Nem tart be a 300-as �rfolyam a kamatv�g�snak

2009.02.03. 16:49

Londoni piaci elemz�i v�lem�nyek szerint a 300 forint feletti eur��rfolyam sem �ll�tja meg felt�tlen�l a Magyar Nemzeti Bank (MNB) p�nz�gypolitikai enyh�t�si ciklus�t, mivel a forintgyeng�l�s infl�ci�n�vel� hat�s�t m�g mindig meghaladj�k a dezinfl�ci�s er�k.

Olvassa el itt a v�ls�g h�reit!

Neil Shearing, a Capital Economics k�z�p-eur�pai k�zgazd�sza az MTI-nek kedden azt mondta: ha az eur��vezeti jegybank (EKB) null�ig cs�kkenti ir�nyad� kamat�t, amire szerinte "j� es�ly van", az ad valamelyes kamatcs�kkent�si mozg�steret a magyar p�nz�gypolitikai d�nt�shoz�knak is.

A magyar gazdas�g brutt� hazai kibocs�t�si �rt�ke (GDP) emellett ak�r 5 sz�zal�kkal is visszaeshet az id�n, tekintettel a kereslet "hatalmas zuhan�s�ra", �s az infl�ci� is j� es�llyel alatta marad a c�lnak.

Shearing ebben a k�rnyezetben az �rfolyamgyeng�l�ssel egy�tt is azzal sz�mol, hogy az MNB alapkamata az �v v�g�re 6 sz�zal�kra cs�kken a jelenlegi 9,5 sz�zal�kr�l. A Goldman Sachs enn�l �vatosabb: �k 7 sz�zal�kra cs�kken� magyar jegybanki alapkamatot j�solnak 2009 v�g�re.

A gyenge forintn�l nagyobb er�k hatnak

Arra a k�rd�sre, hogy a gyenge forint nem �ll�thatja-e meg a dezinfl�ci�t, az elemz� azt mondta: a forintgyeng�l�sn�l "sokkal nagyobb er�k" hatnak, amelyek lefel� nyomj�k az infl�ci�t, p�ld�ul a zuhan� nyersanyag�rak, �s a szint�n zuhan� kereslet. Ez ut�bbi miatt az import�r�k val�sz�n�leg ink�bb saj�t profitr�s�k k�r�ra lenyelik az import�r-emelked�st, ahelyett, hogy �rv�nyes�ten�k azt a fogyaszt�i �rakban, mondta a Capital Economics londoni elemz�je.

Hasonl� v�lem�nyt fogalmaztak meg a Goldman Sachs londoni elemz�i is, akik �pp e h�ten kiadott t�rs�gi helyzet�rt�kel�s�kben azt �rt�k: a k�z�p-eur�pai valut�k, k�zt�k a forint jelent�s gyeng�l�se elvileg komoly infl�ci�n�vel� kock�zattal j�rna, �m egyidej�leg olyan erej� dezinfl�ci�s hat�sok �rv�nyes�lnek, amelyek ezt a kock�zatot j�r�szt semleges�tik.

A recesszi� m�lys�ge a rendszerv�lt�st id�zi

A GS szerint ugyanis Magyarorsz�gon - valamint Lengyelorsz�gban �s Csehorsz�gban is - olyan m�rt�k�re sz�lesedik a negat�v kibocs�t�si r�s, amilyenre az 1990-es �vek elej�nek �t�ll�si id�szaka �ta nem volt p�lda.

Ez a mutat� a m�g infl�ci�s kock�zat n�lk�l el�rhet� n�veked�si potenci�l �s a v�rt t�nyleges GDP-n�veked�s k�l�nbs�g�t m�ri negat�v vagy pozit�v ir�nyban. A pozit�v kibocs�t�si r�st elemz�i k�r�kben �ltal�ban infl�ci�vesz�lyesnek tartj�k, a negat�v kibocs�t�si r�s kialakul�sa azonban er�teljes dezinfl�ci�s t�nyez�.