Zavaros a készpénzkorlátozás

Bár a készpénzkifizetések korlátozására vonatkozó jogszabályt már többen megtámadták az Alkotmánybíróságnál, a szakértők szerint egyelőre érdemes betartani az előírásokat, amelyek viszont nem teljesen egyértelműek. Az MSZP viszont meggondolta magát, vissza akarja vonni a módosítást.

• Olvassa el itt a válság híreit!

Számos bizonytalan pont akad a 250 ezer forintot meghaladó készpénzes kifizetéseket korlátozó szabályozásban. Az adózás rendjéről szóló törvény (art) szerint az APEH akkor szabhat ki bírságot a vevőre, ha a megkötött ügyleteknél az ellenérték megfizetése 250 ezer forintot meghaladóan készpénz átadásával történik. Mivel az art meglehetősen szűkszavúan fogalmaz, az APEH kiadott egy tájékoztatót, ami az adózók számára kedvező értelmezést ad az egyébként értelmetlen szabályozásnak - véli Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Szövetségének elnöke.

Az art külön nem definiálja az ügylet fogalmát, ezért a polgári jog szabályaiból kell kiindulni - áll az APEH által kiadott tájékoztatóban. Utóbbi szerint az ügylet jellemzően egy-egy konkrét szerződést jelent, amelynek alapján a szerződő felek között teljesítés, azaz szolgáltatás-ellenszolgáltatás történik. Ekkor a kifizetés megítélése egyszerű, mert mindig a szerződésben szereplő ellenértéket kell vizsgálni az összeghatárnál.

Az ügyletek feldarabolásával trükközhetnek az adózók

A tájékoztató szerint nem számít egy ügyletnek, amennyiben több különálló szerződés, vagy több önálló rendelés ellenértékének a kifizetése történik egy időpontban, 250 ezer forintot meghaladó értékben. Ha egy zöldség-gyümölcs kereskedő a nagybani piacon hétfőn vásárol kétszázezer forintért répát, majd szerdán ugyanattól az eladótól ismét 200 ezer forintért almát, akkor az nem számít egy ügyletnek, feltéve, hogy nincs köztük előre megkötött szerződés, csak egyszerű vásárlások történtek.

A lapunk által megkérdezett könyvelők szerint emiatt sokan trükköznek majd azzal, hogy egy vásárlásról több számlát állítanak ki különböző időpontokra, egy 600 ezer forintos beszerzést például három részre bontanak. Az adózók ezzel is megégethetik magukat, amennyiben ugyanis az APEH rájön az ügyletek célzatos feldarabolására, akkor bírságot szab ki. Részletfizetéssel nem érdemes trükközni, mert az adóhatóság tájékoztatója szerint az értékhatár megállapításánál egy bizonyos ügylethez tartozó valamennyi kifizetést - azaz a részleteket - össze kell adni, még abban az esetben is, ha a részletfizetés több hónapon keresztül történik.

Keretszerződésnél bonyolultabb a helyzet

Nem elég egyértelmű a szabályozás, illetve az adóhatóság tájékoztatója - véli Burján Ákos. A PricewaterhouseCoopers szakértője szerint ez bizonyos szempontból mozgásteret biztosít ugyan az adózóknak, más szempontból viszont bizonytalanságot jelent. Nem tudni, hogy ha például egy cég két képviselője ugyanazon a napon szerez be árut egy másik cég budapesti és szegedi üzletében, akkor egybe kell-e számítani a vásárlások összegét?

Keretszerződés alapján megvalósuló ügyletek a szabályozás szempontjából eltérő megítélés alá eshetnek. Ha egy keretszerződésben lehetőséget biztosítanak bizonyos szolgáltatások igénybevételére, vagy termékek megvásárlására, de konkrétumokat (összetétel, mennyiség, időpont) nem fektetnek le, akkor az annak keretében történt beszerzések önálló ügyletnek számítanak, vagyis nem kell összesíteni őket. Amennyiben viszont konkrétumok is szerepelnek a dokumentumban, akkor összesíteni kell a beszerzések összegét - figyelmeztet Burján Ákos.

Az art-ban és az adóhatóság tájékoztatójában szereplő eltérő meghatározások miatt a PricewaterhouseCoopers szakértője szerint nem világos a folyamatos teljesítésű ügyletek megítélése. Ebbe a körbe tartoznak a rendszeres és ismétlődő jelleggel, jellemzően azonos tartalommal történő szolgáltatások, például a könyvelés, a tanácsadás, vagy a vagyonvédelem.

A tájékoztató szerint folyamatos teljesítésű ügyletnél legalább egy havi teljesítési időtartamra kell a kifizetéseket összeszámítani, vagyis heti, illetve napi elszámolás esetén minimum egy hónapra vetítve kell összeszámítani az ügylet értékét. Azt már nem határozza meg a tájékoztató, hogy legfeljebb mekkora időtartamra kell, vagy lehet összevonni az ügyletek értékét. Ha az elszámolás negyedéves vagy féléves, azt nem lehet visszaosztani havi szintre, ha például egy ügyvéd féléves elszámolással 1,2 millió forintot kap, azt nem lehet havi 200 ezer forintra visszaosztani és a szabály alkalmazása alól kivonni. Ebben az esetben a tényleges kifizetések a meghatározóak, függetlenül a szolgáltatás által lefedett időszaktól.

Bizonytalan az alkotmányossági próba kimenetele

A készpénz kifizetésre és a házipénztárban tartható összegre vonatkozó korlátozást a múlt héten megtámadta az Alkotmánybíroságnál a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete és a napokban egy ügyvéd is. A taláros testület utólagos normakontroll keretében dönt majd az ügyben, hogy hogyan és várhatóan mikor, azt egyelőre nem lehet tudni - tájékoztatta az [origo]-t Sereg András. Az AB szóvivője hozzátette: a testület dönthet úgy, hogy előre veszi az ügyet.

Eltérően vélekednek a szakértők arról, milyen döntés várható. Ruszin Zsolt, az MKOE fővárosi szervezetének elnöke a témában hozott korábbi alkotmánybírósági határozatok alapján biztosra veszi, hogy a taláros testület megsemmisíti a jogszabályt. Az állam beavatkozása túlterjeszkedik az alkotmányban meghatározott adóztatási jogon, nem vették figyelembe azokat az ágazati, működési sajátosságokat a szabályozás során, amelyek biztosítanák, hogy az adózói körből senkit ne érhessen jogsérelem - tette hozzá Ruszin Zsolt. Kétséges, hogy az AB megsemmisíti a jogszabályt, de bízom abban, hogy a költségvetési bizottság javaslatára visszavonja a Parlament - fogalmazott Zara László. A szakértő szerint a készpénzforgalom visszaszorításának eleve nincsenek meg sem a társadalmi, sem a gazdasági feltételei, és a világon sehol nem alkalmaztak ilyen módszert a bankszámla használat elterjesztésére.

Az alkotmánybírósági döntés kiszámíthatatlansága miatt Zara László és a PwC szakértője is azt javasolja, hogy az adózók az APEH által leírtak szerint járjanak el, Ruszin Zsolt viszont úgy véli, nem érdemes betartani a jogszabályt, és büntetés esetén inkább kihasználni minden fellebbezési és jogorvoslati lehetőséget egészen az ügy bírósági útra való tereléséig. Az MKOE annyira biztos a dolgában, hogy létrehozott egy jogsegélyszolgálatot is, aholsegítenek a fellebbezések megszövegezésében és szükség díjmentes képviseletet biztosítanak.

Az MSZP már visszavonná

Az ügy legfrissebb fejleménye, hogy az MSZP országgyűlési frakciója február 13-án bejelentette, törvénymódosítást kezdeményez a néhány nappal korábban életbe lépett - megszavazásakor a szocialista frakció által is támogatott - előírás megszüntetése végett. Szanyi Tibor országgyűlési képviselő a vállalatok és a bankok egymással szembeni bizalomvesztésével indokolta ezt a lépést.

Úgy fogalmazott, a bizalomvesztés miatt ma a készpénz az egyetlen forgalomképes értékpapír, ezért a jelenlegi korlátozás hátrányosan érinti a vállalatokat, különösen a kis- és középvállalkozásokat. A képviselő a szocialista frakció döntését ismertetve Barack Obama amerikai elnök szavait idézte, miszerint a világ megváltozott, nekünk is változnunk kell.