A kelet-közép-európai térségnek már most borzalmasak a növekedési kilátásai, és a térségnek nem csupán egy "sima" recesszióval kell számolnia, mert a belőle való kilábalás és a növekedési pályára visszaállás évekig fog tartani - áll a Reuters honlapján.

Olvassa el itt a válság híreit!

A térség kormányai, a komolyabb pénzügyi intézetek és az EU egyaránt visszavett a térséggel kapcsolatos előrejelzéséből Csehország, Lengyelország és Magyarország esetében. A legrosszabbal azonban még nem számoltak: úgy néz ki, hogy Oroszország sem tud segíteni.

A térségben az egyre romló növekedési prognózisok és a kamatzuhanások ugyancsak azt sugallják a befektetőknek, hogy a korábbi jó lehetőségek (az olcsó munkaerő és szolgáltatási szektor) megváltoztak, ezért szedni kell a sátorfát, és el kell vinni a tőkét máshová.

Talán mégsem immunis a válságra a lengyel gazdaság

Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter tavaly még azt mondta, a lengyel gazdaság immunis a krízissel szemben. Ennek megfelelően 4,6-5 százalékos GDP-növekedést jósolt 2009-re, még úgy is, hogy már nyilvánvaló volt hogy az ország legnagyobb kereskedelmi partnerénél, az uniónál meredeken csökken a fogyasztói kereslet.

Azóta a lengyel kormány persze kénytelen volt változtatni prognózisán: szerintük az idén legrosszabb esetben 1,7 százalékkal nőhet a lengyel gazdaság. A Európa Fejlesztési Bank (EBRD) viszont csak 1,5 százalékos növekedésre tartja képesnek a lengyel gazdaságot. Ugyanakkor a közgazdászok szerint még ez az előrejelzés is túl derűlátó, csakúgy, mint a többi térségbeli ország kormányainak növekedési tervei.

Térségen átívelő recesszió, negatív spirál, romló cseh kilátások

"Nagy az esélye, hogy a térség összes országa recesszióba kerül. Borzasztó év elé néznek" - véli Raffaela Tenconi, a With Wood & Company vezető közgazdásza. A régió központi bankjai talán azért is élnek tévedésben a recesszió mélységét illetően, mert még mindig szeretnének a kamatok következetes, fokozatos leépítéséhez ragaszkodni.

Ez a trend azonban veszélyes, hiszen az elbocsátási hullám hirtelen árasztotta el a térséget. Költségcsökkentés okán rengeteg üzem zárt be egyszerre, ami hirtelen sok ember utcára kerülését eredményezte. A közgazdászok szerint ez negatívan hat vissza a gazdaságokra, és további visszaesés várható. A negatív spirálból csak jól végiggondol, de radikális lépésekkel lehet kikecmeregni.

Ilyen okokból vett vissza növekedési előrejelzéséből a cseh kormány is, méghozzá 3,7 helyett 1,4 százalékos GDP-emelkedést prognosztizálva. A héten Miroslav Kalousek már a recesszió elehetőségét is felvetette. A kommentár még beszédesebb: " Nagyon nehéz - ha nem egyenesen lehetetlen - megjósolni, hogy milyen mély és milyen hosszú lesz a krízis. Ezért annak a cseh gazdaságra való kihatását sem tudjuk megmondani" - nyilatkozta hétfőn a cseh kormányhivatal.

Magyarország van a legnehezebb helyzetben

Nem egy árnyalattal van rosszabb helyzetben Magyarország. Az állam 2,5-3 százalékos recesziót vár (a régi prognózis 2 százalék volt).

A hatalmas államadósság nyomasztó múltja miatt a magyar kormány nem szórhatja a pénzt, így nem tud aktívan segítséget nyújtani úgy, ahogy azt nyugati szomszédjai teszik. A további eladósodás ugyanis könnyen valutaválságba sodorhatná az országot. A forint egy hónap alatt így is 10 százalék körüli mértékben gyengült, és 303 forint/eurós árfolyamával új rekordra gyengült.

A bankok Közép-Kelet-Európáért gyűltek össze

Miközben a kormányok igyekeznek otthon hazai pénzpiacokon likviditást teremteni, a nemzetközi tőkepiacok fölött fekete felhők gyülekeznek. A legnagyobb, kontinenseken átívelő pénzügyi cégek sürgős beavatkozást szeretnének, mert a fejlődő piacokon végrehajtott beruházásaik miatt aggódnak, különös tekintettel Kelet-európára - írja az International Herald Tribute.

Londonban 20 pénzügyi szakember részvételével tartottak konferenciát. A résztvevők között jegybankárok és a legnagyobb magánbankok vezetői egyaránt jelen voltak.

A konferencián elhangzott, hogy a kiszáradt tőkepiacok miatt a bankokat politikai nyomás kényszeríti arra, hogy az állami tőkeinjekciókból saját hazájukban fektessenek be. Ennek elsősorban a közép-kelet-európai térség issza a levét, hiszen az itteni bankokban erős a nyugat-európai pénzintézetek jelenléte, azonban az ottani kormányoktól kapott segélycsomagokat csak kismértékben hasznosíthatják a térségben.

A vezető bankárok ezért szükségesnek érzik egy az egész világot átívelő pénzügyi szabályozó bizottság létrehozását. Ennek a bizottságnak lenne a feladata a pénzügyi rendszer biztonságos szabályainak kidolgozása.