Gyorsan elfogyott az olajpiac lend�lete

2009.02.23. 22:05

Cs�kkent a k�olaj �ra Londonban �s New Yorkban h�tf�n. A piacot els�sorban nem az OPEC termel�scs�kkent�se befoly�solja, sokkal ink�bb a r�szv�ny�rfolyamok zuhan�sa, az amerikai gazdas�g gyeng�lked�se aggasztja.

Az �szaki-tengeri Brent k�nny�olaj 90 cent gyeng�l�ssel 40,99 doll�ron fejezte be a napot Londonban �prilisra. A nyugati f�ltek�n ir�nyad� WTI olajfajta hord�nk�nti �ra 1,59 doll�rral 38,44 doll�rra s�llyedt a New York-i �rupiacon (NYMEX) a p�nteken kifutott legk�zelebbi, m�rciusi hat�rid�re.

Az ut�bbi hetekben sz�k s�vban alakult a k�olaj �ra, nagyr�szt cs�kken� ir�nyzattal: janu�rban 40-50 doll�r k�z�tt, e h�napban eddig 35-45 doll�r k�z�tt. H�tf�n eleinte �szt�nz�st adtak t�volabbi piaci h�rek, p�ld�ul, hogy az amerikai korm�ny esetleg 40 sz�zal�kig �llamos�tja a Citigroupot. K�s� d�lut�nra azonban a r�szv�nypiacokhoz hasonl�an a k�olajpiacb�l is kifogyott a lend�let.

Az OPEC fokozatos termel�scs�kkent�se �jabban viszonylag j�l k�veti a kereslet apad�s�t. A szeptember �ta elhat�rozott, �sszesen napi 4,2 milli� hord�s termel�scs�kkent�seknek eddig majdnem a 90 sz�zal�k�t megval�s�tott�k az OPEC-orsz�gok. Ez a kor�bbi vil�gk�n�latnak k�zel 5 sz�zal�ka, �s rekord betart�si ar�ny a szervezet t�rt�net�ben. Az export�r szervezet tov�bbi cs�kkent�seket sem z�r ki, legk�zelebb j�v� h�nap elej�n. Csakhogy m�s oldalr�l a vil�ggazdas�gi fejlem�nyek, adatok minduntalan meger�s�tik a gyenge kil�t�sokat.

Az amerikai energia�gyi miniszt�rium �s a Nemzetk�zi Energia�gyn�ks�g (IEA) leg�jabb j�slata egyform�n napi 84,7 milli� hord�s �tlagra teszi a vil�g id�n v�rhat� k�olajfogyaszt�s�t. Az amerikai miniszt�rium szerint az idei fogyaszt�s 1,4 sz�zal�kkal, az IEA szerint 1,1 sz�zal�kkal lesz kisebb a tavalyin�l, a tavalyi, 0,3 sz�zal�kos fogyaszt�scs�kken�s ut�n.

Mindketten a fogyaszt�s nagyobb cs�kken�s�t val�sz�n�s�tik, mint amit janu�rban jeleztek, �spedig a gazdas�gi kil�t�sok roml�sa miatt. Az amerikai miniszt�rium a janu�ri becsl�s�t 0,6 sz�zal�kos vil�ggazdas�gi n�veked�s felt�telez�s�re, az �j, febru�ri becsl�s�t 0,1 sz�zal�kos vil�ggazdas�gi recesszi� kil�t�s�ra alapozta. Az IEA az el�z� becsl�shez 1,2 sz�zal�kos vil�ggazdas�gi n�veked�si �tlagb�l indult ki, az �j becsl�s�t az IMF janu�r v�gi el�rejelz�s�ben szerepelt, 0,5 sz�zal�kos n�veked�si vil�g�tlag kil�t�s�ra alapozta.

Szak�rt�k szerint �vi 2 sz�zal�kos GDP-n�veked�si vil�g�tlag alatt a k�olaj �ra m�g 70 doll�rt sem igen �rhet el, hacsak nem �p�l r� politikai fel�r. Az ut�bbi id�ben azonban a politikai fel�rak is cs�kkentek.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK