Magyarországon az átmenet korai éveiben, 1990 és 1995 között megemelkedtek a jövedelmi egyenlőtlenségek és a szegénység, azóta azonban lényegében változatlan szinten, valamivel az OECD-átlag alatt stabilizálódtak a mutatók - mondta Medgyesi Márton, a TÁRKI kutatója egy hétfői sajtótájékoztatón.

Medgyesi Márton elmondta: míg Magyarországon stagnáltak az egyenlőtlenségek, az OECD-országok háromnegyedében az elmúlt 20 évben nőttek a jövedelmi különbségek. Egy másik jelentős eltérés, hogy az időskori szegénység csökkenése, illetve a fiatalkori szegénység emelkedése erősebb volt Magyarországon, mint az OECD-átlag.

Medgyesi Márton elmondta azt is, hogy 2005 és 2007 között csökkent Magyarországon a leggazdagabb és legszegényebb 10 százalék jövedelme közötti különbség.

A TÁRKI kutatója ugyanakkor rámutatott arra is, hogy míg Magyarországon minden negyedik háztartásnak nehézséget okoz az alapvető fogyasztási cikkek, illetve a megfelelő lakáskörülmények biztosítása, addig az OECD-országokban átlagosan csak minden nyolcadik háztartásnak kell hasonló problémákkal megbirkóznia.

Michael Förster, az OECD szociálpolitikai részlegének vezető szakértője beszámolt arról, hogy a leggazdagabb és legszegényebb 10 százalék jövedelmének aránya az OECD-országok közül Dániában és Svédországban a legalacsonyabb (1:5), míg Törökországban és Mexikóban a legmagasabb (1:25).

Az OECD átlag 1:8, Magyarország mutatója kevéssel az átlag alatt helyezkedik el. Az OECD-országokban a vagyon eloszlása sokkal egyenlőtlenebb, mint a jövedelemé - tette hozzű a szakétő.