Reformétlapon a nyugdíj és az adórendszer

Az egyre rosszabb gazdasági kilátásokkal a kormány is tisztában van, Gyurcsány Ferenc a héten jelezte, új tervet kell készíteni és meg kell tenni a szükséges lépéseket a válság hatásainak enyhítésére. Az [origo] által megkérdezett elemzők szerint az adórendszer, a nyugdíjrendszer átalakítása mellett szükség lenne a közpénzügyi törvény elfogadására is, az jó alapot teremtene az előrelépéshez.

"Most ott tartunk, hogy további strukturális reformokra van szükség, amint sok más országban is. Kérdés, hogyan állítsuk vissza a gazdaságot a fenntartható növekedés pályájára. Magyarország jövője forog kockán, nemcsak a jelenlegi válság megoldása a feladat. Nem tisztem beleavatkozni az itteni döntésekbe, de beszélni kell a strukturális reformok végrehajtásáról, arról, hogy mit kell tenni a következő hónapokban, hogy a bizalmat helyreállítsuk" - mondta Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója keddi magyarországi látogatása kapcsán tartott sajtótájákoztatóján.

A látogatást követően, szerdán reggel Gyurcsány Ferenc közölte: amivel most szemben állunk, az lényegesen rosszabb és bonyolultabb helyzet, mint amire bárki, bármikor számított, vagy amivel találkoztunk az elmúlt évtizedekben. A korábbi feltételezéseknél lényegesen rosszabb adatok jönnek a világgazdaságból. Mindenki újraszámol, és ilyen esetben Magyarországon is beszélni kell arról, hogy egy új helyzetben mit kell csinálni." A kormányfő csütörtökön pedig úgy fogalmazott: egyre inkább arra kell koncentrálni, hogyan lehet a mélyülő recesszióval szemben fellépni. A recesszió az első számú közellenség.

A következő két hetet arra használja fel a kormány, hogy elkészítse a jelenlegi helyzetnek megfelelő előrejelzést és a szükséges jogszabály-módosításokat - közölte Gyurcsány, és hozzátette: Veres János pénzügyminiszternek január 28-ig el kell készítenie a megváltozott körülményeknek megfelelő gazdasági prognózist. Emellett a miniszterelnök jelezte, a kormány létre fog hozni egy válságkezelő központot, és kezdeményezte, hogy január 29-én legyen rendkívüli parlamenti ülés, amelyen megvitatják a teendőket.

Pluszból mínuszba

Annak jelei, hogy a pénzügyi-gazdasági válság miatt egyre rosszabb helyzetbe kerül a gazdaság, már a harmadik negyedéves GDP-adatban megjelentek, pedig abban a három hónapos periódusban még nem voltak olyan súlyosak a válság hatásai, mint a negyedik negyedévben. A novemberi ipari termelésről szóló statisztikák drámai képet festenek az ágazat helyzetéről, a Központi Statisztikai Hivatal végleges adatai szerint a kérdéses hónapban 12, a korrigált adatok szerint 9,9 százalékkal esett vissza a szektor termelése.

Az egyre rosszabb helyzet jól látszik akkor is, ha visszakanyarodunk a Reuters elmúlt időszakban készített felméréseihez. Tavaly szeptemberben a hírügynökség által megkérdezett 18 makrogazdasági elemző 2,6 százalékos GDP-bővülést jelzett előre, a becslések 2 és 3,2 százalék között szóródtak. A tegnap megjelent januári felmérés jóslataiban azonban már 1,3-3 százalékos visszaesés szerepelt, a konszenzus szerint az idén 2,4 százalékkal eshet vissza a GDP. Kérdés, hogy a gyökeresen megváltozott gazdasági klímára milyen intézkedésekkel válaszol a kormány. Az [origo]-nak nyilatkozó gazdasági szakértők adtak néhány tippet.

Közpénzügyi törvényt!

A jelenlegi helyzet nem sok mozgásteret hagy a kormánynak, hiszen nincs reális lehetőség arra, hogy kormányzati költekezéssel ellensúlyozzák a magánszektor keresletkiesését - mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Ezek a kiadások ugyanis első körben - kis, nyitott ország lévén - inkább az importot növelnék meg, ami tovább emelné a külső finanszírozási igényt. Az utóbbi nagyon rossz üzenet lenne a jelenlegi helyzetben, mivel globálisan lefagyott a hitelezés, a világban pénzszűke van, csak nagyon drágán lehet finanszírozni az országot, ráadásul a befektetők stresszhelyzetekben azokat az országokat büntetik, amelyek külső forrásbevonásra szorulnak.

Hosszabb távon a munkaerőpiac és az adórendszer az a két egymással szorosan összefüggő terület, melyek esetében jelentős, átfogó változtatásokra lenne szükség. Kevesen fizetnek túl magas adót, és sokan használják ingyen az előbbiektől beszedett pénzből finanszírozott közszolgáltatásokat.

Bebesy kiemelte: a változtatáshoz persze hiányzik a politikai akarat, és ez nem populista kritika. Amíg nincs rendes közpénzügyi törvény, átláthatatlan a pártfinanszírozás és a képviselők juttatásai joggal háborítják fel az embereket, kevés esély van arra, hogy igazságosabb, teljesítményre ösztönző közteherviselés alakuljon ki az országban.

Fel kell számolni a duális szerkezetet!

Mindebből látszik, hogy az idei a magyar gazdaság egyik sötét éve lesz a gazdasági mutatószámok alapján. Az alapproblémát a külpiaci konjunktúra lanyhulása okozza ugyan, de az a tény, hogy a térségban messze legsúlyosabban minket érint mindez, a hazai gazdaság versenyképtelenségére vezethető vissza - hangsúlyozta Gerendás János, az Axa Alapkezelő közgazdásza, és hozzátette: a növekedési pályára állás és ezzel együtt az euró bevezetése csak olyan strukturális változtatások árán képzelhető el, amelyek megszüntetik a mai magyar "duális gazdasági szerkezetet", melyben a torz adórendszer okozta versenyhátrányt a hazai szektor nem bírja leküzdeni.

Az adórendszer kapcsán Vízkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője kiemelte: miután a jövedelmek igazságos módon való megadóztatására tett próbálkozások eddig nem hoztak komoly eredményeket, a vagyoni típusú adóztatás erősítésében lát lehetőséget, a jövedelmet terhelő adók/járulékok mértékének csökkentésével párhuzamosan. Az adórendszer egyszerűsítésével csökkenhetnének az adminisztrációs terhek az adófizetők és az állam oldalán egyaránt.

Amennyiben a kormányzat elszánná magát ilyen strukturális lépések megtételére, az a várhatóan 2010 elején felfutó külpiaci konjunktúrával párhuzamosan növekedési pályára állíthatná az országot, és már korábban helyreállíthatná a külföldi befektetők bizalmát, ami - a magas állampapír-piaci hozamok miatt - jelenleg az euróbevezetés legfőbb akadálya. "Hiszek benne, hogy egy mély válság segíthet az ilyen fontos lépések megtételében, azonban a parlamenti választások közelsége ennek esélyét erőteljesen csökkenti" - mutatott rá a 2010-es választások kockázataira Gerendás János.

Fejlesztésre szoruló vállalkozások

Az adórendszer és az oktatási rendszer átalakítását szorgalmazza Németh Dávid, az ING szakértője is, aki szerint az önkormányzati rendszert is új alapokra kell helyezni, illetve a kis- és középvállalkozói szektort nem csak a szavak szintjén kell fejleszteni. Utóbbi kérdéskörben a legfontosabb probléma, hogy a magyarországi vállalkozások többnyire nem elég erősek, valamelyik nagy multinacionális vállalat beszállítói, nincs saját piacuk, ezért ha a megrendelő nehéz helyzetbe kerül, akkor magával ránthatja a magyar céget. Meg kell erősíteni tehát a kkv-szektort, mert a mostani támogatási rendszer nem az igazi: sokszor szinte teljesíthetetlen növekedési feltételek mellett jutnak pénzhez a cégek, és a dotáció sokszor nem elegendő. A mostani rendszer ész nélküli pénzosztásnak tűnik, átgondolt stratégia nélkül.

Németh Dávid a kormány eddigi válságkezelő intézkedései kapcsán közölte, a minimális elvárásokat teljesítette a kabinet, de csak az összeomlás elkerülése érdekében feltétlenül szükséges intézkedésekre került sor - előremutató, átfogó lépésekről egyelőre nem beszélhetünk.

Nyugdíjbomba

Ugyancsak fontos kérdés a nyugdíj. A rendszer problémáira egyebek mellett egy tavalyi tanulmány mutat rá: Augusztinovics Mária és Kőllő János, a Közgazdaságtudományi Intézet kutatói komoly munkát igénylő cikkükben arra keresték a választ, hogy miként alakul az 1945 és 1959 között születettek - az ötven feletti, nyugdíj előtt állók - aktív életpályája, ennek alapján milyen nyugdíjra számíthatnak, és hányan képesek egyáltalán teljesíteni a járadékra jogosító feltételeket. A kutatók megállapították, hogy az érintett korosztályból közül félmillióan semmilyen vagy csak nagyon alacsony nyugdíjra számíthatnak. A nyugdíj-megállapítási szabályok 2013-ra várható megváltozása után pedig az induló nyugdíjak nagyjából 15 százalékkal leszenk alacsonyabbak. Ráadásul Augusztinovics Mária az elemzés kapcsán leszögezte: optimista forgatókönyvvel számoltak.

Vízkelety Péter azt hangsúlyozta, hogy a 13. havi nyugdíj megkurtítása egy korábbi, az ország teljesítőképességét meghaladó mértékű választási ígéret beváltásának a korrekciója, de nem az egyetlen olyan lépés, amelyre ezen a téren szükség van. A háttérben működő, nyugdíjrendszerrel foglalkozó kerekasztal munkájáról jó visszajelzéseket lehet hallani, remélhető, hogy a mindenkori kormány hallgat a szakértői stáb véleményére.