Vitatható a motiváció, ami az APEH-nél a szomszédot feljelentő állampolgárt hajtja, de kétségtelenül segít a gazdaság kifehérítésében a munkáltatókra és kereskedőkre történő "árulkodás". A magyarok egy kutatás szerint irigyek mások sikereire, bár úgy tűnik, jobban felháborít minket, ha nem kapunk számlát vagy nyugtát.

Ugrásszerűen megnőtt az utóbbi években az APEH-nál a lakossági bejelentések száma. Tavaly az adóhatósághoz országosan több mint 21 ezer közérdekű bejelentés érkezett, míg 2007-ben csak 10 700 ilyen bejelentést tartottak nyilván. Az országos átlag szerint ezek 42 százaléka névvel ellátva, míg 58 százaléka névtelenül érkezett. Egy évvel korábban a bejelentőknek még csak 35 százaléka vállalta a nevét.

A hatóság elsősorban a névvel érkező bejelentéseket, azokon belül is az információkat, adatokat tartalmazókat vizsgálja. Ha tehát a bejelentés konkrét bizonyítékokat, információkat tartalmaz, akkor az adóhatóság azonnal lefolytatja az ellenőrzést. Természetesen a kapott adatokat összevetik a saját nyilvántartási rendszerrel, kockázatelemzéseket végeznek - és ennek alapján döntenek a vizsgálat megindításáról. Az anonim indítványokat akár mellőzhetik is.

A tisztességes bejelentő biztonságban van

A bejelentő kiléte ugyanakkor mindvégig titokban marad. Nem kell tehát attól tartani, hogy az ellenőrzött személy tudomására jutna, ki jelentette fel. Nem érdemes viszont alap nélkül mószerolni, mert ha kiderül, hogy valaki merő rosszindulatból nyomta fel a szomszédot, ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követett el, ha kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott. Emiatt pedig felelősségre lehet vonni, akár maga az APEH is áttekinti az illető adóügyi múltját.

Idén a legtöbb bejelentés számla- és nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáról érkezett, ellentétben a korábbi évek tapasztalatával, amikor a bejelentők leginkább környezetüket "nyomták fel" az APEH-nél. A lakossági bejelentés alapján indult vizsgálatok egyébként az összes adóhivatali ellenőrzésnek csupán egy-két százalékát teszik ki, ugyanakkor általuk gyakran tízmilliós pluszbevételhez jut a hatóság.

A közérdekű bejelentések benyújtóit a hatóság szerint jellemzően a feketegazdaság kifehérítésére irányuló szándék vezeti, amelynek legtöbben "hangot is adnak" bejelentéseikben - közölték az APEH sajtóosztályán. Általában olyan tevékenységre, mulasztásra, gyakorlatra hívják fel az adóhatóság figyelmét, amely a társadalmi igazságossággal, az arányos közteherviseléssel, a közterhekhez való arányos hozzájárulással, különösen az adókötelezettségek teljesítésével, a munkaügyi szabálytalanságokkal, a jövedéki előírások megszegésével kapcsolatosak.

Irigyek a magyarok

Fülöp Márta pszichológus egy előadásában kifejtette, a magyarok irigyek, ráadásul ránk ez nem motiváló hatással bír, mint például az amerikaiakra, hanem destruktívak leszünk tőle. Az egyetemi docens rámutatott: számos kutatás összefoglalásaként az az eredmény született, hogy a magyarok gyakran kötnek a győztes, sikeres emberhez negatív tulajdonságokat. Például a gazdagok a legtöbb magyar szemében tisztességtelen emberek. Az adóhatóság is elismeri, hogy sok esetben személyes érdeksérelem, irigység áll a bejelentések hátterében.

A legsikeresebbnek - vagyis a leginkább megalapozottnak - a számla- és nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáról beérkező bejelentések bizonyultak. A második helyen a foglalkoztatásra irányulóak állnak, majd a vagyonosodási vizsgálatokra vonatkozók következnek. Utóbbiak sok esetben pontos adatokat, jól használható információkat nyújtanak az adóhatóság számára, mivel a bejelentő általában személyesen ismeri az alanyt.

Fehéredik a gazdaság

Elvétve találkozik a hatóság olyan esettel, hogy egy bejelentést visszavonnak. Ha már megindult a revízió, és adóeltitkolást, adóelkerülést vagy egyéb szabálytalanságot állapított meg, a visszavonásnak értelemszerűen már nincs is jelentősége.

Akadt viszont olyan eset, amikor valaki arra hivatkozott, hogy a munkáltatója nem adta ki számára a bevalláshoz szükséges dokumentumokat, majd egy-két nappal később közölte, hogy megkapta őket, félreértésen alapult a bejelentése. Ilyen esetben okafogyottá válik az azonnali ellenőrzés.

Az APEH szerint a közérdekű bejelentések alapján elvégzett vizsgálatok hozzájárulnak a feketegazdaság kifehérítéséhez. Az adóelkerülők egyre szélesebb köre számára válik nyilvánvalóvá például, hogy nemcsak az adóhatóság kiválasztási rendszere alapján, hanem a velük kapcsolatban tett bejelentések eredményeként is ellenőrizhetők.