Célegyenesben a kétszázas

Vágólapra másolva!
Ha minden jól megy, akkor nyár elején már fizethetünk a jelenlegi 200 forintos bankjegyet felváltó érmével. Az új fizetőeszköz alapanyaga Dél-Koreából érkezik, ugyanis egy ottani szállító adta a legalacsonyabb árajánlatot. A pénz végleges formáját a Magyar Pénzverőben kapja meg, ott, ahol az összes többi magyar érme készül.
Vágólapra másolva!

Célegyenesben az új 200 forintos bevezetése. Megkezdődött a lapka, vagyis az érme alapanyagának gyártása Dél-Koreában - adta hírül tegnap az RTL Klub híradója.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a távol-keleti országban készülnek majd az érmék. Azokat ugyanis a többi forintérméhez hasonlóan a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában lévő Magyar Pénzverő gyártja majd.

Koreai alapanyag

A sima fémdarabok importként érkeznek Dél-Koreából, majd a Pénzverőben csinálnak belőlük fizetőeszközt. Azaz a végleges formát és a díszítéseket az utóbbi cég üzemében kapja meg az új kétszázas. Első hallásra furcsának tűnhet, miért a távol-keleti országból érkeznek a lapkák. Ennek kapcsán a Magyar Nemzeti Bank illetékese az [origo]-nak elmondta: az ok meglehetősen egyszerű, a dél-koreai szállító adta a legalacsonyabb árajánlatot.

A bevezetés pontos időpontját nem tudni. Tavaly nyáron, amikor a monetáris tanács döntött a bankjegy leváltásáról, a jegybank 2009 első felét jelölte meg. Nagyjából annyit lehet tudni, hogy nyár elején fizethetünk majd először az új érmével, amire a Lánchíd képe kerül.

Sokat spórolhatunk

Ahogy azt az [origo] korábban megírta, az érme bevezetésén sokat spórolhat a jegybank és ezen keresztül az ország. A jelenlegi 200 forintost leginkább váltópénzként kezeljük, gyorsan elhasználódik, és az újabb bankjegyek előállítása rendszeres kiadást jelent. Az 1998-ban megjelent 200 forintos bankjegyek kibocsátása a megjelenés óta folyamatosan nőtt, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2001 és 2007 vége között összesen 170 millió ilyen bankjegyet gyártottak le.

A múlt évben elkészült 25 millió kétszázasra 810 millió forintot kellett fordítani, a 200 forintosok előállítására fordított összeg a bankjegy-előállításra fordított teljes költség 17 százalékára rúgott. A bankjegyek selejtezési aránya 2007-ben elérte az 50 százalékot, vagyis a bankók fele a kukában landolt. Pótlásuk tehát tetemes összeget emészt fel, a jegybanknak 0,5-1 milliárd forint kiadást jelent évente - derül ki Szücs Adrien, a jegybank szakértőjének elemzéséből, amely a decemberi MNB Szemle megjelent számában olvasható.

A bankjegy leváltása mellett szóló legfontosabb érv, hogy az érme sokkal tartósabb, kezelése biztonságosabb, használata számos készpénzfizetési helyzetben praktikusabb. Évente azonos mennyiségű bankjegy pótlását feltételezve kétévente annyi 200 forintos bankjegyet kellene pótolni, amennyi megfelel hat évre elegendő érmekészletnek, ez nagyjából 70 millió érmét jelent. A tanulmány szerint a bankjegy érmére váltása már az euró - nem túl valószínű - 2011-es bevezetése esetén is költséghatékony megoldás, és minden további évben 800 millió forint megtakarítást eredményez a lépés.

Tizenkét évet élt a 200 forintos bankjegy

A jelenleg forgalomban lévő 200 forintos 12 évig volt forgalomban. A Magyar Nemzeti Bank 1997-ben kezdte meg egy teljesen új bankjegysorozat kibocsátását. A 7 címletből álló bankjegycsalád utolsó - egyben legmagasabb - címlete, a 20 ezer forintos, 2001 februárjától van forgalomban. A legalacsonyabb címlet pedig a most búcsúzó 200 forintos.

A szóban forgó sorozatban kibocsátott bankjegyek előoldalán a magyar történelem kimagasló személyiségeinek arcképei láthatók, a bankjegyek hátoldalán hozzájuk kapcsolódó történelmi színhelyek jelennek meg. A bankjegysorozat valamennyi címletének mérete azonos, (154x70 milliméter.)