Ki jár jól az szja átalakításával?

2009.02.23. 11:04

Aki eddig nem vett igénybe adókedvezményt, az jövőre biztosan nem bukik a személyijövedelemadó-rendszer tervezett átalakításával, a jól kereső, adócsökkentő tételeket igényb evevő szülők viszont vélhetően rosszabbul járnak. A természetbeni juttatás még a tervezett adó- és járulékterhek mellett is olcsóbb lenne mint a bér, de a kormány már új megoldást keres.

Alig akad olyan jövedelmi kategória az szja sávhatár szélesítése és az adójóváírás kifuttatásának kitolása miatt jövőre, aminél csökken a nettó jövedelem. A PricewaterhouseCoopers számításai szerint minimális összeget, havi 85 forintot buknak a bruttó 71 500 forintos bérrel rendelkezők, míg 600 ezer forintos bruttó bérnél idén, júliustól közel 2700 forinttal kevesebb kerül a borítékba, de 2010-től az adójóváírás további kitolása miatt már itt is pozitív, vagyis tízezer forinttal nagyobb az egyenleg.

A legtöbbet a kormány szándékainak megfelelően az átlagkeresettel rendelkezők nyernek az szja-rendszer átalakításán. Bruttó 143 ezer és 296 ezer forint közötti havi bér esetén egyértelműen érzékelhető lesz a személyi jövedelemadó sávhatárának szélesítése - mondta az [origo]-nak Gyuricsku Eszter. A Deloitte szakértője szerint a jövőben 38 százalékos kulccsal adózók életét sem nehezíti meg a plusz két százalékpontos teher az adójóváírási szabályok változása, és a különadó megszüntetése miatt.

A PwC kalkulációja szerint jövőre 200 ezer forintos bruttó bérnél több mint tíz százalékkal, vagyis 12 500 forinttal nő a nettó bér, és 300 ezer forintnál is csaknem tíz százalékkal több, 16 ezer forint a plusz pénz. Ennél magasabb bruttó bérnél az adójóváírás kifutása miatt már jóval kevesebb, 3 százalék körüli a többlet, míg az alacsonyabb jövedelmi kategóriáknál még ennél is kevesebb.

A jól kereső, kedvezményeket igénybe vevő szülők bukhatnak

Az év végén igénybe vehető adókedvezmények megszüntetését figyelembe véve már jóval árnyaltabb a kép. Azok például, akik bruttó 143 ezer forintos bér mellett, 100 ezer forint értékben vehettek igénybe eddig adókedvezményt, éves szinten 80 ezer forintot, vagyis havonta átlagosan több mint 6600 forintot buknak. A háromnál több gyermeket nevelők kedvezménye egyedüliként megmarad ugyan, de adóalapot növelő - nem adózó - jövedelemként figyelembe kell majd venni a családi pótlékot, az anyasági- és egyéb szociális támogatásokat.

Egyelőre nem tudni, hogy például a családi pótlék összegét meg kell -e osztani a két szülő között az adószámításnál, és ha igen, miként - figyelmeztet Horváthné Szabó Beáta. Az [origo] számításai szerint, ha az egyik szülőnél, egy összegben kell figyelembe venni támogatást, akkor két gyermek esetén, ha a szülő többet keres évi bruttó 2 millió 840 ezer forintnál, a családi pótlék összege miatt a jövedelem egy része már a 38 százalékos kulccsal adózik a jövő évtől.

Jóval drágább, de még mindig olcsóbb lenne a cafeteria

Még a tervezett 54 százalékos szja-teher és a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás bevezetése mellett is megéri természetbeni juttatást adni a dolgozónak, főként ha az a mindennapi megélhetését segíti, mint az étkezési utalvány, vagy az iskolakezdési támogatás illetve, ha az egyébként is jelentkező kiadásokhoz, például az internethasználati díj viseléséhez járul hozzá a munkáltató - véli Gyuricsku Eszter. A Deloitte szakérője szerint a természetbeni juttatások tervezett összadóterhelését vizsgálva főként a kisebb, 19 százalékos szja-kulccsal adózók esetében közelít leginkább egymáshoz a készpénzjuttatás és a fenti módon adóköteles, természetbeni juttatások terhe, de még mindig jelentősen alacsonyabb a természetbeni juttatások összköltsége, mintha bért fizetnének. Azok a vállalkozások, amelyek évek óta működtetnek cafeteria-rendszert, vagyis bejáratott módszerekkel és szoftverekkel dolgoznak, pusztán az adóváltozások miatt valószínűleg nem szüntetik meg azt.

Az adóteher szempontjából kedvezőbb, ha a természetbeni juttatások után nem tb-járulékot, hanem 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, de a bérszámfejtést bonyolítja, hogy a különböző jövedelemtípusokra más-más jogszabályok vonatkoznak - véli Horváthné Szabó Beáta. A PricewaterhouseCoopers igazgatója hozzátette: egyelőre csak az üdülési csekk, az étkezési utalvány és az iskolakezdési támogatás esetében jelezte a kormány a konkrét változtatási szándékait, így nem tudni, hogy más természetbeni juttatásokra, például az internetutalványra, vagy az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári befizetésekre milyen szabályozás vonatkozna. A szakértő szerint az alacsonyabb jövedelmi kategóriák esetében a korábbinál jóval drágább lesz a természetbeni juttatás nyújtása, a magasabb jövedelemmel rendelkező dolgozók esetében kevésbé.

A kajajegy a bér része, nem plusz juttatás

Ha nem lenne válság, a munkáltatók nagy része fenntartaná a természetbeni juttatásokat, de kérdéses, hogy a jelenlegi piaci helyzetben, amikor a cégek túlélő üzemmódban működnek, részmunkaidőben dolgoztatnak, és csak a kötelező juttatásokat fizetik ki, szánnak-e pénzt és energiát a juttatások megőrzésére. Vélhetően azoknál a vállalatoknál, amelyeket nem érint a válság, megtartják a cafeteria-rendszert, illetve továbbra is adnak természetbeni juttatásokat, míg a gazdasági nehézségekkel küzdők visszaveszik, hiszen inkább nem osztanak üdülési csekket, minthogy elbocsássanak néhány embert - tette hozzá Horváthé Szabó Beáta.

 

Tervezett változások a személyijövedelem-adózásban (sávhatárok és adókulcsok)

Jelenleg

2009. júliustól

2010-től

0-1,7 millió között 18 %

0-2,2 millió 19%

0-3 millió 19%

1,7 millió és 7,665 között 36%

2,2 felett 38%

3 felett 38%

7,665 millió felett 40%

-

 -


Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén a szakszervezetek és a munkaadók is ágáltak a cafeteria megadóztatása ellen. A munkavállalói oldal szerint természetbeni juttatások, elsősorban a hideg és meleg étkezési jegy nem plusz juttatás, hanem a nettó bér része, ami csökken, ha a cafeteriára személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást vetnek ki, ráadásul a turizmusban és a vendéglátásban is elbocsátásokat eredményezne. Úgy tűnik a kormány nyitott a tervek átdolgozására, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyanis az ülés végén kritikus kérdésnek nevezte a cafeteria megadóztatását és új megoldást ígért.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK