tavalyi első tizenegy havinál.

Tavaly egész évben 491,18 millió tonna, napi átlagban 9,86 millió hordó volt az orosz olajtermelés, akkor még 2,2 százalékkal több, mint tavalyelőtt. Oroszország a világ második számú nyersolajexportőre Szaúd-Arábia után.

Az orosz kormány márciusban meghirdetett terve szerint az olajtermelést 2015-re napi 11,23 millió hordóra, 2020-ra napi 11,94 millió hordóra, 2030-ra napi 12,04 millió hordóra kellene emelni évi átlagban a tavalyi napi átlagról.

Ehhez képest a helyzet most nem jó, habár kissé javult, miután az első nyolchavi kitermelés, átlagosan napi 9,77 millió hordó, még 0,9 százalékkal volt kevesebb a tavalyi első nyolchavinál. Ilyen távú átlagban tíz éve először volt visszaesés.

A Szovjetunió megszűnése óta az orosz olajtermelés tavaly októberben ért csúcsra, napi 9,93 millió hordóval, azóta a kitermelés lassan csökkent.

Tavaly, habár tovább csökkenő ütemben, de még 2,2 százalékkal nőtt az orosz olajtermelés, a kormányzati várakozásnak megfelelően. Idén a kormány 1 százalékos növekedésre számított éves átlagban, de elemzők szerint számottevőbb többlet csak jövőre várható, amikor megérkeznek az első szállítmányok az új, kelet-szibériai lelőhelyekről.

Az orosz olajtársaságok azonban panaszolják, hogy a magas adók miatt nem csak az exportot kénytelenek visszafogni, hanem további beruházásokra sem gondolhatnak. Hogy mi lesz a további beruházásokkal, ha a kőolaj világpiaci ára hosszabb időre is a jelenlegi szinten maradna, azt még senki sem tudja megjósolni.

Az orosz energiaügyi minisztérium kőolaj- és gázágazattal foglalkozó részlegének vezetője, Vitalij Karaganov október végén maga is úgy nyilatkozott, hogy évtizedek óta először csökkenhet az orosz olajtermelés az idén. Az ő becslése szerint közel egy millió tonnával 490 millió tonnára, napi 9,82 millió hordóra mérséklődhet a kitermelés ebben az évben, de az első tizenegy havi tényadatok már rosszabb képet mutatnak.

1999 óta az orosz kitermelés közel 60 százalékkal nőtt tavaly őszig, de az utóbbi években a növekedés üteme jelentősen lassult, évi 2-2,3 százalékra. 2004-ben az évi növekedési ütem 9 százalékos, 2003-ban még 11 százalékos volt - az utolsó növekedési rekord a Szovjetunió megszűnése óta. Oroszország adja a világ olajtermelésének közel 11 százalékát, földgáztermelésének az ötödét.