Küszöbön az élelmiszerválság

Vágólapra másolva!
Magyarországon és más európai piacokon is kevesebb élelmiszert vásároltak a fogyasztók, a fejlődő országokban pedig a húson sprórolnak az emberek. Bár a pénzügyi-gazdasági válság lejtőre küldte az élelmiszerárakat, könnyen lehet, hogy jelentős drágulás lesz ezen a piacon. Egy elemzés szerint ellátási nehézségekkel is számolni kell.
Vágólapra másolva!

Csakúgy, mint az egyéb nyersanyagok és árucikkek esetében, a válság megnyirbálta az élelmiszerárakat is. A kukorica és a liszt tőzsdei ára például - hasonlóan az olajéhoz - hatalmasat zuhant. Jó esély van arra, hogy ez a tendencia visszafordul. Sőt, vannak jelek, amelyek szerint már el is indult a folyamat.

A kakaó ára például két héttel ezelőtt több mint 23 éves magasságba, 2005 dollárra emelkedett, miután néhány nap alatt 15 százalékos rali bontakozott ki. A szójabab ára pedig elérte a három hónapos - 10 dolláros - csúcsát. Mindkét esetben közrejátszott a termelés csökkenése - Argentínában és Brazíliában a rendkívüli száraz időjárás okozott nehézségeket -, de a kakaónál a gyengülő font is növelte az árfolyamot.

Átmeneti áresés

Egy jelentés szerint 2008 októberére, az ENSZ szakosított élelmezési és mezőgazdasági szervezete (FAO) által használt index alapján 25 százalékkal csökkent az átlagos globális élelmiszer-árszint a júniusi csúcsról, és a 2007. augusztusi szintre állt vissza.

A brit Királyi Külügyi Intézet szerint azonban csak átmeneti jelenség az ételárak visszaesése. A stratégiai kutatóintézet előrejelzésében még egy ellátási válságot sem tart kizártnak, mivel az erőforrások egyre szűkösebben állnak rendelkezésre. Befolyásoló tényező az időjárás, az éghajlatváltozás, a vízkészletek apadása és a termelés csökkenése is.

Kevesebbet eszünk

A fejlődő világban a fogyasztók például kevesebb húst fogyasztanak, hogy olcsóbban megússzák a napi költségeket. A tavalyi harmadik negyedévben csökkent az élelmiszerek és a háztartási vegyiáruk eladásának növekedése is a 2007. harmadik negyedévhez képest - állapította meg a Nielsen piackutató vállalat a nemzetközi trendekről. Magyarországon az élelmiszer és vegyiáru kiskereskedelmi forgalma értékben, nominálisan 2007 negyedik negyedévben 9 százalékkal emelkedett, az előző év hasonló időszakához képest. Azóta az ütem minden negyedévben esett. Idén az első negyedévben 8,8, a másodikban 7,4, míg a harmadikban 5,7 százalékra.

Összességében a huszonnégy ország bolti eladása mennyiségben átlag 0,2 százalékkal csökkent 2008. július-szeptemberben, a tavalyelőtti VII.-IX.. hónaphoz képest. Értékben a nominális növekedés üteme csökkent Magyarország mellett Csehországban, Görögországban, Írországban, Olaszországban és Spanyolországban is.

Mennyiségben Magyarországon 3 százalékkal kevesebb élelmiszert és háztartási vegyiárut adtak el idén a harmadik negyedévben, mint a múlt év azonos időszakában. Ennél nagyobb arányú a csökkenés Írországban (4,6 százalék), Németországban (3,3). Negatív tendencia figyelhető meg tovább a következő országokban: Franciaország, Dánia, Görögország, Ausztria, Svédország, Olaszország, Belgium, Egyesült Királyság és Finnország.

A magyar lakosság többségét, 57 százalékát intenzíven foglalkoztatják a gazdasági-pénzügyi válsággal kapcsolatos hírek, események. A válaszadóknak csak 14 százaléka nyilatkozott úgy, hogy függetlenítik magukat a válsággal kapcsolatos történésektől. Elenyésző (0,6 százalék) azok részaránya, akik azt állítják, hogy nem is tudnak a válság létezéséről - számol be a MASMI Hungary Piackutató Intézet felmérése.

A lakosság túlnyomó többsége borúlátó a válságnak a személyes életkörülményekre gyakorolt hatásait illetően. A lakosság közel fele szerint a válság biztosan (24 százalék) vagy valószínűleg (21 százalék) negatívan hat majd a személyes anyagi helyzetére. A háztartások 61 százaléka fogta vissza költéseit. A fogyasztók elsősorban a napi költéseken tudnak spórolni. Kevesebb márkás terméket vesznek, jobban odafigyelnek az akciókra és kevésbé vásárolják "túl" magukat.

Visszafogott termelés

A farmerek világszerte - köszönhetően az árak és a kereslet visszaesésének - visszafogták a termelést. Mivel a gazdálkodók is általában hitelből élnek - sokba kerül ugyanis egy modern farm létrehozása - és sokan nem tudnak a válság miatt fizetni, a hitelfeltételek ezen a területen is rosszabbá váltak.

A Fülöp-szigeteken a rizs termelése például 4 százalékkal esett vissza tavaly. Amerikában a téli búzából 9 százalékkal, Európában 3 százalékkal vetettek kevesebbet. Az alacsonyabb termelés pedig csak akkor nem okoz gondot, ha sok a tartalék, ami jelen esetben nem igaz, mivel az az 1970-es hiány-évekhez közelít. A rossz idő és a kórokozók szintén az árak szárnyalását vonhatják maguk után.

A Chatham House elemzése például kiemelten említi az éghajlatváltozást, amely - a hőmérséklet emelkedése révén - az északabbra fekvő térségekben növelheti ugyan a terméshozamokat, a melegebb déli övezetekben viszont azonnali negatív hatást gyakorol a termésre.

Forrás: Getty Images

Az elemzés szerint a vízhiány már most is súlyos probléma. Jelenleg félmilliárd ember él krónikus vízhiánytól sújtott térségekben, 2050-re azonban négymilliárd fölé növekszik a számuk, nemcsak a klímaváltozás miatt, hanem a folyókból, tavakból és a talajvíz-készletekből történő vízkivétel fenntarthatatlan üteme miatt is. A ház kiemeli, hogy a mezőgazdaság használja fel a világon elfogyasztott édesvízmennyiség 70 százalékát.

"Food-crunch"

Az élelmiszerkereslet az eddigi trenddel ellenkezően növekedni fog. A Chatham House becslése szerint 2050-ben 9,2 milliárd embert kell majd ellátni. Egyre többen térhetnek át a húsban és tejtermékekben gazdag étrendre, ami növeli a takarmánynövények iránti igényt is. Az elemzés adatai szerint 2030-ig 50 százalékkal növekszik a globális élelmiszerkereslet, ezen belül a hús iránti igény 85 százalékkal emelkedhet.

A ház szerint ebben a helyzetben valós a kockázata egy jövőbeni élelmiszer-ellátási válságnak. A jelenlegi hitelválság bevett angol szóhasználatának - credit crunch - analógiájára a "food crunch" kifejezést használja az elemzésben. A londoni elemzők szerint ennek elkerülésére a 21. században ismét egy ugyanolyan léptékű "zöld forradalomra" van szükség, amellyel a múlt században "elképesztő mértékben" sikerült emelni a hozamokat a világ mezőgazdaságában.