A hitelezést élénkítené az unió

Továbbra sem forog elegendő hitel a pénzügyi szektorban a gazdaság élénkítéséhez - állapították meg az Európai Unió közös pénzét sajátként használó országok pénzügyminiszterei hétfő esti brüsszeli találkozójukon a csoportot elnöklő luxemburgi Jean-Claude Juncker beszámolója szerint.

Olvassa el itt a válság híreit!

A ülést követő sajtótájékoztatón kiderült, hogy az EU-ban ezért külön figyelmet szentelnek a hiteltevékenységet akadályozó, lényegében elértéktelenedett banktulajdonok kérdésének. Amennyiben ezektől sikerülne megtisztítani a bankrendszert, a bankok iránti bizalom nőne, a hitelezés ismét fellendülhetne, és elkerülhető lenne a további hanyatlás.

Juncker elmondta, hogy uniós szinten várhatóan egy olyan javaslatcsomagot fogadnak el, amely több megoldási lehetőséget foglal magában e problémára, és amelyből az egyes EU-tagállamok a saját nemzetükre vagy bankjaikra leginkább alkalmas eszközöket választhatják ki.

A brüsszeli nyilatkozatok szerint ezen eszközök közé tartozhat a szélesebb körű állami garancia vagy az említett, nagy kockázatú - a gazdasági zsargonban "mérgezettnek" nevezett - tulajdonokat állami segítséggel felvásárló "rossz bank" létrehozása.

A 16 EU-tagországot képviselő miniszterek áttekintették a nemzetközi gazdasági válság nyomán szükséges intézkedéseket. Megállapították, hogy a decemberben csúcsszinten is jóváhagyott uniós gazdaságélénkítő javaslatcsomag - amely a terhek nagy részét a tagállamokra rója - továbbra is működőképes és alkalmas a válság kezelésére, legfeljebb a jövőben kisebb módosításokra szorul.

Juncker és Joaquín Almunia pénzügyi biztos is sürgették ugyanakkor a költségvetési szigor betartását. Utaltak arra, hogy az államháztartási hiány több tagállamban a megengedett érték fölé látszik emelkedni. Hangoztatták, hogy az uniós szabályok lehetőséget adnak ugyan a deficitkorlát átmeneti túllépésére rendkívüli körülmények között, de úgy vélték, ennek is határt kell szabni.

Kedden a pénzügyi találkozó mind a 27 EU-tagállam miniszterének részvételével folytatódik. A napirenden szerepel a gazdasági válsággal kapcsolatban az elsősorban energia- és távközlési programokra javasolt ötmilliárd eurós különkeret is, amelynek brüsszeli elosztását a tagországok részéről eddig számos bírálat érte.

Emellett kísérletet tesznek a miniszterek arra, hogy a decemberi kormányfői döntésnek eleget téve kompromisszumot találjanak a kedvezményes áfakulcsok uniós alkalmazására a nagy munkaigényű és helyileg nyújtott szolgáltatások esetében. Utóbbival kapcsolatban az eddig fő kerékkötőnek bizonyult Németország a közelmúltban annak a jelét mutatta, hogy hajlik a kompromisszumra.