Egyértelműen kedvezőnek és a befektetői hangulat szempontjából fontosnak minősítik, ugyanakkor nem tartják minden problémát megoldó gyógyírnak londoni feltörekvő piaci elemzők azt a 24,5 milliárd eurós pénzügyi csomagot, amelyet a válságtól sújtott Kelet-Európa bankrendszereinek és vállalatainak megsegítésére jelentett be aznap három vezető nemzetközi befektetési és hitelintézet.

A csomagot az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Világbank állította össze.

A tervet bejelentő londoni EBRD szerint a kezdeményezés a válságra adott nemzeti szintű válaszlépéseket egészíti ki, célja "gyors, nagyarányú és összehangolt" pénzügyi segítség a térségi reálgazdaságoknak - különösen a kis- és közepes vállalatoknak - nyújtandó hitelezés támogatására, magánbankokon keresztül.

A 4cast pénteki értékelése szerint a 24,5 milliárd eurós csomag jelentős, ha ezt a pénzt a térségi reálgazdaság kapja.

Ha az összeget az egyes országok között a GDP-értéknek megfelelő arányossággal osztják el - és Ukrajna, Oroszország, valamint más egykori szovjet tagköztársaság nem kap belőle -, akkor Magyarországnak, Csehországnak és Romániának két év alatt egyenként 3-4 milliárd euró, Lengyelországnak csaknem 9 milliárd euró, Szlovákiának 2 milliárd euró, a balti köztársaságoknak és Bulgáriának 0,5-1 milliárd euró jut.

A 4cast elemzői szerint ennek az elvi elosztási becslésnek az alapján a Magyarországra jutó éves összeg például a pénzügyi szektoron kívüli magyar vállalati szféra tavalyi teljes hitelfelvételének 35 százalékát, vagy a teljes magyarországi vállalati és lakossági hitelkihelyezés 12,5 százalékát tenné ki.

Mit reagálhatnak az euróövezeti anyabankok?

A cég szerint felmerül azonban az a kérdés, hogy a térségben aktív külföldi tulajdonú bankok milyen mértékben tekintik majd a csomagot saját hitelkihelyezési tevékenységük helyettesítő finanszírozási forrásának, vagyis egy euróövezeti bank nem fogja-e például vállalati ügyfeleit EBRD-kölcsönök felé terelni. Ha a részleteket úgy alakítják ki, hogy ezt nem lehet kizárni, akkor a csomag, vagy annak egy része "kvázi euróövezeti bankkisegítő csomaggá" alakulna, ahelyett, hogy a kelet-európai reálgazdaságot segítené, áll a 4cast pénteki londoni elemzésében.

A cég szerint az EBRD-EIB-Világbank pénzügyi csomag "határozottan kedvező" fejlemény a térségi reálgazdaságnak, de nem kínál megoldást minden bajra. A 4cast londoni elemzőinek megfogalmazása szerint "számos olyan lyuk maradt, amelyeket más zsebekből kell betömködni", és a magyar kormányfő, Gyurcsány Ferenc által felvetett 180 milliárd eurós EU-alap "inkább hasonlít" arra az összegre, amely a megoldást jelenthetné.

GS: Jó lépés, de nem elég

A Goldman Sachs pénteken kiadott értékelése szerint "jó irányban tett, nagyon fontos lépésről" van szó. A ház úgy fogalmaz: a csomagot összeállító három nemzetközi pénzintézet helyesen azonosítja a térségi pénzügyi szektort a kelet-európai adósságtermékekben meglévő pozíciók leépítési folyamatának és a romló befektetői hangulatnak az epicentrumaként.

A GS szerint a finanszírozási tervben szereplő összeg nem fedezi teljesen a térség egészének pénzügyi rendszerében várható idei külső finanszírozási hiányt, amely a cég mérsékelt forgatókönyve alapján 40 milliárd euró, a kedvezőtlenebb forgatókönyv megvalósulása esetén 80 milliárd euró lehet.

A Goldman Sachs számításai szerint azonban a térségen belül a közép-európai hármak - Magyarország, Lengyelország és Csehország - pénzügyi rendszereinek finanszírozási hiánya a mérsékelt forgatókönyv alapján 17 milliárd euró, a rosszabbik esetben 34 milliárd euró lehet 2009-ben, és ennek pótlásához a csomagban szereplő összeg "már közelebb van".