Döntöttek az ingatlanalapok jövőjéről

Vágólapra másolva!
Négyéves futamidejű, évi 6 százalékos garantált hozamú zárt végű alappá alakul át a Raiffeisen Bank ingatlanalapja, az Erste Banké és az OTP Banké viszont továbbra is nyílt végű marad - közölték az [origo]-val az alapkezelők. Az Európa Ingatlanalap és több ingatlanalapba feketető alap stratégiáját azonban kedden este 8 óráig sem ismerhettük meg.
Vágólapra másolva!

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a 2/2009. számú vezetői körlevelében arra utasította a nyilvános, nyílt végű ingatlan befektetési alapot és ingatlanalapba fektető befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelő társaságokat, hogy február 10. napjáig küldjék meg a felügyelet részére a kezelt ingatlanalap jövőbeli működési módozatának bemutatását tartalmazó stratégiáját.

Ez azt jelenti, ha az alapkezelők betartották a felügyelet utasítását, akkor már döntöttek ingatlanalapjaik jövőjéről, és határozott elképzelésük van arról, hogy milyen formában működnek tovább, hogyan tartják fenn fizetőképességüket, vagy hogyan alakulnak át.

Mivel ezek az információk több mint 100 ezer embert érintenek és közérdekűek, ezért arra kértük az alapok működtetőit, hogy küldjék el az [origo]-nak stratégiájukat vagy annak összefoglalóját, hogy nyilvánosságra hozhassuk azokat.

Az anyabank fizeti ki a Raiffeisenből kiszállókat

A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. arról tájékoztatta a z [origo]-t, hogy tervei szerint legkésőbb 2009. április 2-ig nyilvános, zárt végű, tőke- és hozamgarantált, az átalakulás napjától számított 4 éves határozott futamidejű alappá alakítja át a Raiffeisen Ingatlan Alapot.

Az alap átalakulására vonatkozó tájékoztató levelet a napokban minden Raiffeisen Ingatlan Alap-tulajdonos postán megkapja. Az átalakulás ezt követően az alap átalakulási tájékoztatójának a pénzügyi felügyelet általi jóváhagyásától függ.

Az átalakulás feltétele, hogy a 2008. november 24-én vagy azt követően kezdeményezett visszaváltási megbízások maradéktalanul teljesüljenek az átalakulás napját megelőzően. Az ehhez szükséges pénzt az alapkezelő elsősorban anyabanki források bevonásával szándékozik teljesíteni.

Négy évre évi 6 százalékot ígér a Raiffeisen

Azon befektetők számra, akik az átalakulás napjától a futamidő végéig megtartják a befektetési jegyeket a Raiffeisen Bank tőke- és hozamgaranciát nyújt. A tőke- és hozamgarancia alapja az átalakulás napján érvényes egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték. A hozamgarancia a befektetési jegyeken elért bruttó - azaz kamat- és árfolyamnyereség-adó levonása előtti - hozamra vonatkozik.

A bank által garantált minimális hozam évi 6 százalék, ami az alap teljes 4 éves futamidejére 26,25 százalék. Az Alap hozama azonban túllépheti a garantált minimális hozamot. Az alap hozamát ugyanis az ingatlan bérbeadásából származó bérleti díj és az ingatlanok értékesítéséből származó hozam határozza meg.

Ha a feltételek teljesülése hiányában az átalakulás meghiúsul, az alap továbbra is nyílt végű alapként, a 2008. november 24-én életbe lépett forgalmazási feltételek mellett folytatja működését, s e feltételeknek megfelelően teljesítik a vételi és visszaváltási megbízásokat.

Nyílt végű marad az Erste Ingatlan Alap

A nyílt végű forma fenntartását, fizetőképesség megőrzését, a befektetői bizalom növelését és a más banki konstrukciókkal szembeni versenyképesség visszanyerését, ezeket követően pedig befektetési jegyek eladásának növelését tűzte ki célul az Erste Ingatlan Alap kezelője, az Erste Alapkezelő.

Az alapkezelő egyelőre azt tervezi, hogy továbbra is a visszaváltás kezdeményezését követő 31. munkanapon váltja fizeti ki a befektetési jegyek ellenértékét. Az időszak lerövidítését csak a versenyképes hozamkörnyezet kialakulása után tartja lehetségesnek. Ennek feltétele, hogy a jegybanki alapkamat 8 százalék körül alakuljon.

Céljuk megvalósításához számítanak a jelenlegi válság középtávú csendesedésére, a többi ingatlanalap megfontolt lépéseire és a PSZÁF segítségére is. Azt várják a felügyelettől, hogy csökkentse az alapokban lévő ingatlanok eladását terhelő 10 százalékos eladási illetéket, ami önmagában tőkevesztést okozaz alapoknál. Emellett azt is szeretnék, hogy a pénzügyi hatóság erőtlejesen lépjen fel a botrányok elkerülése érdekében.

Fenntartják az alap folyamatos fizetőképességét

Az Erste Alapkezelő elismeri, hogy a pénzügyi válság hatására alapjukból is jelentős összegű tőkét vontak ki. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ellentétben más ingatlanalapokkal, elég pénzük van a befektetési jegyek tulajdonosainak kifizetésére. Nekik ugyanis 45 milliárd forint likvid eszközük van a már bejelentett visszaváltásokat is figyelembe véve. Mivel az alap ingatlanalapú jelzáloghitelt eddig nem vett igénybe, ezért ebből a forrásból is tudnak pénzt szerezni.

Hangsúlyozzák, hogy az értékbecslő a válság hatásait is figyelembe véve elvégezte az ingatlanok felülvizsgálatát, a szükséges leértékelések megtörténtek, és az alap hozamában csak kismértékű változás következett be, annak teljesítménye továbbra is stabil. Az értékbecslő szerint az ingatlanok és a bérlők minősége miatt nincs szükség további jelentős leértékelésre.

Nyílt végű marad az OTP ingatlanalapja is

Az OTP Ingatlanbefektetési Alap továbbra is nyílt végű ingatlanbefektetési alapként működik - közölte az [origo]-val az. OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő. Az alapkezelő hangsúlyozza, hogy az OTP Ingatlanbefektetési Alap pozíciója stabil. Az Alapban a jó hozamú ingatlanok aránya 73 százalék körüli, a likvid eszközöké mintegy 25 százalék. Az Alap ingatlanjainak bevétele 75 százalékban forint alapú, ezért a devizaárfolyam-kockázati kitettsége csekély.

Szerintük a befektetési-jegy tulajdonosok bizalmát tükrözi, hogy meghatározó többségük nem kezdeményezett visszaváltást, és egyúttal több befektető jelezte, hogy élni kíván azzal a lehetőséggel, amely szerint a megbízást egészen a megbízás időtartama alatt, annak teljesítését megelőző napig (T + 89. forgalmazási nap) vissza lehet vonni.

A CIB értékpapír alapjának a jövője az ingatlan alapoktól függ

A CIB Ingatlan Alapok Alapjának, mint értékpapír alapnak a jövőbeli lehetséges működési módozatait elsődlegesen az ingatlan alapokat kezelő alapkezelők üzleti döntései (vagyis, hogy az ingatlan alapokat kezelő alapkezelők a 2/2009. számú Vezetői körlevélben foglaltakra milyen választ adnak: azaz maradnak nyíltvégűek, átalakulnak zártvégűvé, elhatározzák az alap megszüntetését, stb.) határozzák meg.