Az eur� ellen�re maradnak bajok Szlov�ki�ban

2009.01.03. 13:27

�vatos v�rakoz�ssal tekintenek a szlov�k �llampolg�rok janu�r els� k�t het�re, am�g lezajlik a korona technikai lecser�l�se az eur�ra. Az "el�g a m�nak a maga baja" r�vid t�v� izgalmai mellett azonban �rdemes hosszabb t�vra el�re gondolkodni, mik�nt hat az eur� bevezet�se a szlov�k gazdas�gra, �s hogyan befoly�solja az �j tag megjelen�se az eur��vezet p�nz�gyi hat�konys�g�t.

Szlov�kia sz�m�ra az�rt viszonylag szerencs�s az eur� 2009-es bevezet�sre, mert p�nz�gyileg a kis orsz�gok eset�ben igen jelent�sen kiszolg�ltatott id�szakban t�nik el az az �rfolyamkock�zat, amely a kis volumen� nemzeti deviz�k spekul�ci�s kitetts�g�b�l fakad.

Az elm�lt h�napokban els�sorban a forint-, zloty-, lej- �s t�r�kl�ra-j�vedelemmel rendelkez�k tapasztalhatt�k meg ezt a fajta �rfolyam-�rz�kenys�get a kelet-eur�pai t�rs�gben. A k�z�s deviza bevezet�se nyom�n szimpl�n m�r devizapiaci mennyis�gi okokb�l stabiliz�l�dik a szlov�k k�lkereskedelmi �s t�ke�raml�si viszony, legf�k�pp a legfontosabb partnerorsz�gait t�bb�-kev�sb� lefed� eur�z�na fel� - v�lekedik Kutasi G�bor, a Budapesti Corvinus Egyetem Vil�ggazdas�gi tansz�k�nek adjunktusa.

Probl�ma lehet a v�rakoz�sokkal

Az indul�st az is megk�nny�ti, hogy bizonyos alapvet� term�kek (energia, mez�gazdas�gi term�nyek) eset�ben er�s �rcs�kken�si id�szakot �l �t a vil�g. Nem is az esetlegesen az�eur� bevezet�s�t�dr�g�t�sra felhaszn�l� keresked�kkel - akik a p�nznemv�lt�st haszn�ln�k fel �remel�sre, vel�k szemben am�gy is er�lyesen l�p fel a szlov�k k�zigazgat�s tanulva a 2001-es negat�v nyugati �s a 2007-es sikeres szlov�n technikai tapasztalatokb�l�- lenne komoly baj, hanem az �ves infl�ci�s v�rakoz�sokkal -�mutat r� elemz�s�ben Kutasi G�bor.

A szlov�k jegybank (NBS) �s a p�nz�gyminiszt�rium�2009-re pillanatnyilag 3,5 sz�zal�kos�fogyaszt�i �remelked�st prognosztiz�l, ami a cs�kken� tendenci�ja ellen�re is m�g�75 sz�zal�kkal�meghaladja az Eur�pai K�zponti Bank (EKB) �ltal elfogadhat�nak tartott - 2 sz�zal�kos - �tlagos eur��vezeti �remelked�si m�rt�ket. Szlov�kia ugyan kicsiny gazdas�g az �gynevezett Euro-16 orsz�gcsoportban, m�gis felfel� h�zza az �tlagot. Nem is a konkr�t orsz�g, hanem maga a keleti uni�s tag�llamokban jelentkez� tendencia az, ami miatt az EKB egyre ink�bb �gy tekint erre az orsz�gcsoportra, mint az eur��vezet �rstabilit�s�t vesz�lyeztet� jelentkez�k.

M�g csak nem is az a probl�ma, hogy 2009-ben a keleti tag�llamok infl�ci�ja�jelent�sen magasabb, mint a nyugatiak�, hanem hogy ez a k�l�nbs�g tart�snak l�tszik, m�gpedig a nemzeti gazdas�gpolitik�k r�vid t�v� gondolkod�sa miatt. Mint azt Csaba L�szl� professzor (CEU) a legut�bbi P�nz�gyi Szeml�ben kifejti, az infl�ci�s k�l�nbs�g szinte egy�ltal�n nem a kev�sb� fejlett orsz�gok termel�kenys�g�nek �s j�vedelm�nek felz�rk�z�s�b�l sz�rmazik, hanem a gazdas�gi n�veked�s kileng�seit nem csillap�t�, nem ellens�lyoz� gazdas�gpolitika k�vetkezm�nye.�A Moody's�nemzetk�zi hitelmin�s�t� int�zet�decemberi�elemz�s�ben felh�vja a figyelmet arra, hogy�Szlov�ki�ban al�bbhagyott a reformlend�let.

�ltal�ban a keleti uni�s tag�llamokban - Magyarorsz�g kiv�tel�vel, amely teljesen egyedi szerkezeti probl�m�kkal k�zd�- nem hajland�k a gazdas�gpolitikai ir�ny�t�k a sz�rnyal� kereslet �s a GDP-n�veked�s tomp�t�s�ra. Ez az�rt volna indokolt, mert �gy a n�veked�s egyenletesebben, hosszabb t�vra kitolhat� azzal, hogy a b�v�l�s felt�teleit biztos�t� termel�si t�nyez�k is egyenletesen javulnak �s b�v�lnek.

Utcahosszal jobb a szlov�k besorol�s, mint a magyar

Mindamellett egy�ltal�n nem aktu�lis arr�l besz�lni, hogy a szlov�k infl�ci�s k�nnyelm�s�g mennyire rontja Magyarorsz�g, Lengyelorsz�g, vagy Csehorsz�g eur�csatlakoz�si t�mogatotts�g�t az Eur�pai Uni� monet�ris int�zm�nyeiben.�Az eml�tett orsz�goknak ugyanis egyel�re saj�t gazdas�gpolitik�juk a legnagyobb h�tr�ltat�ja a bel�p�s�knek. Ne feledj�k, hogy p�ld�ul a Standard and Poor's ad�ss�g-besorol�s�ban a szlov�k �s a magyar �llamk�tv�nyek k�z�tt n�gy fokozat a k�l�nbs�g az el�bbi jav�ra (A+ vs. BBB).

A szlov�k esetben a gazdas�gpolitikai laz�t�s azt jelenti, hogy a v�ls�g ellen�re is 4 sz�zal�k feletti GDP-n�veked�si v�rakoz�sok mellett a korm�ny a 2009-es k�lts�gvet�si egyenlegre vonatkoz�c�lkit�z�s�t a kor�bban tervezett t�bbletr�l 2,08 sz�zal�kos deficitre m�dos�totta.�A kereslet leh�t�s�nek elmarad�sa pedig oda vezet, hogy Szlov�kia - ak�rcsak a balti orsz�gok vagy a bolg�r �s rom�n gazdas�g - k�ls� ad�ss�ga folyamatosan b�v�l.

A 2007 v�g�t�l sz�m�tott elm�lt egy �vben�a nett� szlov�k k�ls� ad�ss�g nagyj�b�l megk�tszerez�d�tt az importt�bblet �s a k�lf�ldi megtakar�t�sokb�l finansz�rozott szlov�kiai fogyaszt�s �s beruh�z�s k�vetkezt�ben. Ugyanakkor a szlov�k gazdas�g sz�m�ra nem v�lt jelent�sen olcs�bb� a hitelfinansz�roz�s, az NBS alapkamata�decemberben�ugyanis mind�ssze 25 b�zisponttal volt magasabb, mint az EKB alapkamat (2,50 vs. 2,25 sz�zal�k).

Padl�ra ker�l a j�rm�piac

A legfontosabb k�rd�s tal�n most m�gis az, hogy a szlov�k gazdas�gpolitika fel tudja-e haszn�lni az eur� bevezet�s�t a vil�ggazdas�gi v�ls�g sokkhat�sainak ellens�lyoz�s�ra, ez�ltal k�z�pt�von is meg�rizni a foglalkoztatotts�g �s a munkaer�-piaci aktivit�s szintj�t. A szlov�k gazdas�g szerkezeti gyeng�je, hogy nagyon nagy ar�nyban a g�pj�rm� gy�rt�sra �p�l az exporttermel�s.

M�rpedig az �j g�pkocsik vil�gpiaca 2009-ben k�t t�nyez� miatt is er�sen visszaeshet. Az egyik, hogy ak�r a h�ztart�sok, ak�r a v�llalatok sz�m�ra az egyik legegyszer�bb �tmeneti megtakar�t�s, ha a j�rm�park lecser�l�s�t elhalasztj�k egy-k�t �vvel, hiszen ezek hosszabb �lettartam�, ugyanakkor viszonylag nagy �rt�k� eszk�z�k.

A m�sik ok, hogy az el�z� �vek �rt�kes�t�si felfut�sa a�p�nz�gyi szektor �ltal olyan hitelform�k kialak�t�s�nak volt k�sz�nhet�, amik egyre�alacsonyabb� tett�k a j�rm�v�s�rl�s azonnali k�lts�geit. Ugyanakkor a p�nzpiaci v�ls�g k�vetkezt�ben a hitelint�zetek gyors �temben szigor�tj�k a finansz�roz�si felt�teleket, vagyis �jra megdr�gul az ilyen jelleg� beruh�z�s indul� k�lts�ge.

Nem t�rt�nt meg a szeml�letv�lt�s

Szlov�kia lehet�s�ge teh�t abban �llna, ha tov�bbra is magas szinten k�pes tartani a be�raml� beruh�z�sokat. Ebben az �vben ez bizonyosan m�k�dni fog, �s az eur� bevezet�se -�mint m�r sz� volt r�la -�jelent�sen m�rs�kelheti az �rfolyamkock�zatot m�g ak�r a vil�g eur�z�n�n k�v�l �rkez� beruh�z�sait tekintve is, felt�ve, ha p�ld�ul a doll�r vagy a jen �rfolyama viszonylag stabilabban mozog az eur�hoz viszony�tva, mint tette azt kor�bban a kereszt�rfolyamokon kereszt�l a korona eset�ben.

Szlov�ki�nak azonban van m�g egy szerkezeti probl�m�ja (amely egy�bk�nt ugyancsak a keleti uni�s tag�llamok saj�toss�ga), hogy a beruh�z�sok k�vetkezt�ben b�v�l� munkahelyek bet�lt�se egyre kev�sb� lehets�ges a jelenleg inakt�v vagy munkan�lk�li munkaer�-tartal�kb�l, a termel�kenys�g �s min�s�g szempontj�b�l megfelel� bels� munkaer� nagy r�sze ugyanis m�r le van k�tve.

Amennyiben a�fent eml�tett h�rom - gazdas�gpolitikai, �gazati �s munkaer�piaci - szerkezeti probl�m�t nem sz�molj�k fel, ki fogj�k kezdeni a dinamikus n�veked�st, �s ennek jelei m�r most l�that�k. Nyilv�n, majd ha m�r k�nyszerp�ly�ra ker�l a gazdas�gpolitika, el�bb-ut�bb �jabb reformok indulnak meg, de az eur� technikai bevezet�se nem hozta meg a min�s�gi szeml�letv�lt�st. A "h�zd meg, ereszd meg!" politik�ja a keleti tag�llamok jelenlegi �llovas orsz�g�ban is folytat�dik.

KAPCSOLÓDÓ CIKK