EBRD: A fejletleneknek nem árt a válság

Erősen visszafogta a kelet-európai országok idei növekedésére vonatkozó várakozásait az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legfrissebb növekedési előrejelzésében: a korábbi 2,5 százalék helyett már csak átlagosan 0,1 százalékos GDP-többletet vár a térségben.

Magyarországra vonatkozóan 2 százalékos GDP-csökkenést valószínűsít erre az évre, és a hazai össztermék csökkenését várja Ukrajnában, a balti államokban és Törökországban is.

Az EBRD működési területének országai a világgazdasági lassulás teljes hatását érzik, főleg, mert a térség növekvő mértékben integrálódott a világgazdaságba - mondta a bank fő közgazdásza, Erik Berglof. Úgy vélte, javulás jövő év elejétől várható, persze - tette hozzá - sok függ a világgazdasági klíma alakulásától.

Tavaly tavasszal, amikor még csak az Egyesült Államokból indult pénzügyi piaci válság érződött a nyugati világban, a legtöbb elemző még ellenkező véleményen volt. Úgy vélték, a közép- és kelet-európai országok éppen azért "úszhatják meg" a válságot, mert pénzügyi rendszerük viszonylag fejletlen, kevéssé fonódott össze a nyugati pénzügyi rendszerekkel és technikákkal, a keleti pénzintézetek nem fektettek be azokba a származékos értékpapírokba, amelyek a válság lavináját elindították. A pénzügyi válság okozta világgazdasági visszaesés azonban megváltoztatta a körülményeket.

A közép- és kelet-európai országok gazdasági növekedése erősen függ a nyugat-európai exportlehetőségektől, a volt szovjetköztársaságok egy részét pedig az általuk exportált energiahordozók és nyersanyagok árcsökkenése sújtja, írták az EBRD elemzői.

Az EBRD szerint döntős fontosságú lesz a nyugat-európai bankok viselkedése is, hiszen ezek kezében van a kelet-európai bankrendszer jelentős része.

A londoni nemzetközi pénzintézet szerint azoknak az országoknak a gazdasági növekedése maradhat gyors, amelyeknek nincsenek szoros kereskedelmi kapcsolataik a fejlett világgal: Türkmenisztáné, Tádzsikisztáné, Üzbegisztáné, Mongóliáé.