Merkel is seg�tene a r�gi�s bankokon

2009.01.28. 22:35

N�metorsz�g t�mogatja azt az osztr�k kezdem�nyez�st, hogy az Eur�pai Uni� ny�jtson seg�ts�get a kelet-eur�pai bankoknak, amelyek k�l�n�sen megs�nylik a glob�lis p�nz�gyi v�ls�got - jelentette be a n�met kancell�r.

Angela Merkel azut�n nyilatkozott, hogy Berlinben fogadta osztr�k koll�g�j�t, Werner Faymannt. A n�met kancell�r azt mondta, hogy a t�rs�g komoly felvev� piaca a n�met �s az osztr�k term�keknek. A kancell�r asszony kiemelte tov�bb�:� fontos politikai jelz�st adni a t�rs�gnek, hogy nem hagyja mag�ra a bajban Nyugat-Eur�pa.����

Az osztr�k korm�ny vezet�i nemzetk�zi k�r�tra indultak szerd�t�l: nemzetk�zi stabiliz�ci�s alapot akarnak �sszekov�csolni, amely a bajba jutott k�z�p- �s kelet-eur�pai (KKE) gazdas�gok p�nz�gyi megt�mogat�s�t, els�sorban is a t�rs�g bankszektora al� terjesztend� v�d�h�l� megteremt�s�t szolg�ln�. B�r hivatalosan nem k�z�lt�k, a b�csi tervek �ll�t�lag egy 100 milli�rd eur�s alap megteremt�s�re vonatkoznak. Werner Faymann osztr�k kancell�r �s Josef Pr�ll alkancell�r-p�nz�gyminiszter el�sz�r Berlinben tan�cskozott, majd onnan Pr�g�ba mennek, hogy az Eur�pai Uni� soros eln�ks�g�t bet�lt� Csehorsz�g vezet�ivel tan�cskozzanak az elk�pzel�sekr�l. K�s�bb egyeztetnek�Belgiummal, Franciaorsz�ggal �s Olaszorsz�ggal is.�

Az osztr�k korm�ny lobbitev�kenys�g�vel l�nyeg�ben azt a felh�v�st karolja fel, amelyben nemzetk�zi kereskedelmi bankok egy csoportja - k�zt�k az osztr�k Raiffeisen �s Erste Bank, a belga KBC, a n�met Bayern Landesbank, az olasz Unicredit �s Intesa Sanpaolo - a kelet-eur�pai orsz�gok fokozottabb seg�t�s�t k�rte az Eur�pai Bizotts�gt�l.�A bankok egyebek k�z�tt azt szeretn�k el�rni, ha Br�sszel nagyobb �sszehangol� szerepet j�tszana a v�ls�g t�rs�gbeli hat�sainak kiv�d�s�ben, illetve seg�tene abban is, hogy az �rintett orsz�gok min�l hat�konyabb stabiliz�l�s int�zked�scsomagokat dolgozzanak ki.

Az osztr�k vezet�k szerint a nemzetk�zi stabiliz�ci�s alappal - amelyben a f� szerepet az IMF-nek, az EBRD-nek �s az EU-nak sz�nj�k -� nem csak az �rintett �llamok gazdas�g�nak megszil�rdul�s�t mozd�tan�k el�, hanem legal�bb annyira az ottani bankokat, k�zt�k a nyugat-eur�pai �rdekelts�g� p�nzint�zeteket is kih�zn�k a bajb�l. B�csben �gy v�lik, hogy a t�ke�raml�s a r�gi� fel� elapadt, megn�tt a befektet�k kock�zatokt�l val� f�lelme, menek�lnek a felt�rekv� �llamokb�l, �gy j�form�n a helyi k�lf�ldi bankok v�lnak a hitelez�s forr�saiv�. A p�nz�gyi v�ls�g azonban megnehez�tette a finansz�roz�shoz sz�ks�ges p�nzek megszerz�s�t a nyugati anyabankok sz�m�ra is.�

Az uni�s �llamok k�z�l az osztr�k bankok rendelkeznek a legtekint�lyesebb k�z�p- �s kelet-eur�pai hitel�llom�nnyal, nemcsak az osztr�k hazai �sszterm�khez viszony�tott 68 sz�zal�kos ar�nyt tekintve, hanem abszol�t �rt�kben is: a banki kintl�v�s�gek el�rik a 220 milli�rd eur�t.�Werner Faymann kancell�r a javaslatot bejelentve hangs�lyozta, hogy Ausztria tetemes hasznot h�zott a r�gi�hoz�k�thet� gazdas�gi kapcsolataib�l az ut�bbi �vekben, a tisztess�g teh�t most �gy k�v�nja, hogy a recesszi� idej�n se hagyja mag�ra a r�gi� orsz�gait, �s a t�mogat�sukat c�lz� kezdem�nyez�s �l�re �lljon.