Borús jóslatok 2009-re

Kutatóintézetek, nemzetközi pénzügyi és politikai szervezetek, közgazdászok, gazdasági szakértők és önjelölt "guruk" tömkelege ontja 2008 végétől kezdve az előrejelzéseket, amelyek az idei évet hivatottak leírni. A prognózisok egyre borúlátóbbak, ám ez nem meglepő, hiszen a jelzálog-, ingatlan- és pénzpiaci válság tavaly átterjedt már a termelőszférára, illetve a reálgazdaság területére is. Magyarország is kemény év elé néz, az biztos.

A szélesedő krízisről tavaly novemberben az OECD (a fejlett ipari országokat tömörítő szervezet) még viszonylag kedvező képet adott, hiszen tulajdonképpen két régióban is számottevő gazdasági növekedést jósolt.

Így például Kínában és Indiában 7 százalék fölötti növekedésre számított körülbelül negyven nappal ezelőtt a nemzetközi szervezet, és Indonéziában is több mint ötszázalékos GDP-növekedést várt november 25-én. Így ez a három ország került a lista élére. (Az OECD november végén készített térképén nem található prognózis Afrikáról - kivéve Dél-Afrikát -, Dél-Amerika és Ázsia jelentős részéről, továbbá Európából többek között hiányzott két balti ország és a Balkán nagyobbik fele.)

A másik dinamikus régió Kelet-Európa, pontosabban a cseh-lengyel-szlovák "háromszög", sőt Szlovénia és Oroszország is idesorolható 2,1-2,3 százalékos növekedéssel. Szlovákia és Lengyelország egyenesen a világ negyedik-ötödik leggyorsabban fejlődő gazdasága lehetne 2009-ben, ha a tavaly novemberi adatok még megállnának idén. A szlovák GDP-bővülést akkor ugyanis 4, a lengyelt 3 százalékra becsülte az OECD. (A csehek egyébként tizedikek 2,5 százalékkal.)

Magyarország lemaradóban

Magyarország ehhez képest a lemaradó kategóriában szerepel, -0,5 százalékos várható (negatív) bővüléssel. A mi GDP-adatunk Kanadával és Dániával egyezik meg, illetve rosszabb Franciaországénál (-0,4 százalék), vagyis a világ legfejlettebb államaihoz hasonló visszaesésre számíthatunk, csak éppen jóval alacsonyabb bázisról indulva. Régiós vetélytársaink ugyanakkor még a válság közepette is messze jobban teljesítenek nálunk.

A nemzetközi szervezet - ahogyan arról november végén már beszámoltunk - külön említi Magyarországot, Nagy-Britanniával, Izlanddal, Írországgal, Luxemburggal, Spanyolországgal és Törökországgal együtt, ahol a visszaesés különösen súlyos lesz.

"Ezeket a gazdaságokat sokkal közvetlenebbül érinti a pénzügyi válság, amely bizonyos esetekben egyéb sebezhető pontokat is felszínre hozott" - részletezte akkor az OECD vezető közgazdásza, Klaus Schmidt-Hebbel. Magyarországot az OECD tagállamok között az ötödik helyen szerepelteti a novemberi dokumentum, azon államok sorában, amelyeket a legnegatívabban fog érinteni a válság 2009-ben. A pénzügyi egyensúlyi mutatók tekintetében pedig csak Törökország lesz rosszabb nálunk várhatóan.

Izland még rosszabb

Igaz, tegyük hozzá, hogy az említett országcsoportból a GDP-t tekintve Izland járhat a legrosszabban, amely mínusz 9,3 százalékos gazdasági visszaesésre számíthat, de Észtországban is 2 százalékos, Írországban pedig 1,7 százalékos lehet a zsugorodás.

Negyven nappal ezelőtt még másként nézett ki a világ (bár akkor sem volt rózsás a helyzet). December közepén viszont az EIU, az Economist Intelligence Unit már az egész világgazdaságra nézve borúlátóbb jelentést adott ki, és felhívta a figyelmet, hogy a kínai-indiai GDP-bővülés sem lesz olyan dinamikus, hiszen az exportszektorok ezekben az országokban drasztikusan zsugorodnak.

Elsősorban Kína számíthat nagyobb visszaesésre, hiszen a hatalmas állam Amerikába, az USA-ba szállítja kivitelének jelentős részét, márpedig Amerika - még az OECD szerint is - várhatóan -0,9 százalékos GDP-visszaeséssel számolhat idén.

Sérülékeny feltörekvők

Az EIU különösen fontosnak tartotta a feltörekvő piacok megingó helyzetét. Ezek nagyon sérülékenyek, márpedig Magyarország ebbe a kategóriába tartozik külföldről nézve. Az EIU Magyarország esetében, tavaly december közepén már 1,5 százalékos visszaesést jósolt 2009-re, vagyis a november végi OECD-jelentésnél 1 százalékkal rosszabbat.

Az EIU is vészharangokat kongatott, de azóta az OECD szintén drasztikus előrejelzéseket adott ki. December végén már 25 millió munkanélküliről beszélt a szervezet vezetője, Angel Gurria. A válság súlyosbodásával párhuzamosan ugyanis szerinte a következő két évben 20-25 millióval nőhet az állástalanok száma.

Magyarországgal kapcsolatban immár a kormány és a gazdaságkutató intézetek is rontották prognózisaikat. A kutatóintézetek nagyjából 0,6-1,3 százalékos csökkenést prognosztizálnak. Ám vannak független elemzők, akik ennél is drasztikusabb zuhanásra számítanak.

Aggódik az IMF szakértője

Őket támasztja alá az IMF szakértője. A Nemzetközi Valutaalap vezető közgazdásza, Olivier Blanchard szerint ugyanis a világgazdasági kilátások az utóbbi két hónapban jelentősen romlottak. Ezt a "főközgazdász" azzal illusztrálta a MarketWatchnak adott szombati, január negyedikei nyilatkozatában, hogy az üzleti és a fogyasztói bizalmi indexek erősen romlottak világszerte.

Az IMF ennek kapcsán felfrissítette hivatalos előrejelzését, amelyet január folyamán adnak majd közre. Ez sokkal pesszimistább lesz, mint a novemberi - jelentette ki Blanchard.

Az IMF korábban sem volt túl derűlátó, hiszen a világgazdaság növekedési ütemét a 2008-as 3,7 százalékról 2009-ben 2,2 százalékra vitte le. Ezt a negatív előrejelzést kell tehát most még lejjebb vinni a főközgazdász szerint.

Csökken a bizalom

Blanchard is elsősorban a feltörekvő piacok - ide tartozik Magyarország is - veszélyeire figyelmeztetett. Ezekben az országokban az export jelentősen visszaeshet az IMF szakértője szerint. Ehhez járul hozzá a már említett üzleti bizalom csökkenése, ráadásul a fogyasztói bizalom ugyancsak zuhan.

Immár a fogyasztók magatartásán látszik: visszafogják a vásárlásokat, és nemcsak a cégek készülnek a válság kiterjedésére, hanem az átlagpolgárok is. Mindezt a nagyobb államok serkentő-élénkítő gazdasági programokkal előzhetik meg Blanchard szerint.

Ezek az államok várhatóan GDP-jük két százalékát fordítják majd gazdaságélénkítésre. Blanchard szerint ebben a tartományban mozog Obama megválasztott amerikai elnök - részleteiben még nem ismert - programja is a gazdaság újjáélesztésére.

Európa lassan reagál

Blanchard bírálta ugyanakkor Európát, amely lassan reagál a krízisre. Ennek elsősorban az az oka, hogy 27 országnak kéne egyszerre cselekednie. Másrészt az is közrejátszott ebben, hogy kontinensünk döntéshozói kezdetben azt hitték, a válság Európát nem érinti annyira keményen, mint Amerikát. Elsősorban Németországnak kéne változtatnia felfogásán - jegyezte meg az IMF vezető közgazdásza.

Az is kérdéses, hogy Kína növekedése mennyire lassul le. Várhatóan 10 százalék alatt lesz az ázsiai országban a GDP-bővülés, talán 6-8 százalék körüli lesz a végleges adat 2009-ben.

Ugyanakkor Blanchard szerint különösen az a probléma, hogy az európai és amerikai befektetők nagyon gyorsan vonják ki pénzüket a feltörekvő piacokról, ami jelentős válságot okozhat az érintett országokban.

Mikor nő a nyereség Amerikában?

A Bloomberg január 5-én pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy 2009 első felében az amerikai cégek még mindig csökkenő profitokról fognak beszámolni, vagyis a válságnak közel sincs vége. A második világháború óta 2009 lesz az első év, amikor az USA-ban, Japánban és Európában egyszerre következik be recesszió - teszi hozzá a hírügynökség.

A cégeknek elsősorban a finanszírozási lehetőségek beszűkülése okoz majd gondot a Bloomberg szerint. (A pénzügyi válság 2008-ban sújtott le a bankokra, amelyek ezek után óvatosabbak lesznek a hitelkihelyezéseknél.)

A Standard & Poor's 500-as indexében szereplő vállalatok - ez a legszélesebb merítésű amerikai tőzsdei mutató - profitja a Bloomberg szerint 11 százalékkal csökken majd 2009 első negyedében, a második negyedévben pedig újabb 6,2 százalékos zuhanás lesz majd érzékelhető, a hírügynökség által összegyűjtött információk alapján.

A profitok csak az év második felében térhetnek magukhoz, várhatóan a pénzügyi szektor megerősödése miatt.

A legnagyobb vesztesek egyike: az energiaipar

Az energiaipar lehet az egyik legnagyobb vesztes. Olyan cégeknél, mint az Exxon Mobil, a Chevron és a ConocoPhillips 29 százalékkal is eshet a nyereség. Ez persze összefügg az olaj árának csökkenésével is. Több elemző - nem a Bloomberg szakértői - 50 dollár körülire várják az olaj 2009-es átlagárát, de addig is elképzelhető, hogy 30 dollár alá megy az energiahordozó. Júliusi csúcsa óta egyébként az olaj 78 százalékot esett - jegyzi meg a Bloomberg.

Mindennek kapcsán idézhetünk néhány önjelölt "gurut" is, akik közül többen hatalmas olajáresést jósolnak, és hangsúlyozzák, hogy az olcsóbb olaj olyan államok gazdaságát rendítheti meg, ahol magasak a kitermelési költségek. Ilyen például Oroszország, amelynek az 50 dolláros olajár kevésnek tűnik, hiszen a szibériai olajkutak csak drágán aknázhatók ki. Venezuelát is problémásnak ítélik bizonyos olajpiaci szakértők, hasonló okokból.

Márpedig a Deutsche Bank elemzői 2009-ben 47,5 dolláros olajárat jósolnak, a Merrill Lynch 50, a Goldman Sachs 45 dolláros árat jósol, így Oroszországban komoly nehézségek várhatók.

Mit shortoljunk, és mit ne?

Sokan éppen ezért azt tanácsolják a kisbefektetőknek, hogy "shortolják" az olyan tőkepiacokat, mint például az orosz, vagyis játszanak az ottani részvények gyengülésére. Ennek azonban ellentmond a Barclays előrejelzése, amely 76 dolláros olajárat prognosztizál, sőt a Morgan Stanley 82 dollárt tart valószínűnek.

Vannak azonban olyan elemzők is, akik a Blanchard által említett európai döntéshozatali nehézségek miatt az öreg kontinens részvényeinek gyengülését várják. Az euró ellen azért nem mernek játszani az ilyen guruk, mert a közös pénzt felügyelő Európai Központi Bank erősnek tűnik. Általános európai gazdaságpolitika azonban tényleg nehezen fedezhető fel, így a reálszférában néhány részvény gyengülésére játszani kevésbé kockázatos, mint az euró/dollár kurzuson nyerészkedni.

Más elemzők azt javasolják, hogy aranyba fektessenek az invesztorok, merthogy a nemesfém válság idején jó mentsvárnak tűnik. Ezt azonban nem igazolta 2008, hiszen míg 2007 végén tényleg drágult a válság első hírei nyomán a nemesfém, addig idén az egyik legnagyobb áresést élte át az arany.

Mindenesetre a legtöbb elemző óvatosságra inti a kisbefektetőket. 1930 példáját idézik, amikor sokan úgy gondolták, hogy az előző évi, '29-es tőzsdei esés nem ismétlődhet meg. Ám mégiscsak megtörtént ez, és sokan a válság második évében veszítették el vagyonuk nagyobbik részét.

Még nem ért véget a válság

Most, 2009-ben sem szabad tehát elfelejtkezni arról, hogy 2008-ban még egyáltalán nem biztos a krízis végének közeledte.

A java még hátra van, és a kisbefektetők számára a legjobb tanács az, hogy ne akarjanak elsők lenni a piacon. Inkább hagyják ki pár hétig a kurzusok emelkedését, és nézzék meg, tényleg stabilan nyerő pozícióban lesznek-e a második félévben a papírok, ahogyan azt a Bloomberg adatai sejtetni engedik, és ahogyan arra sok elemző számít.

Ha ugyanis nem válik be a jóslat, és csak átmeneti lesz a kurzusemelkedés, azon sokat veszíthetnek a kisrészvényesek.