Sztrádaépítések milliárdos extrákkal

2008.12.10. 7:18

Az önkormányzatok megkérik a sztrádaépítésekhez kapcsolódó engedélyek árát. Egyebek mellett a fejlesztőknek földutakat kellett építeniük, óvódai fűtésfelújítást kellett elvégezniük ahhoz, hogy az adott helyhatóság áldását adja a építkezésre - derül ki a Népszabadság összeállításából, amely szerint messze a kőröshegyi völgyhíd volt a legdrágább kényszerépítkezés.

A Nemzeti Infrastruktúra Zrt. és elődje, a Nemzeti Autópálya Zrt. 2002 óta 28 milliárd forintot fordított arra, hogy környezetvédők vagy az önkormányzatok hozzájárulásukat adják egy autópályaszakasz kialakításához.

A Népszabadság szerint az ominózus időszakban 1100 milliárd forintos költséggel megépült 500 kilométer hosszú sztrádaszakaszokkal kapcsolatos többletfeladatok további 150-180 milliárd forintos kiadást generáltak.

Az állami autópálya-beruházók adatai alapján készített összeállítás szerint a legdrágább kényszerépítkezés messze az M7-es kőröshegyi viakduktja volt. A Zamárdi és Balatonszárszó közötti szakaszon azért kellett megépülnie a völgyhídnak, mert Kőröshegy képviselő-testületet nem járult hozzá, hogy a sztráda a terepszint alatt haladjon.

A kőröshegyi beruházást az Állami Számevevőszék is kifogásolta, de az egyelőre nem derül ki, hogy a kőröshegyi illetékesek miért nem mentek bele az alagút megépítésébe. A 15 kilométeres sztrádaszakasz létrehozása összesen 76 milliárd forintba került, ebből az 1872 méter hosszú völgyhíd  41,5 milliárd forinttal részesedett.

A sztrádafejlesztők emellett a Hortobágyi Nemzeti Park kérésére, a hernyópázsitos rét védelmé érdekében hidat építettek 1 milliárd forintos többletköltséggel, illetve óvodai fűtésfelújításban, rádióadó-áthelyezésben vállaltak szerepet.