Válságkronológia: Magyarország is a veszélyzónában

2008.12.23. 9:09

Idén ősszel a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság elérte Magyarországot is. Előbb a forint ingott meg, majd az IMF segítsége után a reálgazdaságban kezdtek szaporodni az aggasztó jelek. Közben Amerikában hatalmas bankmentés, Európában pedig államosítások és átfogó kormányzati beavatkozások történtek.

A nemzetközi gazdasági és pénzügyi válságot összefoglaló írásunk első részében 2008. szeptember 15-ig közöltünk kronológiát, és összefoglaltuk a válság főbb részeit. Három nagyobb fázist, ezek mindegyikében pedig négy ütemet különböztettünk meg. A krízis három fejezete: a jelzálogválság, a hitel- és tőzsdeválság, illetve az általános válság és recesszió. 

Szeptember 15-e igazi fordulópontot jelentett. A Lehman Brothers amerikai pénzintézet ekkor bekövetkezett csődje után ugyanis a bankközi hitelek kamatlába emelkedni kezdett, a dollárban számított Libor és az euróban kalkulált Euribor hatalmasra ugrott, a jegybankok hiába pumpáltak óriási pénzeket a piacra. A pénzpumpával és az államosításokkal tartották fenn a nemzetközi pénzügyi rendszer bizonytalan működőképességét. A cél az volt, hogy elkerüljék a bankpánikot, amelynek eshetőségére Bush amerikai elnök is utalt egyik beszédében.

A kamatcsökkentésekkel szintén élénkíteni szerették volna a pénzpiacokat, ezzel a nagyobb gazdaságok a zérókamatszint felé vették az irányt. Japánban már korábban is nagyon alacsonyak voltak a kamatok, Amerikában, majd Európában és Nagy-Britanniában pedig történelmi kamatvágásokkal igyekeztek javítani 2008 utolsó negyedében a gazdaság vérkeringésén. A kisebb országok és devizáik közben rendkívüli módon kiszolgáltatottá váltak a nemzetközi pánikhangulatnak. Izland pénze és bankrendszere pillanatok alatt összeomlott, Magyarországot az IMF, az EU és a Világbank gyors közbelépése mentette meg. Amerikában közben 700 milliárd dolláros bankmentő csomagot dolgoztak ki.

Egy korszak vége a Wall Streeten

Idén szeptember 15.: új szakaszába lép a válság azzal, hogy csődbe jut az egyik legnagyobb amerikai brókercég és befektetési bank. A Lehman Brothers bukása átalakítja a teljes amerikai befektetési banki szektort. A cég csődje több mint 600 milliárd dolláros befagyott adósságot jelent. Mérlegfőösszegét tekintve történelmi rekord a Lehman bukása, beleértve az összes banktípust, kereskedelmit és befektetésit egyaránt.

Mindennek nyomán zuhanásnak indulnak a nemzetközi tőzsdék, kiszáradnak a bankközi pénzpiacok, a bankok ezentúl egy ideig egymásnak sem hajlandóak hitelezni. A Lehman csődje után a német tőzsdeindex, a Dax kétéves mélypontra kerül.

Ugyanezen a napon, szeptember 15-én a Bank of America (BoA) bejelentette, hogy a pénzügyi válságban megingó amerikai befektetési bankot, a Merrill Lynchet 50 milliárd dollárért megvásárolja. Mindez véget vet a befektetési bankok korszakának a Wall Streeten. A Bear Stearnst már korábban felvásárolták, a Lehman csődbe ment, a Merrill beolvad a BoA-be, és az öt nagy amerikai befektetési bankkal kombinált brókercég közül a megmaradt kettő pedig kezdeményezi a kereskedelmi bankká való átalakulást. Így hamarosan a Goldman Sachs és a Morgan Stanley is bankholdinggá alakul.

A váltás lényege, hogy a brókercégek finanszírozási modelljét, vagyis a kölcsönzött pénztőke befektetését felváltja esetükben is a hagyományos bankokra jellemző betétgyűjtési modell.

Bankmentés és dráma

2008. szeptember 17.: Összeomlás szélére kerül a világ egyik legnagyobb biztosítója, az AIG. Az amerikai kormány beavatkozik, miután látja, hogy a Lehman bukása milyen következményekkel járt. Az AIG 85 milliárd dolláros mentőövet kap, amit még további hatalmas (hasonló nagyságrendű) amerikai szövetségi segélyhitelek és tőkepótlások követnek. Az AIG 80 százaléka állami kézbe kerül.

2008. szeptember 20.: Az amerikai pénzügyminiszter, Henry Paulson óriási segélyprogramot hirdet az amerikai hitelintézetek számára. A mentőterv 700 milliárd dollárba kerül. A tervet éles kritikával fogadják politikusok, gazdasági szakértők és a különböző lobbik.

2008. szeptember 24.:emelkedik a Libor, a londoni dollárhitelek bankközi kamatlába. Ez azt jelenti, hogy a bankok nem szívesen adnak hitelt egymásnak, nem bíznak meg még pénzügyi partnereikben sem.

2008. szeptember 25.: Bush amerikai elnök drámai hangú beszédben figyelmeztet arra, hogy ha nem segítenek a bankokon, az egész amerikai gazdaság veszélybe kerülhet. 

WaMu-csőd: váltás a bankszanálás technikájában

2008. szeptember 26.: újabb sokk az amerikai pénzintézetek körében. A legnagyobb amerikai takarékpénztár, a Washington Mutual (WaMu) csődbe megy. A hagyományos bankok közül ez a legnagyobb bankcsőd az USA történetében, nagyságrendje 300 milliárd dollár körüli. A WaMu összeomlása azonban "olajozottabban" zajlik, mint a Lehmané. Míg a hatalmas befektetési bank darabjait még decemberben is adják-veszik - ekkor szerzi meg az alkusz üzletágat a brit Barclays -, a WaMu-t gyorsan lefoglalják a szövetségi hatóságok, és haladéktalanul átadják a még működtethető részlegeket a JP Morgan Chase óriásbanknak - mindössze 1,9 milliárd dollárért. A bankcsődök két nagy nyertese egyébként a Bank of America és a JP Morgan lesz Amerikában, a legtöbb gigantikus összeomlás nyomán ez a két pénzintézet szerezhet meg értékes részlegeket és hitelintézeteket. A külföldi bankok közül a már említett Barclays jut még zsíros falatokhoz az amerikai bankpiacon.

2008. szeptember 29.: összeomlás közeli helyzetbe kerül a német hitelintézet, az ingatlanfinanszírozással foglalkozó Hypo Real Estate (HRE). Elsősorban az állampapírokkal foglalkozó leányvállalata miatt jut bajba a HRE, amely kormányzati segítségre szorul. A magánbankok is beszállnának társuk megmentésébe, ami összesen - becslések szerint - 35 milliárd euróba kerülhet. Közben a belga, a holland és a luxemburgi kormány a Fortis bankbiztosítót mentik, mintegy 11 milliárd euróval. A brit jelzálogbankot, a Bradford & Bingley-t államosítják az Egyesült Királyságban. Az amerikai képviselőház mindenkit meglepve elutasítja a bankmentő csomagot. A 700 milliárd dolláros pakettet a Bush-kormányzat terjesztette elő. A tőzsdék pánikszerűen reagálnak, az árfolyamok szabadesésbe kezdenek, akárcsak 2001. szeptember 11-én, a terrortámadások idején. A Wall Street 738 ponttal zuhan, ami új negatív rekord. Közben a Citigroup, a nagy amerikai bankcsoport átveszi az USA negyedik legnagyobb bankját, a Wachoviát.

Pánik a tőzsdéken

2008. szeptember 30.: a nemzetközi tőkepiacok is pánikszerűen reagálnak az amerikai kongresszusban történtekre. Zuhannak a tőzsdék világszerte. A német Dax éves mélypontra kerül. Az érintett nyugat-európai kormányok 6,4 milliárd eurót pumpálnak a fenyegetett helyzetben lévő Dexia bankba. Szeptemberben a világ tőzsdéin 3400 milliárd dollár megy veszendőbe, a Standard & Poor's globális indexe szerint.

2008. október 1.: az amerikai szenátus jóváhagyja a kissé módosított bankmentő tervet.

2008. október 3.: az amerikai képviselőház is jóváhagyja a 700 milliárd dolláros bankmentést.

2008. október 5.: bizonytalanná válik a HRE, a Hypo Real Estate német bank megmentése. A magánbankok visszakoznának, végül mégiscsak hajlandók belemenni az ügyletbe, amelyről kiderül, hogy nem 35 milliárd, hanem akár 50 milliárd euróba is kerülhet. A német szövetségi kormány először nyilatkozik úgy, hogy garantálja a magánjellegű megtakarításokat. A megnyugtatásul szánt hírek ellenére a Dax, a frankfurti tőzsdeindex tovább zuhan. A börze másnap 2006 júliusa óta a legalacsonyabb szintre süllyed. Az euró árfolyama éves mélyponton.

Államcsőd fenyeget Izlandon

2008. október 6.: a 30 éves amerikai államkötvény hozama (amely az ilyen papírok legfontosabb mutatója) 3,935 százalékra, a valaha volt legmélyebb szintjére esik. Ez azt jelenti, hogy az amerikai államnak gyakorlatilag alig kell hozamot (kamatot) ígérnie a kötvényre. A befektetők ugyanis gyakorlatilag bármilyen árfolyamon és hozamszinten megvásárolják azokat. Ugyanakkor az S&P hitelminősítő szerint a rossz megítélésű vállalati kötvények piacán hihetetlenül magasra, ötéves csúcsra szökik a kockázati felárazás.

2008. október 7.: folytatódik a pénzügyi krízis Európában. Először kerül egy állam a csőd szélére. Izlandról van szó, ahol az állam kvázi pénzügyi szükségállapotot hirdet ki, kénytelen átvenni a legnagyobb bankok összeomlása miatt az egész pénzügyi rendszer irányítását. A három legnagyobb izlandi bank - a Glitnir, a Kaupthing és a Landsbanki - annyira eladósodtak, hogy az állam veszi át fölöttük a hatalmat. Az izlandi pénz árfolyama összeomlik, a jegybank kénytelen 6(!) százalékponttal emelni az alapkamatot. Az Európai Unió, hogy a betétesek pánikrohamát elkerülje, a bankbetétek garanciáját 20-ról 50 ezer euróra emeli.

2008. október 8.: a jegybankok összehangolt akciója során az Európai Központi Bank és az amerikai Fed csökkenti a kamatlábakat. Mindez váltás a korábbi politikához képest, amikor mindkét bank még az inflációtól való félelem miatt magasan tartotta a rátát. Az év végére az amerikai kamatszint a nullához közelít, hogy a vergődő reálgazdaságot kisegítsék a hullámvölgyből. Az október 8-ai összehangolt kamatcsökkentés nem érte el a célját: világszerte zuhannak az árfolyamok. A reálgazdaságban feltűnnek az első aggasztó jelek. Az Opel átmenetileg leállítja bochumi gyárát, az amerikai autógyártók csődje pedig egyre fenyegetőbb. Nagy-Britanniában a kormány 200 milliárd fontos államosítást jelent be, amely a legnagyobb bankok közül többet is érint.

Támadás a forint ellen

2008. október 8.: támadás a forint és az OTP ellen. A magyar fizetőeszköz jelentősen meggyengül, október 23-án 286 forintos euróárfolyamon is kereskednek. A hónap közben több magyar bank is leállítja vagy szigorítja a devizahitelezést. Különösen svájci frankból van kevés a pénzintézeteknél.

2008. október 9.: a magyar kormány az EU-hoz, a Magyar Nemzeti Bank a Nemzetközi Valutaalaphoz fordul segítségért. A hónap közben a magyar állampapírpiac gyakorlatilag kiszárad. Eltűnnek a vevők, a piaci szereplők nem akarnak (vagy ha akarnak, akkor csak nagyon drágán) magyar államkötvényt vagy diszkont kincstárjegyet vásárolni.

2008. október 13.: Németország a lehető leggyorsabban dönt a pénzügyi szektor támogatásáról. 500 milliárd eurót szánnak a bankok és hitelintézetek kisegítésére - ez garanciavállalást és pénzügyi segítséget, illetve tulajdonszerzést is jelenthet. A nemzetközi börzék végre pozitívan reagálnak: a német Dax 11, az amerikai Dow Jones 13 százalékos emelkedést könyvelhet el. A Dow 936 pontos emelkedése minden idők rekordját döntötte meg.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK