Az MTI birtokába került, kormányzati szakértők által a kabinetnek készített anyag szerint a Reformszövetség javaslatai a kormány csomagjához képest alacsonyabb növekedést, nagyobb inflációt, idén pedig nagyobb államháztartási hiányt eredményeznének.
A parlament kedden kezdi meg az általános vitáját annak a határozati javaslatnak, amelyet az SZDSZ nyújtott be, és amely felkéri a kormányt, hogy a Reformszövetség javaslatait törvényjavaslatok formájában terjessze a Ház elé. A kormány a világgazdasági válságra reagálva eddig két törvényjavaslatot nyújtott be az egyik az adó-, a másik a nyugdíjszabályok módosítására vonatkozik; az előterjesztések bizottsági tárgyalása a héten kezdődik.
Kormányzati források az MTI-nek nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy végül támogassa a kormánypárt a parlamentben a SZDSZ-indítvány elfogadását. Ennek azonban az a feltétele, hogy a javaslatot érdemben módosítsák. Az MTI információ szerint a Reformszövetség javaslatait - a kabinetével összevetve - makrogazdasági hatásait tekintve negatívnak tartják. Többek között azért, mert ajánlott lépései az idén és jövőre 0,5-0,5 százalékponttal 2011-ben pedig egy százalékponttal lassítanák a növekedést.
Az elemzés szerint, ha megvalósulnának a Reformszövetség javaslatai, akkor az államháztartási hiány idén 3,4 százalék lenne, viszont a következő két évben a kiadáscsökkentő lépések megtakarításai már meghaladnák az adócsökkentésből származó bevételkiesést. A következő három évben összességében mintegy 0,7-0,8 százalékponttal magasabb lenne az infláció, ha a Reformszövetség indítványi valósulnának meg, nem pedig a kormány javaslatai - áll a dokumentumban.
Az elemzés problémának tartja azt is, hogy bár a szövetség által ajánlott járulékcsökkentés hatására számottevően nőne a foglalkoztatottak száma a versenyszférában, de a nemzetgazdaság egészében a foglalkoztatottság kedvezőtlenebbül alakulna, mert a közszférában 8-10 százalékos leépítést eredményeznének a javaslatok.
A Reformszövetség azt is javasolta, hogy 2012-től vezesse be Magyarország az eurót, de a kormányzati elemzés szerint ezt éppen az általuk szorgalmazott lépések nem teszik lehetővé, hiszen inflációs hatásuk jelentős mértékben megnehezítené a maastrichti kritériumok teljesítését.
A kormányzati szakértők által készített anyag kitér a Bokros Lajos által megfogalmazott javaslatokra is. Az elemzés megállapítja, hogy a volt pénzügyminiszter indítványainak egy része csak a sajtóban jelent meg, így azok részletei nem egyértelműek. A Bokros-javaslatok hatásait tekintve a 13. havi nyugdíj megszüntetéséről azt írják: ez leginkább a szerényebb nyugdíjas háztartásokat sújtaná. A 13. havi bér eltörléséről pedig úgy vélekedik az elemzés, hogy ez a lépés is legalább 240 ezer alacsonyabb fizetési kategóriába tartozó háztartást érintene hátrányosan.
A dokumentum a volt pénzügyminiszter javaslati közül megfontolandónak tartja a helyi iparűzési adó megszüntetését, de rögzíti: ennél a lépésnél figyelembe kellene venni, hogy az önkormányzatok jelentős bevételektől esnének el, amit más forrásból pótolni kell.
A Reformszövetség pénteki közleményében üdvözölte, hogy a politikai erők készséget mutatnak február 21-én bemutatott, a középtávú gazdaságpolitikára, a reálszféra versenyképességének javítására, az adó- és járulékrendszer átalakítására vonatkozó javaslataik megvalósítására. Mint írták, elképzeléseik megvalósítása esetén már négy-öt év múlva tapasztalható lesz a gazdasági növekedés ütemének gyorsulása, a vállalkozások és dolgozóik jövedelmi helyzetének javulása. Ugyanakkor leszögezték, hogy a parlamenti pártok vitáiban, a döntéshozatal politikai folyamatában nem kívánnak részt venni. "A politikai pártokat nincs módunk, de szándékunk sem befolyásolni" - hangsúlyozták.