Klubcsődök lesznek, összeomlás nem

Nemcsak vállalati, de klubcsődökre, rosszabb esetben egyes versenysorozatok ellehetetlenülésére is fel kell készülni 2009-ben. A gazdasági válság már tavaly elérte a sportot, a kérdés csupán az, milyen mély lesz a hatása. Idehaza például, nem feltétlenül ígérkezik katasztrofálisnak.

• Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

"Ha a krízis megmaradt volna a pénzügyi szféra határain belül, azt könnyen túlélné a sportvilág: legfeljebb lecserélnék a nagy pénzügyi szervezetek hirdetőtábláit más cégekére. Világos azonban, hogy nem erről van szó, recesszió lesz, illetve van, ami súlyosan érinti a sportipart" - mondta az [origo] érdeklődésére Dénes Ferenc sportközgazdász, az egykori Ifjúsági és Sportminisztérium sportügyekért felelős helyettes államtitkára.

A közönségnek kevesebb elkölthető pénze lesz, a cégek visszafogják a marketingkiadásaikat. Sportszponzor legtöbbször olyan vállalatból lesz, amely gyors növekedést produkál, ez pedig gyakran kockázatos üzleti stratégiával jár együtt. Recesszióban az ilyenek könnyen elbuknak - mutatott rá az összefüggésre a Time magazin egyik minapi, a témával foglalkozó cikkében Stefan Szymanski, a londoni Cass Business School közgazdásza.

Az F1 bajai már látszanak

Mindez nem valószínű, hogy rövid idő alatt megroppanthat egy akkora rendszert, mint, mondjuk, a labdarúgó Bajnokok Ligája, de valószínűleg mindenütt újra kell gombolni a költségvetést. A Formula-1 bajai például már elég világosan látszanak. Klubcsődök pedig szinte biztosan lesznek - jegyezte meg Dénes Ferenc.

Angliában már fogadni is lehet arra, hogy melyik nagy európai egyesület megy tönkre először. A legalacsonyabb oddszot az AS Roma krachjára adják, az olasz klub ugyanis nemrég 370 millió eurós kölcsönt vett fel az Unicredit Banktól. A Roma megvásárlását egyébként 2008 elején egy ideig fontolgatta Soros György, de végül nem lett semmi az üzletből.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke állítja, a szervezet eddig semmit sem érzett meg a világgazdasági válságból. Sepp Blatter egyszersmind megígérte, a FIFA segít a nehéz helyzetben lévő egyesületeknek, ha szükség lesz rá.

Hárommilliárd fontnyi adósság

Az angol szövetség elnöke mindenesetre már megpendítette, nem lesz meglepve, ha némelyik csapat nagy bajba kerül. Lord Triesman tudakozódására a londoni Cityben azzal a becsléssel szolgáltak, hogy az angol futball adóssága 3 milliárd fontra rúg (beleértve a szövetségnek az új Wembley építésére felvett 400 millióját). A Deloitte szerint az összeg egyharmadával a Premier League nagy négyese - Arsenal, Chelsea, Liverpool, Manchester United - tartozik.

A Sportfive jogértékesítő szervezet elnöke nemrég úgy vélekedett, a sport a gazdaság többi ágazatához képest kevésbé érzi meg a világválság hatásait. "A golf és az F1 számolhat a legnagyobb problémákkal, mivel ez a két sportág támaszkodik leginkább az autóiparra és a bankszférára. A gondok azonban nem tartanak örökké, a közeljövőben ott is fellendülés várható" - jelentette ki Richard Worth.

Az azért figyelemreméltó, hogy a BL hamarosan lejáró televíziós közvetítési jogainak új tenderét a közelmúltban kénytelenek voltak elhalasztani, mert a jelenlegi piaci környezetben várhatóan szerény lenne a bevétel. Olyan is régen fordult elő, hogy a Super Bowl - az amerikai fociliga, a National Football League (NFL) nagydöntője - reklámidejét 1-2 hónappal előtte ne tudták volna teljesen eladni; most ezt is megértük.

Visszalépő szponzorok, kevesebb néző

Sokatmondó hírek számos helyről érkeztek az elmúlt hónapokban, így a pénzügyileg legsikeresebb európai futballbajnokságnak számító Premier League-ből is. Az angliai sorozat 2010-ben alighanem elveszti főtámogatóját, a négy év alatt 66 millió fontot fizető Barclays bankot.

A Manchester United sem remélhet hosszabbítást mezszponzorától, az AIG biztosítótól, az izlandi tulajdonosa miatt egyébként is megrendült helyzetű West Ham United támogatója, az XL Holidays utazási iroda pedig csődbe ment. (Akárcsak a spanyol Valenciáé, amelynek ráadásul arra sincs pénze, hogy lecserélje a már legyártott mezeket...)

A nézőszám csökkenni kezdett, hetente nagyjából ezerrel kevesebben látogatnak ki a PL-meccsekre, ami több klubot máris a jegyárak mérséklésére indított. Eközben a font gyengülése külön is sújtja az egyesületeket, így az érintettek ismét egyre gyakrabban vetik fel a fizetési sapka bevezetésének szükségességét. Tulajdonosváltásokról (Portsmouth, Liverpool) is terjednek pletykák, bár eddig egyet sem ütöttek nyélbe.

Óvatosabbak lettek a gyárak

Még látványosabbak a válság következményei a technikai sportokban. A Subaru és a Suzuki hetekkel ezelőtt bejelentette, hogy kiszáll a rali-világbajnokságból, a Honda pedig a Formula-1-et hagyja ott. A legfrissebb hír, hogy a Kawasaki az idén már nem indul a motorsport királykategóriájában, a Moto GP sorozatban. Ez annál is kellemetlenebb a szervező Dorna cég számára, mivel így a szerződéses minimum alá, 17-re csökken a részt vevő versenyzők száma.

Az F1-ben egyébként a szövetség (FIA) a költségeket leszorító szabályok sorával igyekszik stabilizálni a kevésbé tőkeerős csapatok helyzetét, és csökkennek a sztárgázsik is. Beszédes jel, hogy az egyik legnagyobb istálló, a McLaren-Mercedes is bevételeinek 30 százalékos visszaesésével számol 2009-ben.

Még Tiger Woods, a világ legjobban kereső sportolója is "megérzi" a krízist, idén ugyanis már nem utal neki hétmillió dollárt a General Motors a Buick márka népszerűsítéséért. A nagy amerikai sportszériák közül azonban úgy hírlik, csak a NHL-nek lesznek gondjai, mert a hokisoknál évente újrakötik a televíziós közvetítési jogokról szóló szerződéseket.

Szerényebb olimpiák

A költségek visszafogását fontolgatják a jövő évi vancouveri téli olimpia szervezői, és egyre nagyobb hiánnyal számolják a 2012-es londoni játékok büdzséjét. Valószínű, hogy a következő olimpiák semmilyen téren (költségvetés, reklámbevételek, jegyeladás) nem fognak rekordokat döntögetni.

Van azonban ellenpélda is: elképzelhető, hogy 2010-től az eddigi hat helyett tizenkét állomásból áll majd az atléták pénzdíjas versenysorozata, a Golden League. Berlin, Brüsszel, Oslo, Párizs, Róma és Zürich mellett további három európai város - várhatóan London, Lausanne és Stockholm - jöhet szóba, és Európán kívüli helyszíneket is be szeretnének vonni a rendezésbe. Tehetik, mert három új szponzor is érdeklődik a Golden League iránt.

De mi lesz itthon?

Megoszlanak a vélemények arról, mi várható Magyarországon. A sportért felelős önkormányzati miniszter egy közelmúltbeli konferencián kijelentette, a válság egyik nagy vesztese a sport lehet. Gyenesei István szerint a meglévő pénzt jobban kell elosztani, az utánpótlásra mindenképpen több pénz jut majd az ideinél.

A Népszabadság a napokban arról írt, hogy elapadhatnak a sportra és kultúrára szánt adományok. "Sok társaság vezetője szerint nem jó üzenet a jelenlegi helyzetben a legtöbb ember számára elérhetetlennek számító tevékenységeket támogatni" - idézte a lap Gerencsér Balázst, a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány (NIOK) igazgatóját.

Dénes Ferenc ugyanakkor kérdésünkre azt mondta, minél távolabb került egy sportüzletmenet az államtól, annál jobban ki van téve a válságnak. A hazai sport nagy része pedig nem üzleti bevételekből él, hanem állami támogatásból, amely nagyságrendileg ugyanannyi lesz az idén, mint tavaly - magyarázta a szakember.

Összességében tehát a magyar sport akár meg is őrizheti a pozícióit, de ennek oka sajnos az, hogy tovább él a paternalista rendszer. Ezután is a kormányzati erőforrások fogják meghatározni a magyar minőségi sport jövőjét, ami nem éppen örömteli - fogalmazott a volt helyettes államtitkár.