A tanács jóváhagyta azokat az ajánlásokat, amelyeket az Európai Bizottság fogalmazott meg, köztük azt, hogy Magyarország tegye meg a szükséges intézkedéseket az államháztartási hiánynak a bruttó össztermék 3 százalék alatt tartása érdekében.
Már korábban megállapodott, elhatározott intézkedésekről van szó, nem újonnan szabott feltételekről, szögezte le a szakállamtitkár. Az EU-miniszterek csomagban tárgyalták és hagyták jóvá a bizottság értékeléseit az összes beérkezett stabilitási és konvergenciaprogramról.
Magyarországot az Európai Bizottság a múlt hónap közepén kiadott értékelésében a kiadások mérséklésének folytatására sürgette, hozzátéve, hogy a közelmúltban "pozitív elemeket" tapasztalt e téren.
Brüsszel azt javasolta a minisztereknek, hogy sürgessék Magyarországot "mindazon intézkedések megtételére, amelyek szükségesek" a 3 százalék alatt tartáshoz. Ugyancsak fontosnak tartják Almuniáék, hogy a belső államadósság mértéke is mutasson csökkenő tendenciát az uniós szinten kívánatosnak tartott, a bruttó össztermékhez képest 60 százalékos határ felé.
Az államháztartás egyensúlyának fenntarthatósága az értékelés szerint a szerkezeti reformok - nemrégiben be is jelentett - folytatásán múlik, mert az segít a hosszú távú növekedésben, a deficitcélok teljesítésében, illetve az ország sérülékenységének csökkentésében. Folytatni kell a nyugdíjrendszer reformját is Brüsszel szerint.
Az uniós ajánlások közé tartozik a pénzügyi piaci szabályozás és a felügyelet kiterjesztése is. Az értékelés ugyanakkor többször is méltatja a költségvetési felelősségről szóló törvény elfogadását, annak teljes körű végrehajtását sürgetve.
Kovács Álmos a sajtótájékoztatón - egy kérdés kapcsán - arról is beszámolt: információt adott az ülésen a kelet-európai bankrendszer segítésére vonatkozó magyar kezdeményezésről, amely témája volt a legutóbbi uniós csúcstalálkozónak is. Leszögezte, Magyarország is egyetért azzal, hogy a térség minden országának helyzete különbözik. Látni kell ugyanakkor, hogy ezeknek az országoknak van egy közös problémájuk is, mégpedig az, hogy a bankrendszer és általában a pénzügyi rendszer nagy része külföldi tulajdonban van.
Megoldást kell találni arra, hogy miközben a pénzintézetek folytatták leánybankjaik támogatását, általában lerövidítették a finanszírozási lejáratokat. Utóbbi azt eredményezte, hogy változatlan adósságszint mellett az országok rövid távú adóssága megnőtt, ez pedig befektetői szemmel rontja az országról kialakult képet, továbbá a bankoknak a gazdasági finanszírozásában is alkalmazkodniuk kell hozzá. Ezért lenne fontos biztosítani, hogy ezek az országok hosszú távú finanszírozáshoz is jussanak.
További érvként a szakállamtitkár kifejtette: a térség országaiban általában nem jellemző, hogy a bankrendszer eszközállománya nagy mértékben leromlott volna az Amerikából származó, szakzsargonnal fogalmazva "mérgező eszközök" felhalmozása miatt. Ugyanakkor az látszik, hogy a gazdaság lassulása - különösen az exportérzékeny országokban - egyes vállalatoknál hiteltörlesztéssel kapcsolatos problémákat, az eszközök csökkentett értékű figyelembe vételét eredményezi. Mindez viszont azt jelentheti, hogy a bankok tőkeigénye megnő, és jogos igény, hogy a többletigényt biztosítsák az anyabankok, vagy ha azoknak nincs lehetőségük, az országok vagy az unió.
Kovács Álmos elmondta azt is: a tagországok egyetértettek azzal, hogy a felvetett nehézségeket kezelni kell. Több felszólaló jelezte ugyanakkor, hogy nem tartja szerencsésnek ezt a problémát kelet-európaiként tekinteni, szívesebben gondolkodna annál szélesebb körben.