Fel�rt�kel�d� megtakar�t�si sz�ml�k

2009.01.28. 12:58

A megemelkedett forintkamatok miatt az ut�bbi h�napokban el�t�rbe ker�ltek a lek�t�tt bet�tek �s h�tt�rbe szorultak a l�tra sz�l� megtakar�t�sok. K�z�l�k viszont a magasabb kamatot k�n�l� megtakar�t�si sz�ml�k felfut�sa v�rhat�. Az [origo] ut�naj�rt hol, mekkora kamat j�r a l�tra sz�l� bet�tekre.

Jelent�sen �talakult az el�z� �v utols� harmad�ban a lakoss�gi megtakar�t�sok �sszet�tele. M�g a 2007 november v�ge �s 2008 augusztus v�ge k�z�tt alig m�dosult a l�tra sz�l� �s lek�t�tt bet�tek ar�nya, tavaly augusztus �s november v�ge k�z�tt, a megemelkedett kamatok hat�s�ra el�t�rbe ker�ltek a lek�t�tt bet�tek �s h�tt�rbe szorultak a l�tra sz�l� megtakar�t�sok.

A�l�tra�sz�l� �s lek�t�tt bet�tek�k�z�tt egyre dagad� kamatk�l�nbs�g�miatt az is v�rhat�, hogy a l�tra sz�l� bet�tek k�z�l fel�rt�kel�dnek a megtakar�t�si sz�ml�k, a foly�sz�ml�hoz k�pest. Ez ut�bbiak eset�ben, ha a bet�tes egy�ltal�n nem, vagy csak a bank �ltal el��rt felt�telek mellett cs�kkenti a sz�ml�n l�v� �sszeget, akkor arra foly�sz�ml�k�t fel�lm�l�, a lek�t�tt bet�tek�t megk�zel�t� kamat j�r. Bizonyos esetekben - p�ld�ul a CIB Bank �s az FHB Bank - egy-egy konstrukci�j�ban t�bbletkamat is j�r a sz�ml�n l�v� �sszeg rendszeres n�vel�s��rt.

Sz�mok mutatj�k az �trendez�d�st

A Magyar Nemzeti Bank adatai alap�n 2007 november�ben�a l�tra sz�l� bet�tek 1492 milli�rd forint l�tra sz�l� �s 721 milli�rd forint lek�t�tt, �sszesen 2213 milli�rd forint bet�tek tartottak mag�nszem�lyek a magyarorsz�gi bankokban.�Vagyis�67,4 sz�zal�k �s 32,6 sz�zal�k volt a k�t bet�tfajta ar�nya.

Nem csak az ar�nyok, de m�g az �sszegek is hasonl�ak voltak a�2008 augusztus�ban, a p�nz�gyi kr�zis legdurv�bb esem�nyei el�tt. A jegybanki statisztika szerint akkor�a l�tra sz�l� bet�tek 1492 milli�rd forintot, a lek�t�ttek pedig�776 milli�rd forintot tettek ki a�2273 milli�rd forintb�l.�A�l�tra sz�l� konstrukci�k�a sz�ban forg� h�napban a bet�tek 65,9 sz�zal�k�t, a lek�t�ttek 34,1 sz�zal�k�t tett�k ki.

A p�nz�gyi v�ls�g m�ly�l�se azonban nyomott hagyott az adatokon, november v�g�re ugyanis gy�keresen megv�ltozott a�helyzet tavaly november v�g�re. Akkor m�r a l�tra sz�l� bet�tek ar�nya 54,0 sz�zal�kra cs�kkent, a lek�t�ttek� viszont 46,0 sz�zal�kra n�tt. A jegybank 1399 milli�rd forint l�tra sz�l� �s 1193 milli�rd forint lek�t�tt bet�tet regisztr�lt. A l�tra sz�l� bet�tek 6,5 sz�zal�kos cs�kken�se mellett, a�lek�t�tt bet�tek 64,3 sz�zal�kkal n�ttek. Ez ut�bbi emelked�s legnagyobb r�sze okt�berben t�rt�nt, amikor a lek�t�tt bet�tek 778 milli�rd forintr�l 35 sz�zal�kkal, 1052 milli�rd forintra gyarapodtak.

Az �trendez�d�s m�g�tt a jegybanki alapkamat 3 sz�zal�kos �s a piaci kamatszint hasonl� m�rt�k� emelked�se �ll. A jegybank l�p�s�ugyanis j�kora l�k�st adott a�lek�t�tt bet�tek kamatainak.�Ugyanez magyar�zza az ingatlanalapokba fektetett t�ke jelent�s megcsappan�s�t is, ami az ingatlanbefektet�si jegyek forgalmaz�s�nak felf�ggeszt�s�hez, majd �j forgalmaz�si szab�lyok bevezet�s�hez vezetett.

Fel�rt�kel�dnek� a megtakar�t�si sz�ml�k

Ezek alapj�n teh�t �rdemes a sp�rolt p�nzt lek�tve tartani, de a l�tra sz�l� bet�tek �llom�nya a legjelent�sebb, �gy �rdemes g�rcs� al� venni ezeket a konstrukci�kat. Az [origo] �sszegy�jt�tte a l�tra sz�l� bet�tek�rt k�l�nb�z� nagys�g� �sszegekre j�r� kamatokat. A bankok �ltal k�n�lt konstrukci�k z�me s�vos kamatoz�s�, ami azt jelenti, hogy a�kamat adott �sszegs�vra j�r. Bet�tenk�nt �s �sszegenk�nt kisz�moltuk, hogy mekkora kamathoz jutnak a bet�tesek annak �rdek�ben, hogy a k�l�nb�z� konstrukci�k kamatai �sszehasonl�that�v� v�ljanak.

Az �sszegy�jt�tt bet�teket k�t csoportba soroltuk. Az egyikben a kamatoz�s szempontj�b�l, k�vetkezm�nyek n�lk�l szabadon n�velhet� �s cs�kkenthet� �sszeg� foly�sz�ml�k ker�ltek. A m�sikba a sz�mla egyenleg�nek korl�tozott cs�kkent�se mellett, j�val magasabb �sszeg� kamatokat fizet� megtakar�t�si sz�ml�kat csoportos�tottuk. Mindk�t r�szbe csak azokat a sz�ml�kat v�logattuk be, amelyhez m�s szolg�ltat�s ig�nybev�tele nem sz�ks�ges, valamint nem kell n�velni a sz�mla egyenleg�t.

A l�tra sz�l� lakoss�gi foly�sz�ml�k kamatai 2009. janu�r 27-�n

Sz�mla

�sszeg

100 EFt

200 Eft

500 Eft

1 M Ft

2 M Ft

5 M Ft

10 M Ft

(%)

(%)

(%)

(%)

(%)

(%)

(%)

[origo] klikkbank

0,00

0,25

0,40

0,45

0,98

1,29

1,65

Allianz Banksz�mla

0,25

0,25

0,25

0,25

0,25

0,25

0,25

Allianz Kamatmax

5,00

5,00

5,00

5,00

5,00

5,00

5,00

AXA KamatHoz� 7,50 7,50 9,00 9,00 9,00 9,00 9,00

CIB Foly�sz�mla

0,20

0,20

0,20

0,20

0,20

0,20

0,20

Citibank Foly�sz�mla

0,20

0,20

0,20

0,20

0,20

0,20

0,20

Erste Foly�sz�mla

0,25

0,38

0,45

0,48

0,99

1,30

1,40

FHB B�nusz Standard

4,00

4,00

4,00

4,00

4,00

4,00

4,00

FHB Standard

0,25

0,25

0,25

0,25

0,25

0,25

0,25

K&H Foly�sz�mla

0,20

0,20

0,20

0,20

0,20

0,20

0,20

KDB Foly�sz�mla

0,75

0,75

0,75

0,75

0,75

0,75

0,75

MKB Banksz�mla

0,25

0,25

0,25

0,25

0,25

0,25

0,25

Raiffeisen Foly�sz�mla

0,15

0,15

0,15

0,15

0,25

0,43

0,47

Raiffeisen Lend�let/Mindenn.

0,15

0,15

0,15

0,15

0,33

0,43

0,97

UniCredit Nonstop/Priv�t plusz

0,30

0,30

0,90

0,90

1,40

2,40

2,40

UniCredit Priv�t

0,15

0,15

0,15

0,15

0,15

0,15

0,15

Volksbank Foly�sz�mla

0,10

0,10

0,28

1,09

1,50

2,04

2,22



Forr�s: bankok

A bankok is tapaszt�lt�k a v�ltoz�st

A jegybank �ltal gy�jt�tt adatokkal megegyez� tapasztalatokat szereztek a kereskedelmi bankok is. Az elm�lt id�szak a bankbet�tek renesz�nsz�t hozta - k�z�lte az [origo]-val a Budapest Bank. Szerint�k a megemelkedett kamatszintek aktiviz�lt�k �gyfeleiket; m�g azokat is, akik kor�bban nem hittek a bet�tekben. Ennek k�sz�nhet�en a bet�ti �llom�nyok jelent�s n�veked�s�t tapasztalt�k, mik�zben ez nem mondhat� el m�s megtakar�t�si form�kr�l. A lek�t�tt bet�tek n�veked�s�nek m�rt�ke a v�rakoz�sokat is fel�lm�lta �s a bank �gyfelei a hosszabb futamidej� bet�tek ir�nt �rdekl�dtek jobban.

A l�tra sz�l� megtakar�t�si sz�ml�k kamatai 2009. janu�r 27-�n

Sz�mla

�sszeg

100 EFt

200 Eft

500 Eft

1 M Ft

2 M Ft

5 M Ft

10 M Ft

(%)

(%)

(%)

(%)

(%)

(%)

(%)

Allianz Megtakar�t�si sz�mla

4,50

5,00

7,30

8,90

10,20

11,48

11,99

AXA KamatHoz�

7,50

7,50

7,50

9,00

9,00

9,00

9,00

Budapest Bank Familia

7,00

7,00

7,00

7,00

7,50

7,80

7,90

CIB Takar�ksz�mla

3,00

4,00

4,00

4,80

5,40

5,76

5,88

Citibank Takar�ksz�mla

2,50

2,50

2,50

2,75

3,00

3,30

3,40

Erste Komfort Takar�ksz�mla

0,38

2,64

4,00

4,45

4,82

5,17

5,38

K&H Megtakar�t�si sz�mla

0,70

6,70

6,70

6,71

6,71

7,14

7,49

MKB Takr�ksz�mla

3,38

4,56

5,28

5,51

5,76

6,03

6,26

OTP Megtakar�t�si bet�tk�nyv

0,15

2,95

2,95

5,19

5,97

6,56

7,53

OTP Megtakar�t�si sz�mla

0,00

3,50

3,50

4,90

5,95

7,08

7,67

UniCredit Takar�ksz�mla

5,50

5,50

5,50

6,50

6,50

7,00

7,00

Forr�s: bankok

A CIB Bankn�l azt tapasztalt�k, hogy az �gyfeleik �ltal kedvelt futamid�, az el�z� �v els� fel�ben lassan hosszabbod� futamid�, az �v v�g�re az akci�s kamatokkal d�jazott, 3 h�napos bet�teknek k�sz�nhet�en, jelent�sen megr�vid�lt. Az 1-2 h�napos bet�tlek�t�sek ar�nya viszont jelent�s m�rt�kben cs�kkent. A l�tra sz�l� bet�tek eset�ben pedig nincsen dr�mai v�ltoz�s. Tapasztalataik szerint az �tlagos sz�mlaegyenlegek enyh�n cs�kkennek, a lakoss�g egyre ink�bb kifesz�ti a csal�di k�lts�gvet�s�t.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK