Az általános pesszimista hangulat ellenére az új építésű lakások piaca nem állt le, de hangsúlyeltolódások tapasztalhatók - áll a Duna House ingatlanközvetítő hálózat legfrissebb elemzésében.
Ma a tipikus vásárló 15-25 millió forintos ingatlant keres, hosszú idő után újra hajlamos kisebb alapterületű lakásban gondolkodni. Sokkal alaposabban utánanéz a hitel- és támogatási lehetőségeknek, viszont legalább 15-30 százaléknyi önerővel rendelkezik.
Tavaly ősszel tömegesen vonultak ki a külföldiek a magyar lakáspiacról, mind a beruházói, mind a vevői oldalon, de a hazai vásárlók is komolyan elbizonytalanodtak, főleg a devizahitel-lehetőségek szűkülése miatt. Most úgy tűnik, kezd helyreállni a piac, de a korábbi években tapasztalt forgalom visszatérésére még várni kell - összegzett Murányi Ákos, a Duna House vezető elemzője.
Az árak nem csökkennek
A kínálati oldalon mindezek ellenére nem csökkentek jelentősen az árak, bár nehezebb az értékesítés, mint, mondjuk, tavaly ilyenkor. Öröm az ürömben a kész lakásokat áruló beruházók számára, hogy a vevők többsége a megtekinthető, bejárható, azonnal beköltözhető lakásokat keresi, az előértékesítés iránt mérséklődött az érdeklődés, kevesen mernek tervasztalról ingatlant vásárolni.
A külföldiek csak a bérleti piacon vannak jelen, de a hazai érdeklődök is alaposabban átgondolják a vásárlást. Az a modell, amelyben számos külföldi vevő befektetési céllal, gyakorlatilag látatlanban vett lakást, jelenleg nem működőképes. Ennek jelei már tavaly megmutatkoztak, amikor több befektető azzal szembesült, hogy a továbbértékesítésre megvásárolt lakásától nem, vagy csak nehezen tud megszabadulni.
A magyar piac ennek ellenére továbbra is versenyképes tudna maradni, ha a globális pesszimista hangulat nem nyomná rá bélyegét a vásárlási kedvre. Az árak régiós és uniós összehasonlításban is alacsonyak: míg Pozsony külvárosában 25-28 millió forintot is elkérnek egy átlagos panellakásért, Budapesten ennyiért már jó minőségű, jó helyen található új építésű ingatlant lehet kapni, panelból pedig legalább kettőt.
Önerő nélkül már nem megy
A válság begyűrűzésével alaposan megváltoztak a hazai vevők lehetőségei. Nehezebb hitelhez jutni, eltűntek a nulla százalékos konstrukciók a piacról, és gyakran a banki értékbecslők is szigorúbban értékelnek a kinézett lakást, mint egy évvel ezelőtt.
Sokan gondolnak arra, hogy az állami támogatási rendszer igénybevételével teremtik elő a szükséges tőkeerőt, ennek azonban könnyen gátat szabhat, ha a kormány szigorítja a szocpol feltételeit, esetleg egyenesen rászorultsági alapúvá teszi. Korábban előfordult, hogy a hiányzó tőkét a vevő személyi hitelből pótolta, ám a mostani, 30 százalék körüli THM-szintnél ezt már nagyon kevesen választják.